1. Kulcskompetenciák

Elfogadhatatlan, hogy az Európai Uniós direktívának ellentmondóan kikerült a kulcskompetenciák közül a természettudományos kompetencia.

2. Óraszámok

Az új NAT egyértelműen legnagyobb pozitívuma a földrajz tantárgy szempontjából a 11. évfolyamon egy természettudományos tantárgy vagy a földrajz választásának előírása. Ebben igen nagy lehetőségek rejlenek, viszont  annak ellenére nem láthatóak át a rendelet alapján ennek részcéljai, hogy egyéb területeket túlszabályoz. A komplex látásmód átadása, mely a földrajz sajátja, kifejezetten ezen érettebb korosztály számára ideális. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a német földrajzoktatást jellemző problémaközpontú, a regionalitást példaként kezelő, helyi és globális, természeti és társadalmi problémákat járjunk körbe úgy, hogy elsődlegesen nem a felvételire kell készülni. Mindenképpen szem előtt tartandó, hogy ezekre a tantárgyakra a kevésbé motivált diákok fognak jelentkezni.

A földrajz összóraszámának további 1 órával való (7-ről 6-ra) csökkentése ellen már a tervek készítése során is tiltakoztunk. A módosított tanterv bevezetésével a hetedik évfolyam mellett tizedik évfolyamon is csak heti egy földrajzórájuk lesz a diákoknak. Tantárgyat tanítani heti 1 órában azonban nem lehet, hiszen ebben az esetben nem beszélhetünk tanulási folyamatról, így teljesen hatástalan, bármilyen tartalommal is foglalkozik. Így a régió országai közötti eddigi legrosszabb helyzetünk tovább romlik.

3. Didaktikai szemléletváltás

Az új NAT legnagyobb negatívuma a földrajz tantárgy szempontjából, hogy ugyan megtörtént az ígért tananyagcsökkentés, azonban ennek mértéke nem haladta meg a tantárgy időkeretének csökkentését. Ez azért probléma, mivel így arányaiban még több lett a tananyag, továbbá a rendelet preambulumában megfogalmazott didaktikai áttörést, szemléletváltást ez egyáltalán nem segíti. A szemlélődő, tevékenykedtető, vizsgálódó módszerek alkalmazása több időt igényel a hagyományosan megszokott frontális módszereknél, így a váltás garantáltan nem tud megtörténni.

Maga a regionális földrajz részleges kihagyása nem jelentene problémát a tizedik évfolyamon, ugyanis a problémaközpontú oktatás segítségével esettanulmányok révén részben helyettesíthetők a regionális földrajzi témakörök. Azonban az általános iskolában már korábban lecsökkentett heti óraszámban feldolgozott országszintű ismeretek nem jelentenek megfelelő alapot az ilyen szemléletmódhoz. Pedig ez a földrajzoktatás világtrendjének is megfelelne.

4. Érettségi

Kérdéseket vet föl, hogy mennyiben változtatható a tananyag a kimeneti szabályozás megváltoztatásának hiányában.

Elkerülte a NAT-ot készítők figyelmét, hogy jelen helyzetben földrajzból fakultáció nélkül középszintű érettségi vizsgát tenni nem lehet, mivel annak alapóraszáma (3) nem haladja meg az érettségi vizsgaszabályzatban előírtakat (4). Emelt szintű érettségi vizsgát fakultáció felvételével sem, ugyanezen oknál fogva. Ezért a vizsgaszabályzatot mindenképpen módosítani szükséges!

Egy kifejezett jövőben jelentkező probléma is látható az érettségi és a NAT kapcsán. A következő években a nyolc- és hatévfolyamos gimnáziumi képzésben részt vevők, illetve a négyévfolyamos gimnáziumi osztályba járó kilencedikes diákok más tanterv szerint fognak tanulni. Szükségesnek tartjuk ezért a kimeneti követelményeknek az alaptantervhez illeszkedő átalakítását.

5. A diákok terhelése, párhuzamosságok

A társadalom alapvető elvárása volt a diákok óraszámának csökkentése, mely üdvözlendő és pozitív hatással lehet mindegyik tantárgy, így a földrajz tanulására is.

Azonban még a tervezet kapcsán kiadott 2018-as állásfoglalásunk részletesen, konkrét megoldási javaslatokkal együtt tárgyalta az abban megjelenő tantárgyi párhuzamosságokat. Sajnos ezek egyike sem került megfontolásra a tantárgyak egyes céljainak, elvárásainak szintjén. Pedig ezek megszüntetése a természettudományos tantárgyak időkeretének hatékonyabb kihasználását, illetve a didaktikai szemléletváltás lehetőségét hordoznák.

6. Science

Üdvözöljük, hogy megmaradt önálló diszciplína a földrajz, hiszen annak társadalomtudományi vonatkozásai és komplexitása miatt nem sorolható kizárólag a természettudományok világába.

A közérthetőség miatt érthető, hogy egységesedett az elnevezés, vagyis 5-6. évfolyamon is immáron természettudomány a tantárgy neve, azonban a kifejezés használata nem következetes. Talán szerencsésebb lenne itt is a természettudomány és földrajz megnevezés.

Nem értelmezhető számunkra, hogy mi lesz a további sorsa a földrajznak a szakgimnáziumokban, technikumokban és szakképző iskolákban, ugyanis a közismereti tantárgyak esetében a rendelet ezekre az iskolákra is vonatkozna.

7. Földrajzi tartalom korosztályi megjelenése

Szerencsés megoldás a természettudományos tárgyak egységes kezelése a középiskolai képzésben. Mindenképpen problémás azonban, hogy az alsó tagozaton úgy került megszüntetésre és beépítésre más tárgyakba a természettudományos alapozás (környezetismeret), hogy az oktatási gyakorlatban való bevezetésére előtte nem került sor.

Azt gondoljuk, a Nemzeti Pedagógus Kar korábbi közleményével egyetértve, hogy “ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember 1-jén, mert számos kockázatot rejt magában!” A NAT kerettanterv nélkül nem értelmezhető, tehát nem várható el a helyi tantervek készítése az intézményektől, márpedig a bevezetéshez be kell tartani a törvény által meghatározott elfogadási rendet. Így a helyi tantervek kidolgozása biztosan nem lesz alapos és végiggondolt. Ezen kívül ilyen rövid idő alatt biztosan nem lehet körültekintően átdolgozni a tankönyveket sem.

Budapest, 2020. február 10.

Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztálya