A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat részeként 2025. január 23-án a Magas-Tátra tövében született akadémikus testvérpár, Hunfalvy János és Pál emléktábláját avattuk fel a Poprád melleti Nagyszalókon. A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács (SZMAT) szervezésében rendezett ünnepségen a Magyar Földrajzi Társaság is képviseltette magát. Ladislav Josko polgármester bevezetője után Morvai Tünde, az MTA Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője és Mészáros András, a SZMAT elnöke olvasták fel magyarul és szlovákul a laudációk szövegét.

Hunfalvy János munkásságában úttörő módon integrálta a történelmi, gazdasági és kulturális szempontokat a földrajzi vizsgálatokba. Megjelent tankönyveit és tudományos értekezéseit nemzedékek használták.

Hunfalvy Pál a magyar összehasonlító nyelvtudomány egyik megalapítója, aki a Vámbéry Árminnal folytatott vitában a finnugor nyelvrokonság mellett foglalt állást, és végleg tisztázta a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek között.

A megemlékezést egy szimpózium követte Felsőerdőfalván (Stará Lesná) a Szlovák Tudományos Akadémia konferenciaközpontjában, ahol Kocsis Károly Hunfalvy Jánosról és Pálról mint az MTA tagjairól értekezett. Hunfalvy Pál nyelvészeti munkásságáról Bakró-Nagy Marianne, néprajzi tevékenységéről pedig Paládi-Kovács Attila tartott előadást.

Hunfalvy János szerepét a magyar földrajztudomány történetében Társaságunk korábbi elnöke, Szabó József mutatta be. Hunfalvy Jánosról mint az MFT első elnökéről a jelenlegi elnök, Lóczy Dénes beszélt, mint az első magyar földrajzi tanszék megszervezőjét pedig Karátson Dávid, Terméseztföldrajzi Szakosztályunk elnöke méltatta.

Az MTA delegációja, kiegészülve Miklós Lászlóval, az MTA külső tagjával másnap Késmárkon megkoszorúzta Hunfalvy Jánosnak és Hunfalvy Pálnak az evangélikus líceum falán elhelyezett emléktábláját.

Részletes program a ide kattintva érhető el.