A verseny célja:

• Tehetségfejlesztés, tehetséggondozás
• Kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése
• Komplex ökológiai szemlélet kialakítása, elmélyítése, a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése
• A környezet-, természet- és egészségvédelem, környezeti nevelés határok nélküli érvényesülése
• Hazai és határon túli szakmai szervezetek közötti együttműködés fejlesztése, hálózatépítés
• A magyar identitás megerősítése, a magyar nyelv ápolása, megőrzése

A verseny célcsoportja, a résztvevők köre:

13-14 éves, 7-8. évfolyamos diákok a Kárpát-medence valamennyi magyar tanítási nyelvű iskolájából.
Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.

A verseny meghirdetői:

• KŐRIS Környezeti Nevelési Versenyszervezési Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft.
• Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága
• Győr Megyei Jogú Város
• TermészetBÚVÁR Alapítvány
• Magyar Földrajzi Társaság

A verseny kategóriái:

Mindhárom fordulóban - iskolai, területi, országos - háromfős csapatok versenyeznek.
A csapatok összetétele: 7-8. évfolyamos tanulók, azonos évfolyamról vagy vegyes összeállítással.

A verseny lebonyolítása, fordulói:

• Iskolai forduló: 2012. január 24. kedd 14.00 óra
• Kárpát-medencei területi elődöntők: 2012. április 18. szerda 9.00 óra
• Kárpát-medencei döntő: 2012. május 24-25. csütörtök-péntek

I. Forduló - Iskolai forduló

Minden jelentkező magyarországi iskola az iskola kitöltött jelentkezési lapját 2011. december 10-ig e-mailben küldje el a következő címre:
Magyar Földrajzi Társaság, Erőss Ágnes
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A határon túli iskolák jelentkezésüket a saját területi központjuknak küldjék el.
Területi központok a www.korisnonprofit.hu oldalon.
Jelentkezési lap letölthető a www.korisnonprofit.hu, www.foldrajzitarsasag.hu oldalról.
Az iskolák a jelentkezést követően tájékoztatást kapnak az iskolai forduló lebonyolításról.
A központi feladatlap megírásának időpontja: 2012. január 24. kedd 14.00 óra
Iskolánként több csapat is részt vehet az iskolai fordulón.
Az iskolai forduló anyaga:
Általános iskolai földrajzi, biológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi, környezet-egészségvédelmi ismeretek.

Továbbjutás a területi elődöntőkbe:
A megoldott iskolai feladatlapok alapján iskolánként a legtöbb pontot elért csapat juthat a területi elődöntőbe.
Az iskolákból a résztvevő csapatok számát és továbbjutó csapat jelentkezési lapját 2012. február 15-ig kérjük a hazai és a határon túli területi központoknak elküldeni.
A hazai és a határon túli területi elődöntők lebonyolításával kapcsolatban minden jelentkező iskola csapata részletes tájékoztatást kap a területi központoktól.

II. Forduló – Területi elődöntők

Időpont: 2012. április 18. szerda 9.00 óra
Helyszín: a verseny területi központjai, bázisiskolái.
Hazai és határon túli területi központok : www.korisnonprofit.hu oldalon.

• Írásbeli:
  Általános iskolai földrajzi, biológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi, környezet-egészségvédelmi ismeretek.
  TermészetBÚVÁR versenyre kijelölt cikkeinek anyaga. 2011/3. 4. 5. 6. számig.
  A cikkekből a tanulók életkorához igazodó, a tananyaghoz köthető ismeretek, információk az elsődlegesek!
• Szóbeli:
  kiselőadás 5-10 percben, tetszőleges prezentációval.
  Témája választható:
  1. A lakóhely vagy környékének természeti értékei. Azok felkutatása, bemutatása, javaslat védelem alá helyezésre.
  2. A lakóhely vagy környékének környezeti problémái, azok okai, következményei, megoldási javaslatok. (pl. hulladék, légszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés, zajszennyezés, stb.) klímatudatosság, energiatakarékosság.
  3. Környezet-egészségügy, egészségvédelem (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés, szabadidő, tudatos fogyasztás, anyagtakarékosság, reklámok stb.)
• Poszter/plakát:
  A/2 méret, tetszőleges technika.
  Témáját a részletes versenykiírás tartalmazza.

