Passerone di Lantosca, Lodovico: Gvida Geografica overo compendiosa descrittione del globo terreno ... . Nova impressione. Lucca, Marescandoli. [?1680] (Marescandoli aktív 1680 és 1700 között.)
Bolygónk földrajzi leírása

Leírás

A világon rendkívül ritka kiadású, kevés példányszámban fellelhető kötet.

A mű első részében kozmográfiával, a másodikban földrajzzal foglalkozik. Értékes hadtörténeti forrás a kor államközi katonai beavatkozásainak feltárásával. Könyvészeti ritkaság (rariorum), Marescandoli (Lucca) kiadású példány nem ismert Magyarországon. A legtöbb példány olaszországi magángyűjteményekben található.

jelzet

Estats de la Couronne de Suede dans la Scandinavie; ou sont Suede, Gotlande, Lapponie Suedoise, Finlande, Ingrie, et Livonie, Subdivisées en leur Provinces. Par le S^r. Sanson Géographe ordinaire du Roy A Paris, Chez Pierre Mariette Rue S^t. Iacques á l’Esperance. Avec Privilege du Roy pour Vingt Ans. 1669.

43,4x51 cm

Rariorum, Magyarországon nem ismert más példánya közgyűjteményben.

Nicholas Sanson-t (1600-1667) a francia térképészet atyjának tartják. Munkássága során több, mint 300 térképet alkotott. Stílusa, vonalvezetése felismerhető letisztultsága és aprólékossága által. Sanson indította el a térképkészítés meghonosításának folyamatát Párizsban a késő 17. században.

Kiemelkedő képességei felkeltették Richelieu bíboros érdeklődését is tehetsége iránt. Richelieu bemutatta Sanson-t XIII. Lajos francia királynak, kinek később tanítója, majd királyi mérnök-földrajztudósa lett.

Sanson 1658-ban adta ki az első francia világatlaszt, melynek címe: Cartes générales de toutes les parties du monde.

Echard, Lawrence: Dictionnaire Géographique Portatif ... . Nouvelle Edition. Paris, Didot. 1749.

Bőrkötés, 8^o, korának megfelelő állapotban, tiszta, megkímélt.

Belső kötéstáblán ex libris ragasztott cédula: Ex Libris Bibliotheca Keöpeczi-Nagy N^o 93.

Belső előzéklapon ex libris kézírásos bejegyzés: Ex libris Guilielmi Zsigmondy comparavit 1 Xr. l. M. 1835.

Címlapon ex libris kézírásos bejegyzés: Nagy Zoltán 1928.

Magyarországon rariorum (ritkaság), mivel mindösszesen egy példánya ismert közgyűjteményben.

jelzet

A 380

Colligatum (két mű egybekötve)

Tomka-Szászky János: Introductio in Orbis Antiqui et Hodierni Geographiam, in duos tomos divisa, ... . Opera ac studio Ioannis Severini. Editio altera. Pozsony és Kassa, Landerer János Mihály. 1777-1793.

Félbőrkötés, 8^o, korának megfelelő, megkímélt állapotban. Címelőzéklap: Geographia Universalis, rézmetszet, t.fol.

Könyvészeti hungarikum: Petrik III. 653

Tomka-Szászky János (1692-1762) evangélikus lelkész, történész, földrajztudós elsőként írt nagyszabású tankönyvet korának világföldrajzáról (Introductio in orbis hodierni geographiam ... . Pozsony, 1748.), s ennek a műnek három évtizeddel későbbi kiadása Severini János átdolgozásában a kötet.

A földrajzot iskoláinkban már a XVIII. századtól tanították, s ehhez járult hozzá nagy mértékben Tomka-Szászky tankönyve.

A címelőzéklap illusztrációja valószínűleg Leopold Asner (Asner Lipót) pozsonyi rézmetsző műve.

jelzet

A 191

Desing, Anselm: Historica Auxilia. Historischer Behülff und Unterricht von der Geographia, Politica, chronologia ... II. Theil. P. Anselmo Desing. Regenspurg, Hieronymo Lentzen. 1734.

