A Magyar Földrajzi Társaság kritikai észrevételei, javaslatai az új Nemzeti Alaptanterv tervezetével kapcsolatban

A NAT 2018. augusztus 31-én napvilágot látott tervezete, és egyben a Magyar Földrajzi Társaság véleménye szerint is, jelenlegi globális és hazai környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok megértése, és elemzéséhez nélkülözhetetlen tantárgy a földrajz. Egyetértünk a NAT-ban megfogalmazott alapelvekkel, melyek szerint a földrajznak egyedi, megkerülhetetlen szerepe van a jelenlegi világgazdasági, társadalmi, és pénzügyi folyamatok (Pl. migráció, demográfiai folyamatok) bemutatása mellett jövő nemzedékének hazaszeretetre nevelésében (Európa, a Kárpát-medence, a haza, a szülőföld földrajzának bemutatásában), a környezeti nevelésében (globális környezeti problémák bemutatásában).
 

balatonfured

Szervező intézmény: Zsidó Kiválóságok Háza

Információ / kapcsolat: Kristóf Orsolya, ügyvezető igazgató, Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A Zsidó Kiválóságok Háza Balatonfüred legújabb kiállítóhelye és közösségi tere, ahol 132 zsidó származású tudós élete és munkássága tekinthető meg a világon egyedülálló, interaktív módon. A kiállítás digitális jellegéből adódóan az ifjúságot a fiatalokhoz legközelebb álló módon szólítja meg, melyet a környék iskoláiból érkező csoportok visszajelzései is bizonyítanak.

Állandó kiállításunk - „Zsidók és csúcstechnika, Einsteintől napjainkig” – számos olyan tudóst tartalmaz, kiknek munkássága meghatározta a Földről való gondolkodásunkat.

A program keretén belül április 5-én, pénteken hosszabbított nyitva tartással várjuk az érdeklődőket.

Tudósaink közül az alábbi ötöst szeretnénk kiemelni, röviden bemutatva, hogy hogyan köthetők felfedezéseik a földrajzhoz.

  1. Ehud Shabtai – A Waze közösségi navigációs program társfejlesztője
    • Évekkel ezelőtt Izraelben, a Tel Aviv Egyetem filozófia és informatika karán frissen végzett fiatalember nem tudott megfelelően elnavigálni bizonyos helyekre még a GPS-szel sem. Úgy érezte, hogy az eszköz nem az elvárásainak megfelelően működik. Hiányolta a valós közlekedési információkat és a közösségi szerepet belőle. Körbenézett a piacon és azt tapasztalta, hogy a forgalomban lévő navigációk igen elavultak, és nem tükrözik a valós helyzeteket, hiányosak, ami miatt többségük nagyon pontatlan. Shabtai elhatározta, hogy készít egy olyan navigációt, ami naprakészen tartalmazza a valós közlekedési információkat.
  2. Steiner Lajos - A Föld mágnesességének világhírű kutatója volt
    • Eötvös Loránd közvetlen munkatársaként 1892-től 1932-ig a Meteorológiai és Földmágnességi Intézetben dolgozott, s hazánk különböző területein gravitációs és földmágnességi méréseivel úttörő munkát végzett. 1927-ben kinevezték a Meteorológiai Intézet igazgatójává. Az ő érdeme a korszerű prognózis-szolgálat bevezetése hazánkban. Nyugállományban megírja egyetlen kiadott meteorológiai témájú könyvét, “Az időjárás” című népszerűsítő művet, melyben a Természettudományi Közlöny, valamint külföldi szakfolyóiratok mellett, kutatási eredményeit is ismerteti.
  3. Heinrich Rudolf Hertz - Rádiózás, televíziózás, radar és mikrohullámú sütés
    • Kutatta a folyadékok párolgását, készített egy újtípusú higrométert (levegőnedvesség-mérőt), és kidolgozott egy grafikai módszert a nedves levegő tulajdonságainak meghatározására adiabatikus változásnak kitéve.
  4. Albert Einstein – Relativitás elmélete
    • Az általános relativitáselmélet egyik tétele, hogy gravitációs térben mozgó testek esetében másképpen telik az idő. A GPS műholdak azt az időt mérik, amely alatt a jel a műholdtól eljut a vevőhöz, ebből számítható ki a műhold és a vevő távolsága (három különböző műhold jelére van szükség a helymeghatározáshoz). Az időt pontos atomórák mérik, azonban ezek a Föld gravitációs terében mozognak, és ha a fenti – az általános relativitáselméletből következő - hatást nem veszik figyelembe, akkor a méréssel akár több tíz kilométert is tévedhetnek.
  5. Leonyid Vitaljevics Kantorovics - Erőforrások optimális elosztása
    • 1941-42-ben, Leningrád ostromakor a Ladoga-tó jegén vezető út (az Élet útja, ami egy utánpótlás vonal volt Szentpétervár megtartásáért a németek folyamatos bombázása ellenére) biztonságáért volt felelős. A jég vastagságától, az időjárástól és a forgalomtól függött, hogy egy konvoj tagjai milyen követési távolsággal közlekedhetnek biztonságosan. Ezekért a számításokért volt felelős Kantorovics, amiknek helyességét személyesen ellenőrizte a helyszínen.

Hírlevél

A Földgömb magazin

A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2012-től illetménylappá vált!

Főtámogatóink

Partnereink