A meghirdető a benyújtott versenyfeladatok munkáinak kiállítási, felhasználási, publikálási, másolási/ sokszorosítási jogát fenntartja.

A területi elődöntőkön a kiselőadások és a poszterek külön díjazásban is részesülnek.
További különdíjakat a zsűri adhat a támogatások, felajánlások függvényében.
A területi elődöntők részvételi díja Magyarországon: 3.000.- Ft/ csapat, amelyet a területi központoknak fizetnek a résztvevők a verseny költségeire.
A határon túli elődöntők részvételi költségét a területi központok jelzik.

Továbbjutás a Kárpát-medencei döntőbe
Minden területi elődöntő első két, legtöbb pontot elért csapata jut tovább a döntőbe.
Magyarország: a hét területi, valamint a fővárosi elődöntőből továbbjut területenként két csapat, összesen: 16 csapat
Szlovákia 2 csapat, Románia 2 csapat, Ukrajna 2 csapat, Szerbia 2 csapat, Horvátország 1 csapat, Szlovénia 1 csapat, Ausztria 1 csapat

Kárpát-medencei döntő

Időpont: 2012. május 28-29. hétfő-kedd
Helyszín: Győr
A döntőre az aláírt, lepecsételt Jelentkezési, valamint a Szállás- és étkezésigénylő lapokat legkésőbb
2012. április 30-ig kell megküldeni e-mailben a következő címre: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..
Jelentkezési lap, Szállás- és étkezésigénylő lap letölthető: www.korisnonprofit.hu oldalon.
A jelentkezések beérkezése után a csapatok a döntő programjáról részletes tájékoztatást kapnak.
A döntő részvételi díja csapatonként, 10.000.-Ft, amely részben fedezi a szakmai és szervezési, ellátási költségeket.

További versenyanyag: TermészetBÚVÁR versenyre kijelölt cikkeinek anyaga. 2012/1.2. számig.

Díjazás:

A döntőn a kiselőadások és a poszterek külön díjazásban is részesülnek.
Oklevél, emléklap, serleg, könyv- és tárgyjutalom, természetvédelmi tábor, kirándulás, a felajánlások, támogatások függvényében.
További különdíjakat a zsűri adhat a támogatások, felajánlások függvényében.

Versenyeredmények közzététele

A területi elődöntők, és a döntő eredménylistája, képanyaga elérhető lesz a www.korisnonprofit.hu, www.foldrajzitarsasag.hu, www.termeszetbuvar.hu oldalakon.

A szervezők elérhetősége:

Hajbáné Csuta Ildikó, 20/9415-365, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
valamint a területi központok koordinátorai.

Támogatások felajánlása, fogadása

Duna Takarék IBAN számlaszám: HU9258600300-1118662100000000 SWIFT kód: TAKBHUHB

A versennyel kapcsolatosan minden szerzői jog fenntartva!

Az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságai Oktatási Albizottsága és a Magyar Földrajzi Társaság Oktatás-módszertani Szakosztálya közösen Fórum a földrajztanárképzés átalakításáról; megfontolt előkészítés – sikeres változtatás! címmel vitaülést rendez. Mint azt előzetesen is említettük, a közel egész naposra szánt ülés lehetőséget fog nyújtani hosszabb, alaposabb érvelésekre. Jó lenne, ha az érdeklődők tervezetekkel érkeznének, és ki-ki bemutatná, elmondaná, mit tartana fontosnak, kifejtené véleményét.

Időpont: 2011. október 27. csütörtök, 10:00-18:00

Helyszín: ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/A., Északi épület 7. emelet Kari Tanácsterem

Az 1872-ben alakult Magyar Földrajzi Társaság (MFT) legelső szakosztálya a – Teleki Pál 1911. évi javaslata alapján – 1912. január 12-én 25 taggal megalakuló gazdasági-földrajzi szakosztály. Az alakuló ülésen jelen volt a korabeli magyar földrajzi élet krémje – a nagy nevek közül talán csak Cholnoky Jenő hiányzott. Az alakuló ülésen a szakosztály elnökévé közfelkiáltással Havass Rezsőt, alelnökévé Thirring Gusztávot választották meg (Földrajzi Közlemények 1912. 55. oldal). Teleki Pált, az MFT főtitkárát és Halász Gyulát az MFT titkárát a szakosztály főtitkári, illetve titkári teendőinek elvégzésére kérték fel. Megalakulása után a szakosztály nyomban megkezdte működését, és az elkövetkező négy hónapban hét (!) előadást rendezett meg.

A gazdaság-földrajzi szakosztály alakuló ülése és ügyrendje (1912)

A szakosztály megalakulásának több célja volt, melyet azonban az érintettek kicsit eltérően láttak; mindenki a saját felfogása (és érdeklődési területe) szerint. A szakosztályelnök Havass így írt a célkitűzésekről 1922-ben a Földrajzi Közlemények hasábjain: „Egyik legfontosabb célunk lesz, hogy a Balkánnal állandóan foglalkozzunk. A földrajzi fekvés és kedvező dunai, tengeri és vasuti közlekedési vonalaink szinte kínálják nekünk a gazdasági hegemoniát a Balkánon.” A szakosztály általánosabb célkitűzéseiről Fodor Ferenc ír (A magyar földrajztudomány története, MTA FKI, 2006, 231. oldal). Szerinte Havass programja elsősorban gazdasági, és kevésbé földrajzi jellegű, ellentétben Telekiével, aki így nyilatkozott a szakosztályról: „A gazdasági földrajzi szakosztály nevet – az emberi földrajzzal szemben – azért választottuk, hogy kifejezzük, hogy a fősúlyt a materiális kultúra elterjedésére a földrajzi tényezőkkel, a földi élet összes jelenségeivel való összefüggésére, kölcsönhatására fogjuk fordítani. […] Szakosztályunk címében a gazdasági szó […] irányt jelez, de sohasem szabad elfelednünk a földrajzi szót sem. Ez az alap, amelyen állunk.” Ez tehát Teleki és később Fodor ars poeticája is, melyet Fodor az említett művében szembeállít Cholnoky Jenő elképzeléseivel, aki „az emberföldrajzban is csak a materiális szükségleteket látta meg.”

A gazdasági földrajzi szakosztály megalakulása tehát mérföldkő a magyar geográfiában, ettől a ponttól számíthatjuk a társadalom- és a természetföldrajz intézményesített kettéválását – azzal együtt állíthatjuk ezt, hogy maga Teleki Pál is világos különbséget tett a gazdaságföldrajz mint szűkebb, és az emberföldrajz mint tágabb kategória között. Mindenesetre 1912-re, tehát 40 évvel az MFT létrejötte után immár odáig fejlődött a honi földrajztudomány, hogy igény támadt a specializálódásra, annak ellenére, hogy a geográfia hazai meghatározó alakjai (Lóczy, Cholnoky) még mindig földrajzi polihisztoroknak számítottak, akik egyaránt alkottak természet- és társadalom-földrajzi témákban is.

A szakosztály kezdeti lendületes tevékenysége részben a háború, részben a képzett gazdaságföldrajzos szakemberek hiánya miatt hamar alábbhagyott (1913-ban még 5 ülést tartottak, 1914-től azonban átmenetileg szünetelt a szakosztály tevékenysége). Fodor Ferenc a szakosztály két fő eredményének azt tartja, hogy 1917-ben megjelent a híres szerb geográfus, Jovan Cvijić könyvének Németh József által készített kivonata (A szerbek antropogeográfiai tanulmányai a Balkánon), illetve hogy a szakosztályból kiindult gazdaságföldrajzi köztudatnak köszönhetően az első világháború után a Közgazdaságtudományi Karon tanszéket állítottak fel Teleki számára. E két eredmény ellenére a szakosztály tevékenysége lendületét vesztette, sőt, az 1920-as években Németh József elnöksége alatt gyakorlatilag szünetelt. Különösen feltűnő volt a szakosztály tétlensége az 1921-ben megalakult Didaktikai Szakosztály aktivitásához képest.

Az ismételt fellendülést Fodor Ferenc elnöki székbe kerülése hozta 1932-ben. Fodor már 1925-ben szerette volna betölteni e pozíciót, de erre csak Németh József halálával nyílt lehetősége. A Közgazdaságtudományi Kar Földrajzi Intézetére (Teleki-intézet) támaszkodva azonnal szervezőmunkába kezdett, és ahogy az a főtitkári jelentésekből kiderül, egyre több szakosztályülést tartottak: 1936-37-ben a szakülések száma 6, illetve 7. Ugyanakkor az MFT tagjai részéről az érdeklődés végig csekély maradt a szakosztály előadásai iránt, a hallgatóság többsége a Teleki-intézet hallgatói közül került ki. Ebben az időszakban a szakosztály tevékenysége elsősorban a szakelőadások megtartására korlátozódott, bár a szakosztály részt vett egyéb programok (pl. tanulmányi kirándulások) megszervezésében is.