Kiadó: Stadt am Hoff, Gastel.

Papírkötés, 16^o. Hiányos, csak a második kötet van meg. Neves Lentzen által nyomtatott regensburgi kiadás. Szövegközti rézmetszetes t.fol. illusztrációval. Több színű címlappal.

Ritkaság: Magyarországi közgyűjteményekben ebből a kiadásból mindösszesen 2 tétel ismert.

A kötet Lentzen regensburgi nyomdájából került ki. Lentzen műhelyéből olyan kiemelkedő minőségű illusztrációval ellátott művek származnak, mint Johann Wilhelm Weinmann botanikai művei, melyeknek rézmetszetes és mezzotinto-s ábráival díszített kötetei közel száz ezer angol fontért kelnek el napjainkban.

jelzet

A 98

Windisch, Karl Gottlieb von: Politisch-, geographisch- und historische Beschreibung des Königreichs Hungarn. Pozsony, Löwe Antal. 1772.

Félbőrkötés, kopottas könyvtábla, nyolcadrét. A címlapon szép rézmetszetű vignettán Pozsony látképe. Korabeli, kopottas papírkötésben, körben vörös metszéssel. ifj. Füssli, Johann Rudolf rézkarca.

Előzéken kézírás: Dr. Thirring Gusztáv ajándéka

Könyvészeti hungarikum: Petrik III. 851

jelzet

A 286

1. Clüver, Philipp: Epitome geographiae Cluverianae nova, oder Gründlich-deutliche Beschreibung des gantzen Welt-Kreysses und dessen vier Haupt-Theile welche nicht alle ... geographische, sondern auch ... historische Nachricht ... giebet ... welcher zugleich eine mathematische Beschreibung der Erd-Kugel ... beygefüget worden. Nürnberg, Buggel und Seitz. 1723.

p. 700, [6] t.fol. rézmetszetes, kézzel színezett illusztrációval

2. Geographia Generalis Seu Mathematica, ... . Nürnberg, Buggel und Seitz. 1723. Ismeretlen szerzőtől.

p. 88, [9] t.fol. rézmetszetes, kézzel színezett illusztrációval

Colligatum (2 mű egybekötve):

Félbőrkötés, szennyezett, korának megfelelő lapok, rongált t.fol. illusztrációk. Kopottas kötéstábla, ragasztott lapok. Első kiadása: 1683.

Az első átfogó modern földrajzkönyv

Philipp Clüver (1580-1622) korai német geográfus és történész. A Porosz Királyság Gdańsk városában született. Leidenben az egyetem könyvtárosa volt, ahol geográfusként működött. Tanulmányai az antik világ földrajzának kutatása irányába terelték, s utazásai és személyes megfigyelései folytán alapította meg a történeti földrajz tudományát.
Leidenből Magyarországon át utazott Csehországig, ahol katonai szolgálatot teljesített. Miután Skóciát, Angliát és Franciaországot is gyalogszerrel megjárta, hazatért Leidenbe, ahol leideni nyugdíjban részesült. Könyvtárunkban őrzött összefoglaló földrajzának eredeti kiadása, az Introductio in universam geographiam volt az első átfogó modern földrajzkönyv.

jelzet

A 202

Görög Demeter: Magyar átlás az az Magyar, Horvát, és Tót országok Vármegyéi, s Szabad Kerületei a’ határ-örző katonaság Vidékinek közönséges és különös tábláji. Közre botsátotta Görög. – Atlas Hungaricus seu Regnorum Hungariae, Croatiae et Slavoniae Comitatuum Privilegiatorum Districtuum et Confiniorum Generales et Particulares mappae Geographicae. Viennae, 1802.

A Magyar Átlás 1792-től 1811-ig készült.

Félbőrkötés, folio méretű (43 cm), [2] t.fol., 59 t.fol., [1] p., [34] p.

