Küldetésünk

A Földgömb alkotóközössége a lap 1929-es alapítása óta azért dolgozik, hogy választ adjon a bennünket körülvevő világ­ról megfogalmazódott kérdésekre, elsősorban a földrajztudomány elemző, szintetizáló eszköztárának segítségével. Ezek a kérdések és válaszok sohasem voltak olyan kiemelkedően fontosak és aktuálisak, mint ma, amikor a klímaváltozás, a környezettudatos életmód és a környezetvédelem az emberiség jövőjének szempontjából ily nagy jelentőséggel bírnak. E célok megvalósításának hatékony eszköze lapunk, mely szórakoztatva tanít, magyarázza a Világot! 

Mottónk:

„Ésszel járom be a Földet!” – mely a Magyar Földrajzi Társaság első alelnöke, Vámbéry Ármin gondolatait idézi.

A Földgömb jelképe

A logónkban található jelet – egy karikában egy kereszt – mint a Föld (és A Földgömb) szimbólumát használjuk. Ez az ősi és alapvető jel – eltérő jelentéstartalommal és megjelenéssel – szinte minden civilizáció jelrendszerében felbukkan, helyenként vallási jelentéssel, a legtöbbször azonban a Föld megjelenítéseként, nemritkán a négyosztatúságát a tűz–víz–föld–levegő földi alapelemekre értelmezve. Az asztronómiában a Föld szimbóluma, a székely rovásírásban – a Földet is jelezve – az F betű, de a NASA is ezt használja a Föld jelképeként.

Tartalom

A Földgömbben ismeretterjesztő írásokat olvashat a kedves Olvasó kalandos felfedező­utakról, látványos vidékekről és lakóikról, alig ismert környezetünkről a tengerfenéktől a hófödte csúcsokig, sőt egészen a Marsig… Minden lapszámunkban foglalkozunk legalább egy magyarországi, egy európai, illetve egy tengerentúli területtel. Lapunk információkban gazdag, mindig aktuális, magazin-jelleggel, színes, olvasmányos formában, színvonalas tartalommal és képanyaggal mutatja be bolygónkat.

Szakmai háttér

Szerzőink elszánt és tapasztalt magyar utazók, kutatók, akik Szibériától az Antarktiszig, a mangrovemocsaraktól a Föld legszárazabb hegységeiig különlegesen érdekes helyeket ismertek meg, és nem csak bejártak egy-egy térséget, de a lehető legszélesebb körű tudással is rendelkeznek a témáról.

A Földgömb magazin története

A dicső múlt: A magyar expedíciós kutatások 19. század második felében kezdődött aranykora a 20. század elejére lezárult, ám a legendás időszakot fémjelző személyek (Vámbéry Ármin, Déchy Mór, Stein Aurél, Lóczy Lajos) feltárótevékenysége, hírneve mintegy megalapozta A Földgömb sikeres elindítását. Széles körű ismertségük, társadalmi szerepvállalásuk, az általuk közvetített tudás igen jelentősen emelte a geográfia elismertségét is. A Földgömbben hangsúlyosan jelen lévő Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Germanus Gyula előadásait tömegek látogatták, és az érdeklődők akkor sem tágítottak, ha már szinte csak az utcán jutott számukra hely…

Legendás idők: A nagy érdeklődést látván, a Magyar Földrajzi Társaság tagjaiban megfogalmazódott egy népszerű folyóirat alapításának gondolata. A feladatot Dr. Milleker Rezső vállalta fel, aki saját erőforrásaiból lankadatlan munkával 1929 őszén Debrecenben útjára indította az első lapszámot. Sok áldozatot vállalt, és a lap egyre népszerűbb lett. Olvasóinak száma igen gyorsan gyarapodott, annak ellenére, hogy a világgazdasági válság a lapot is sújtotta. Akkoriban szinte kizárólag A Földgömb magazin volt az a forrás, amiből információt meríthetett az érdeklődő közönség arról, mi zajlik a nagyvilágban. 1934-ben a lap új korszakba lépett. Milleker Rezső, miután a lap már biztos lábakon állt, a Magyar Földrajzi Társaságnak adományozta. Szerkesztésével Dr. Baktay Ervint és Dr. Kéz Andort bízták meg, és immár Budapesten készült. A valódi legendává vált lap története azonban a II. világháború lezárását követő, új korszak beköszöntével hosszú időre megszakadt. Bár Budapest ostromakor még megjelent az utolsó, 12 oldalas lapszám, a későbbi beindítás meghiúsult. Addig ugyanis a szerzők, szerkesztők rendszeresen foglalkoztak geopolitikai és etnikai kérdésekkel, ám a háború után e szélesre nyitott ablak, a mély, elemző ismeretterjesztés már nem volt igazán kívánatos és központilag támogatott szemlélet… Sőt!

Újraalapítás: A Földgömb feltámasztását Dr. Nemerkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság 1993-ban megválasztott főtitkára már hosszú ideje tervezte. Jelentős mennyiségű cikk és képanyag gyűlt össze fiókjában, azonban terve anyagi okokból mégsem sikerült. 1999-ben Nemerkényi Antal és Farkas Péter találkozása alapozta meg az újraindítást!A szükséges anyagi forrásokat néhány cég biztosította, és megalakult a lap kiadója, a Földgömb ’99 Kft. Ez idő tájt még A Földgömbhöz hasonló, tartalmas és jó minőségben megjelenő folyóirat nem létezett a magyar piacon, így a régi-új magazin nagyon hamar népszerű lett az Olvasók körében. Nemerkényi Antal szinte egymaga szerkesztette a lapot, az elődök szellemiségében. A kezdeti fellendülést újabb változások követték. A lappal kapcsolatos kiadói teendők meghaladták a lelkes szerkesztők erejét, és a kiadással külső céget kellett megbízni. Sajnos az időközben megjelenő, hasonló külföldi lapok fordításainak megjelenése nem tett jót a magazinnak. 2005-ben Nemerkényi Antal elhunyt. A lapnak nem volt igazán gazdája, sorsa újra megpecsételődni látszott. A társaság az átmeneti időszakra Dr. Vojnits Andrást bízta meg a főszerkesztői feladatokkal.

Újjászületés: Hosszas tárgyalások után a Magyar Földrajzi Társaság a magazin kiadásával 2006 nyarán a Heiling Média Kft.-t bízta meg. A lap főszerkesztői feladatait azóta Dr. Nagy Balázs látja el. Megújult a lap szerkesztősége, és tartalma is felfrissült. Az alkotóközösség nagy lelkesedéssel látott neki, hogy A Földgömb nyomdai minőségét és szerkesztését is a piac követelményeihez igazítsa. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előfizetők száma 2 év alatt közel megduplázódott! Ám az erkölcsi elismerés sem maradt el: 2008-ban szerzőnk, Gárdi Balázs a lapban megjelent fotóriportjaiért Pulitzer-emlékdíjat kapott. A következő évben a lap új sorozatának 10. évfordulójára megújult a lap arculata is, de a szerkesztőség álmai ezzel még nem értek véget. A nagy elődök, Milleker, Baktay, Nemerkényi nyomdokain újabb nagy tervek szövődnek a fejekben...