A Gazdaságföldrajzi Szakosztály ügyrendje (1933)

1939-ben Fodor Ferenc Pécsre költözött, és lemondott az elnöki pozícióról. Ezt követően a szakosztály működése három évig szünetelt, majd 1942-ben Rónai Andrást választották elnöknek. A szakosztály a háborús körülmények közepette alig működött, 1944 után nincs nyoma bármilyen tevékenységüknek.

A 2. világháború után jelentős változások következtek be az MFT életében. A társaságot 1949-ben betiltották, és csak 1952-ben szervezhette újjá magát. A Gazdasági Földrajzi Szakosztály 1953 elején kezdte meg munkáját. A kor szelleméhez méltóan a szakosztályra fontos szerep hárult: a marxista gazdaságföldrajz elterjesztése. Ezt híven tükrözte a szakosztály vezetése is, hiszen az elnöki pozícióba az iparföldrajzos Markos György került. Ettől az időszaktól kezdve már részletesebb információk állnak rendelkezésre a szakosztály működéséről, mégpedig a Földrajzi Közleményekben majdnem minden évben megjelenő „Jelentések a szakosztályok és a vidéki osztályok működéséről” című rovatból. Így megtalálhatók az egyes előadások címei (néha tömör összefoglalói), valamint a rendezvények látogatottsága, átlagos időtartama, helyszíne is. 1953-54-ben például 15 előadást rendezett a szakosztály, átlagosan 35-40 főnyi hallgatósággal az ELTE Földrajzi Intézetében, ahol sajnos télen nagykabátban kellett ülni, lévén a tanterem fűtetlen. Az 1954-es jelentés szerint az előadások színvonala határozott emelkedést mutatott, valamint „az előadók kivétel nélkül törekedtek arra, hogy a dialektikus és történelmi materializmus alaptételeit és szakmai ideológiai szempontjait az előadásokban alkalmazzák. […] Egyes előadók kevéssé, mások viszont túlzottan vették figyelembe a természeti földrajzi és a társadalmi gazdasági összefüggéseket. A cél ezen a téren a helyes arány kialakítása.” (Földrajzi Közlemények 1954. 280. oldal). A programok sorában a magyar nyelvű szakelőadásokat külföldi vendégek előadásai, illetve (munka)módszertani viták tarkították. Egy-egy ülés alkalmával sokszor két előadás is elhangzott.

1955-től ismét változott a szakosztály vezetősége. Az elnök a korábbi titkár, Wallner Ernő lett, míg titkárrá Mendöl Tibort választották. Az előadások hallgatottsága csökkenő tendenciát mutatott, immáron „mindössze” 25-35 fő látogatta a rendezvényeket. 1955-ben az MFT közgyűlésén Sárfalvi Béla is ezt a problémát vetette fel, éppen ezért az előadások tárgyaként a részlettémák helyett fontos elvi, tárgyi, módszertani témákat szorgalmazott.

Az elnökök és titkárok viszonylag sűrűn cserélődtek, így 1960-ban immár Koch Ferenc elnök és Major Jenő titkár az alábbi hétéves mérleget tudták megvonni: az 1953-as „megalakulás óta összesen 47 előadást rendezett a Szakosztály. […] Település-népességföldrajz köréből 12 előadás, a mezőgazdasági földrajz köréből 15 előadás, az iparföldrajz köréből 6, közlekedésföldrajzi előadás volt 3, általános elméleti vagy módszertani kérdésekkel foglalkozott 8 előadás.” Az 1960-as évek első felében átlagosan évi 6 előadás hangzott el, viszonylag gyér érdeklődés mellett. Ugyanakkor volt olyan előadás is, amire – a téma jellege és egy másik osztállyal való közös rendezés miatt – 120 fő volt kíváncsi. Az évtized közepére már csak évi 3-4 ülés jutott, a főtitkári jelentések pedig általában problémákat említenek a Gazdasági Földrajzi Szakosztály működésében. Ebben változás csak az új vezetés (Kóródi József elnök, Molnár Ferenc titkár) felállásával történt. Az előadások látogatottsága ismét nőtt (30-50 fő), a hallgatók között pedig nem csak földrajzosokat lehetett találni.