Példányunkat Balás Árpád rendes tag adományozta Társaságunknak Budapesten, 1900. áprilisában: „A magy. földrajzi társaság könyvtárának ajándékozza Balás Árpád a társaság R. tagja Bpest 1900, ápr.”

Ritkaságáról és egyediségéről: Első kiadásnak számíthatjuk azokat a példányokat, amelyek a példányunkban is megtalálható címen jelentek meg. Ezekből az 1802-es címlapot viselő példányokból van a legkevesebb forgalomban hazai gyűjteményekben. Az 1802 után metszett megyei térképeket a Hírmondó című folyóirat előfizetői és magángyűjtők nem köttették be azonnal, hanem megvárták, míg 1803-ben megkapták a címlapot, és összegyűjtötték a később megjelent térképeket.

Az első nagy térképkiadó létesítésére Esterházy Miklós herceg anyagi hozzájárulásával Görög Demeter tett kísérletet 1789-ben. Kis üzemében főmunkatársa, Kerekes Sámuel (?-1800) közreműködésével készültek a Hadi Történetek, majd a Magyar Kurír újságok mellékleteiként közreadott ország-, és később atlaszba foglalt megyetérképek.

1801-ig Görög újságja mellékleteként 20 rézmetszésű, kézi színezésű kontinens-, ország- és 9 várostromtérkép jelent meg. Ezek az első magyar nyelvű térképek. Görög érdeme volt a munkálatok során, hogy képzett rézmetszőket alkalmazott, támogatta a magyar származású ifjak tanulását a bécsi képzőművészeti akadémián, s így elősegítette a magyar rézmetszés és térképkészítés magas szintre emelését.

A térképek készítése tervszerűen ment. A Görög által létesített intézetben folytak a munkálatok, ide futottak be a megyei térképek helyi mérnökök által javított korrektúrapéldányai. Az atlasz első és egyetlen még abban is, hogy minden megyei térkép hosszúsági körei a budai meridiántól számíttattak.

A hazai vármegyék térképeinek kiadását 1796-ban kezdik. Az utolsó példány 1811-ben jelenik meg. Ezen egy 15 000 nevet tartalmazó névmutató is látható. A térképek készítésében 35 földmérő mérnök működött közre. Görög udvari körökhöz közeli kapcsolatai révén hozzájutott az I. katonai felmérés anyagaihoz, amelyeket térképei helyesbítéséhez felhasznált.

Az atlasz megyei térképlapjai külön-külön önálló térképek, a kötet címlapján 1802 szerepel kiadási dátumként, de a teljes térképanyag az index-szel és Magyarország áttekintő térképével 1811-re készült el. Így tehát az atlasz helyes kiadási ideje 1802-1811.

jelzet

P 275

Kogutowicz Károly: A Dr. Fialowski Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet Rt.. 1905.

Világóra leírása

1 db 26 cm átmérőjű, középpontja körül forgatható korong saját védőborítójában és egy használatát bemutató füzet Kogutowicz Károly szerkesztésében. A Világóra korának megfelelő, szép állapotban van.

Az eszköz egyike azoknak a készülékeknek, melyeket a Magyar Földrajzi Intézet Rt. a csillagászati földrajz tananyagának elsajátításához jelentetett meg. Fialowski Lajos szerkesztette, használati útmutatóval Kogutowicz Károly látta el.

„... Az egész műszert csinos, ízléses kiállítása, a hozzá fűzött jó magyarázat rendkívül értékes szemléltető eszközzé teszik, amelyet melegen ajánlhatunk mindenkinek, a ki a földrajz tanításával foglalkozik.”