Az 1970-es évek a szakosztály jelentős válságával kezdődtek. Az 1971-es főtitkári jelentésben azt olvashatjuk: „A Gazdaságföldrajzi Szakosztály – objektív és szubjektív okok együttes hatására – az elmúlt év folyamán szüneteltette működését.” A munka csak négy év után, 1973-ban vette ismét kezdetét. Ekkor Antal Zoltán elnök és Tatai Zoltán titkár vezetésével újult meg a szakosztály, akik a 2. világháború utáni időszakban a leghosszabb ideig, 16 évig maradtak az osztály élén. Átlagosan évi 7-8 előadás került megrendezésre – helyszíne a Kossuth Klub volt –, hullámzó látogatottsággal. A szakmai előadások mellett egyre több figyelmet szenteltek a nemzetközi folyamatoknak is, így összefoglaló előadások hangzottak el több kongresszusról és konferenciáról. Ugyanakkor visszafejlődésként értékelhető, hogy az előadások többnyire „szóbeni közlésre támaszkodtak”, azaz nem használták ki a szemléltető eszközök adta lehetőségeket (pl. dia- és írásvetítő).

Tatai Zoltán így értékelte a szakosztály négyéves tevékenységét 1977-ben: „A 22 szakülésen 32 előadás hangzott el. Ezek közül 7 a külföldi tanulmányutakról, tudományos tanácskozásokról adott számot. A hazai területi-tervezési, területfejlesztési feladatokkal 12 előadás foglalkozott. […] Elméleti, módszertani kérdésekkel 5, nemzetközi kérdésekkel és a szakosztály tevékenységével egyaránt 3-3 beszámoló foglalkozott, továbbá 1-1 településtörténeti és természetföldrajzi jellegű.” (Földrajzi Közlemények, 1977. 253. oldal). E skála kiválóan szemlélteti a vezetés szakmai irányultságát. Ugyanakkor a szakosztály tevékenysége nem merült ki a szakülések megtartásában; a tagok részt vettek az MFT egyéb rendezvényeinek megszervezésében, illetve a szakosztály keretein kívül is publikáltak és tartottak előadásokat.

A viszonylag élénk szakosztályi élet csak az 1980-as évek elejétől csökkent. 1982-ben jelentősen visszaesett az előadások száma és látogatottsága is. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az előadások a Kossuth Klubból átkerültek az ELTE Lóczy-termébe, amely – periférikusabb fekvésén túl – a téli hónapokban fűtetlen volta miatt sem vonzotta a hallgatóságot – úgy tűnik, ez visszatérő motívum a szakosztály életében. 1983 és 1986 között a szakosztályi beszámolókban mindannyiszor azt olvashatjuk, hogy „a kitűzött feladatokat nem teljes mértékben sikerült végrehajtani.” Mindössze 1987-ben volt érzékelhető némi fellendülés a szakülések számát és látogatottságát illetően, de ez átmenetinek bizonyult.

A rendszerváltás szakosztályunkban is végbement 1989-ben, az új elnök Berényi István lett. A szakosztály pedig új nevet kapott: Társadalmi és Gazdaságföldrajzi Szakosztály. A névhasználat az elmúlt időszakban korántsem konzekvens: hol a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, hol Gazdaság- és Társadalom-földrajzi Szakosztály volt a megnevezése. A szakosztály tevékenysége is átalakult némiképpen: a szakosztályelnök elégségesnek ítélte az évi 3-4 szakülést, a hangsúlyt ezek mellett egyéb rendezvényekre helyezte. Így már 1989. októberében megrendezésre került a Bécs–Budapest városföldrajzi konferencia, novemberben került megrendezésre a Teleki Pál emlékülés, 1990. márciusában pedig a Magyarország az átalakuló Közép-Európában című konferencia. Mindhárom esemény látogatottsága jelentős volt.

A későbbiekben a fenti tendencia nem állandósult, a szakosztály tevékenységének középpontjában a szakülések maradtak. Dövényi Zoltán elnök és Kocsis Károly titkár 1992-es jelentésében már a következőket olvashatjuk: „A hallgatóság létszáma általában 10 és 50 fő között ingadozott. Többségük az MTA FKI munkatársai közül kerültek ki, ami annak is köszönhető volt, hogy rendezvényeinknek a jó forgalmi fekvésű MTA Földrajztudományi Kutatóintézet tanácsterme adott otthont.” Ebben az évben az előadók is kizárólag az MTA FKI munkatársai közül kerültek ki.