1904-ben a Földrajzi Közleményekben az alábbi módon mutatta be Cholnoky Jenő a szerkezetet:

„Dr. Fialowszki Lajos és Kogutovicz Károly : A világ-óra. Budapest. Magyar Földrajzi Intézet r. t. – Fialowski ügyes gondolatát valósította meg a földrajzi tudomány egyik nagy reményű, fiatal munkása, Kogutowicz Károly, aki, az ügyes kis műszerhez nagyon helyes magyarázó szöveget is írt. A műsor olyan papírkorong, amelynek egyik felén az északi, a másik oldalán a déli félteke sztereografikus (és nem stereographikus (!) mint a magyarázó írja), poláris vetülete van szép színes, egyszerű és áttekinthető térképpel feltűntetve. A kemény-papiros korong órákra osztott, vájt kemény-papiros györüben körülforgatható, s igy az olcsó kis műszer az időkülömbségeknek, nappal és éjjel váltakozásának, a dátum-külömbségeknek stb. bemutatására majdnem ép oly alkalmas, mint maga
a globus, sőt az időkülömbségek bemutatására még annál praktikusabb is. Igen ügyesen lehet a kis műszert kompasz és planetárium helyett is bizonyos problémák megoldására használni.”

jelzet

P 334

Sáray Albert-féle kombinált térképszögmérő 1:75.000. Budapest, [s.n.]. [s.a.]. 

Útmutatóval a térképszögmérő használatához.

A Magyar Cserkész című lap 1928-ban így mutatja be a szögmérőt:

"Az egész nem más, mint 10X15 cm nagyságú celloid-lap, melynek egy sarkába megerősített vonalzó körbe mozgatható. így hát ezzel' mindenféle szöget könnyen lemérhetünk.

Ezenkívül távolságok mérésére, vázlatkészítésre s ami igen fontos, egy-egy pontnak térképen való pontos megjelölésére szolgál.

Minden „térképszögmérő“-höz 16 oldalas füzetet kapunk, melyben az eszköz sokféle használhatóságát rajzokkal együtt megtalálhatjuk"

Az eszköz részei: körzőszár, forgatható irányvonalzó, négyzetmutató, térképmérő, körzőszár, lőtávolságmutató, redukciós vonalzó, négyzetmutató, térképszögmérő vonásbeosztással, szögmérő ívfokbeosztással, mérőlemez, rajzidomok.

Shackleton, E[rnest] H[enry]: 21 Meilen vom Südpol / Die Geschichte der britischen Südpol-Expedition 1907/09. ... übersetzt und bearbeitet von Frederick Becker. Berlin, Wilhelm Süsserott. 1910.

3 vászonkötésű kötet, számos szövegközti színes nyomattal és több, mint 300 fekete-fehér képpel.

21 mérföldre a Déli-sarktól; A brit déli-sarki expedíció története 1907 és 1909 között. Az 1. és 2. kötetben David Edgeworth professzor (Royal Society) által a déli mágneses pólusig vezető út leírása olvasható. A 3. kötet az expedíció tudományos eredményeit tartalmazza Edgeworth, Douglas Mawson, Jameson Boyd Adams, James Murray, Raymond Priestley kutatásai alapján, Robert Hill történelmi bevezetőjével.

Sir Ernest H. Shackleton tudományos Nimrod-expedíciójának leírása. Shackleton és kutatócsapata 1907-ben A Nimrod fedélzetén indult el az Antarktiszt felfedezni. Útjuk 1909-ig tartott.

A Nimrod gőzgéppel ellátott, kevert vitorlázatú hajó volt. Az eredetileg schooner vitorlázatú háromárbocos hajó előárbocát keresztvitorlákkal egészítették ki, azaz barkentin vitorlázatra alakították át, meghagyva az előárboc gaffos hosszvitorláját.

A 3 vászonkötésű kötet számos szövegközti színes nyomattal és több, mint 300 fekete-fehér képpel a brit Déli-sarki expedíció útját mutatja be.

jelzet

C 2092

Benyovszky Móric: Hoffmann, Benjamin Gottlob: Des Grafen Moritz august von Benjowsky Begebenheiten und Reisen, von ihm selbst beschrieben ... . Erster Band. Hamburg, Benjamin Gottlob Hoffmann. 1791.

Papírkötés, 8^o, címelőzéklap 1 t.fol. rézmetszetes, továbbá szövegközti illusztrációkkal.