Az 1990-es évek pénzügyi nehézségei óta jelent problémát, hogy szakosztályunk nem tud térítést adni a felkért előadóknak, így szinte csak a budapesti kollégák jönnek számításba a program tervezésekor. A hallgatóság lélekszáma is csökkenő tendenciát mutat, az 1990-es évtized második felétől átlagosan 10-20 fő vett részt a rendezvényeken. Ennél csak egy-egy téma, illetve előadó vonzott nagyobb közönséget.

1997-ben a vezetést Kocsis Károly (elnök) és Michalkó Gábor (titkár) vették át. Ez lényegi fordulatot nem eredményezett a korábbiakhoz képest, a szakosztály tevékenysége továbbra is az előadásokra fókuszált. Fontos változás volt viszont, hogy 2000-ben az MTA FKI, az MFT és így szakosztályunk is átköltözött a jelenlegi, Budaörsi úti épületébe, így a rendezvények külsős látogatottsága tovább csökkent. A helyszínen kívül az előadások kezdési időpontja (14h) sem kedvezett a más munkahelyen dolgozóknak. A 2000-es években átlagosan évi 8 előadásra került sor.

2009-ben a társaság főtitkárának megválasztott Michalkó Gábor helyét Tátrai Patrik foglalta el a szakosztálytitkári pozícióban. 2010-től az előadások többségének az ELTE lágymányosi kampusza ad otthont, így valamelyest emelkedett a hallgatóság száma. A szakelőadások mellett ismét próbálunk tartani egy-egy vitaülést, ahol szűkebb körben kiváló lehetőség adódik a szakmai vitára. A hagyományos papír alapú meghívóról (pontosabban amellett) áttértünk az elektronikus meghívóra. Ezen sorokat pedig a társaság honlapján olvashatja minden érdeklődő.

A fejlesztések, újítások nem állhatnak itt meg, szakosztályunknak – a korábbiakhoz hasonlóan – bővítenie kell tevékenységi körét. Nem utolsó sorban azért, hogy 2012-ben méltóképp emlékezhessünk meg a szakosztály alapításának 100. évfordulójáról.

Dátum: 2011. szeptember 30. 09:30

Helyszín: Budavári Palota, 1012 Budapest, Szent György tér 4-6. (Országos Széchenyi Könyvtár díszterme)

Lejárt a nevezési határidő!

Versenyfelhívás

A Magyar Földrajzi Társaság (MFT), a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézete (PTE FI), a Modern Geográfus Alapítvány (MGA) és a Földrajztanárok Egylete (FTE) a 2011/2012. tanévre meghirdeti a III. Országos, angol nyelvű, földrajzi tanulmányi versenyt. A rendezvény feletti szakmai felügyeletet a fenti szervezetek látják el; ők delegálnak tagokat a zsűribe is.

A verseny célja

Ösztönözni a földrajz iránti érdeklődést, támogatni azon tanulókat, akik a társadalom- és/vagy természetföldrajz területén kiemelkedő ismeretekkel rendelkeznek. A verseny további célkitűzése az International Geographic Union (továbbiakban IGU) által – 2012-től évente – megrendezésre kerülő nemzetközi földrajzi olimpián résztvevő magyar csapat tagjainak kiválasztása. A 2012-ben, Kölnben tartandó megmérettetésre kiutazói a 2010/2011-es és 2011/2012-es versenyek legjobbjai közül kerülnek kiválasztásra.

A verseny résztvevői

Nevezhetnek mindazon magyarországi középfokú oktatási intézményben tanulók, akik 16-19 évesek és 2012. június 30-áig nem töltik be a 19. életévüket.