Szennylapon kézírásos bejegyzés: A magyar földrajzi társulatnak Déchy Mór Budapest 1873.

Címlapon ex libris szárazbélyegzők: Magyar Földrajzi Társulat 1872 ; DM [Déchy Mór]

Könyvészeti hungarikum: Petrik I. 238

Ritka, Magyarországon két példánya ismert közgyűjteményekben.

jelzet

B 49

Katona Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása. A’ világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanúlók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködők’ számára Katona Mihály. ... Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komárom, Özvegy Weinmüllerné. 1814.

Papírkötés, nyolcadrét, IV t.fol. rézmetszettel. A metszetek készítője Karacs Ferenc.

Ex libris bejegyzések:

• Címlapon ceruzával: Cholnoky
• „Dono dedis Auctor Clarissimi anno 1820. die
• Bútsini, qua Legara i Togato Jestam Pentecostum celebranti.”
• „Papp Ferenczé”

Könyvészeti hungarikum: Petrik II. 345.

Első kiadás. Ritkaság, közgyűjteményekben Magyarországon mindösszesen 13 példánya ismert. Naprakészen és kimerítően tárgyalta a természetföldrajz és csillagászat témáit. Külföldi gyűjteményekben rariorum-nak (kevesebb, mint három példány) számít.

Katona Mihály (1764-1822) a kezdeti magyar földrajztudomány jeles alakja volt.  Nemzetközileg elismert tudósként a korai csillagászati kérdések kiemelkedő magyar szakértője. Tudományos téziseit A’ Föld’ mathematica leírása című művében dolgozta ki, amely színvonalában és tartalmában a magyar természeti földrajz legkiemelkedőbb műve volt. A műhöz a kihajtható rézmetszeteket a neves térkép- és rézmetsző Karacs Ferenc készítette.

jelzet

B 459

Lipszky János: Mappa generalis regni Hungariae Partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae et confiniorum militarium magni item principatus transylvaniae geometricis partium dimensionibus, recentissimisque astronomicis observationibus superstructa / Quam ... dedicat Joannes de Lipszky. Pest, [s.n.]. 1806.

Korának megfelelő, szép állapotú, 12 szelvényre kasírozott.

150,5x199,5 cm; méretarány: 1 : 470 000

Az első polgári célú, minden részletében mért alapon rajzolt, teljes egészében magyarok által készített munka.

A teljes térkép „szituáció” metszeteit, azaz térkép és képi részeit Gottfried Prixner neves rézmetsző alkotta. A térkép összes – még latin nyelvű – feliratát (character) Karacs Ferenc térképmetsző, rézmetsző készítette. A rézmetszésben közreműködött továbbá: Falka Sámuel és Junker Keresztély. A térképen tízezernél több helynév és más földrajzi név, így csárdák, folyók, hegyek stb. nevei tűnnek fel.

Görög Demeter atlaszának megjelenését egy nagy térkép kiadása előzte meg. Szerzője, Lipszky János, a térkép készítéséhez felhasználta Görög még kiadatlan megyetérképének terveit. Lipszky a terveket helyszíni felmérésekkel és földrajzi helymeghatározások adataival helyesbítette. Magyarország szép kivitelű, 12 lapból álló térképe 1806-ban jelent meg. Példányunk egy későbbi kiadása.

A térképen tízezernél több helynév és más földrajzi név, így csárdák, folyók, hegyek stb. nevei tűnnek fel.

Lipszky térképe a hazai térképészet történetében az első olyan térkép, amely feltünteti, hogy milyen vetületben készült, illetve hazánk első részletes, csillagászati helymeghatározáson alapuló földabrosza.

jelzet

B 676

Lipszky János: Tabula generalis regni Hungariae Croatiae et Slavoniae, ... . Pest, 1810. Karacs Ferenc rézmetsző munkája.

Kiváló, korára jellemző állapotban, 12 szelvényen textilre kasírozva.

71x54,5 cm ; méretarány: 1 : 1 352 480

Lipszky János (1766-1826)

jelzet

P 828