A verseny tartalma

Az általános és középiskolákban feldolgozásra került tananyaghoz, továbbá az aktuális, a földrajzhoz kapcsolódó események/összefüggések ismeretéhez kapcsolódik, mind a természet-, mind a társadalomföldrajz területéről. A verseny tematikájában leginkább a komplex földrajzi ismeretek és képességek alkalmazására épít. A versenyfeladatok 2011/2012-ben elsősorban az alábbi, kiemelt témakörökhöz kapcsolódnak, amelyek részben a nemzetközi megmérettetéshez is kapcsolódnak:

A verseny alapirodalma

A forgalomban levő – magyar és angol nyelvű – középiskolai földrajzi tankönyvek, valamint a verseny honlapján megadott elektronikus hozzáférésű információs bázisok. Ajánlott folyóiratok: Time, National Geographic, HVG, Földrajzi Közlemények, A földgömb. Átfogó szakmai és nyelvi ismereteket ad közre: Hagett, P. : Geography. A Global Synthesis. 2001.

Nevezési határidő: 2011. október 31.

Nevezni elektronikus úton a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és a másolat beküldésével lehet. A jelentkezéshez mellékelni szükséges a nevezési díj befizetéséről szóló igazolást is. A hiányosan kitöltött vagy későn érkező nevezéseket nem áll módunkban elfogadni.

Beküldési cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Nevezési díj: 2500 Ft/fő, amelyet a következő bankszámlára kérünk befizetni:

Modern Geográfus Alapítvány, számlaszám: 50800111-11105570 Szigetvári Takarékszövetkezet, Pécs.

Az átutalásnál a közlemények rovatba kérjük feltüntetni: III. Országos, angol nyelvű, földrajzi verseny. Amennyiben intézményi átutalás történik, úgy a közlemények rovatban a jelentkező(k) nevének feltüntetése is szükséges. Kérjük, hogy számlázási igényeiket az elektronikus levélben a pontos számlázási névvel és címmel együtt jelezni szíveskedjenek.

A verseny nyelve: angol, azonban a versennyel kapcsolatos kommunikáció magyar nyelven történik.

A verseny menete

1. forduló: Írásbeli forduló, amelynek elektronikus beküldési határideje: 2011. december 10.

A verseny feladata egy minimum 20 000, maximum 25 000 karakterből (szóközök, ábrák, mellékletek nélkül) álló esszé megírása. Az esszé témaköre: Ageing Europe – The expected social consequences of the population change. A tanulmány önálló munkán alapuljon, a felhasznált irodalmak a földrajztudományban elfogadott rend szerint kerüljenek feltüntetésre, illetve hivatkozásra. Az esszé címlapján a cím mellett csak a jeligét kérjük feltüntetni, más azonosító használata nem megengedett. A jeligét kérjük úgy megválasztani, hogy az ne utaljon a pályázó személyére.

2. forduló: Írásbeli forduló, helyszíne: PTE TTK FI, Pécs. Ideje: 2012. január 23.

Ebben a fordulóban természet- és társadalomföldrajzhoz kapcsolódó feladatlapot kell megoldani, amely az IGU földrajzi olimpia verseny szerkezetére és feladattípusaira épül. Az írásbeli megmérettetésen mindazon tanulók részt vesznek, akik a nevezési határidőig jelentkezésüket elküldik. A résztvevőket 2011. december 31-éig elektronikusan értesítjük. A felmerülő utazási, szállás és étkezési költség a versenyzőt terheli.

3. forduló: Döntő, helyszíne PTE TTK FI, Pécs. Ideje: 2012. március 23.

A döntőben az előző kettő forduló legjobb tíz helyezettje vesz részt. A döntő feladatai jelentős részben az IGU földrajzi olimpia versenytematikáját követik. A döntő során írásbeli és szóbeli feladatokat kell a diákoknak megoldaniuk. A döntőbe jutott tanulókat 2012. február 15-éig értesítjük. A döntő résztvevőinek szállásáról és étkezéséről a verseny szervezői gondoskodnak.

A versenyeredmények közzététele

2012. március 23-én, Pécsett a döntő napján, valamint Interneten a http://foldrajz.ttk.pte.hu honlapon.

A verseny díjazása

Az első két helyezett képviselheti Magyarországot az IGU által 2012. augusztus 21. – augusztus 26. között, Kölnben megrendezendő földrajzi olimpián. A döntőben a legjobb tíz eredményt elért tanuló és felkészítő tanára tárgyjutalomban részesül.

A versennyel kapcsolatos további információ:
Gyüre Judit, dr. Trócsányi András
Tel.: 72/503-600, 24719, illetve 24487-es mellékek.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
http://foldrajz.ttk.pte.hu

Lejárt a nevezési határidő!

A verseny leírása