Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

5. Kimutatás a kapott támogatásokról:

6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 572 000 Ft

7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

A Társaság taglétszáma

Társaságunknak belföldön 851 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 85 jogi tagja van. Taglétszámunk tehát összesen 936 fő. A Társaság taglétszám az előző években végzett folyamatos tagrevízió következtében csökkent. Ennek során töröltük tagjaink sorából azokat, akik három évig nem fizettek tagdíjat.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunknak 8 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 Székelyföldi Osztálya van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2009-ban szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást, ill. nagyrendezvényt tartott. Tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 62. vándorgyűlésre 2009. július 3-6. között Szegeden került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A Napfény városa – Szeged és a Tisza” volt. Az ülésszak 9 előadója a földrajztudomány csaknem minden területét képviselte. A természetföldrajztól a természetvédelem témakörén át a település- és turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2009. július 5.) a következő volt: Mártéji Tájvédelmi Körzet, Kurca-torok, Gyopárs-fürdő, Orosháza (Síküveggyár), Kardoskút, a Körös-Maros nemzeti Park nevezetességeivel ismerkedhetett meg a 115 fő résztvevő.A belföldi tanulmányutat ötnapos külföldi tanulmányút követte Románia – Dél-Erdély 56 fő részvételével megismerkedhetett a terület természetföldrajzi, gazdaságfölrajzi és kulturális értékeivel. Útvonal: Arad, Temesvár, Fogarasi - havasok, Nagyszeben, Vajdahunyad, Déva, Lippa, Arad.

Ízelítő Szakosztály- Osztályaink főbb kiemelkedő programjaiból:

Oktatásmódszertani Szakosztály: „Valóság és álom: Földrajztanítás 2010” c. egész napos konferencia, a földrajz oktatásának teljes verikumáról az általános iskolától a felsőoktatásig.

Zalai Osztály: „A Hód napja” alkalmából egész napos természetjáró akadályversenyt és gyalogtúrát szervezett a Kerkamenti Nemzeti Park területén.

A Zalai Osztály külföldi tanulmányútja június19-21 között Közép-Dalmáciába, a természeti és kulturális értékek jegyében.

Szegedi Osztályuk és a Szegedi Egyetem közös rendezésében zajlott le a 2 napos IX. Országos Geográfus Doktoranduszok Konferenciája március 12-13. között Szegeden.

Bakony-Balatonvidéki Osztály: Októberben a Gyaloglás Világnapja alkalmából, a Tönkölős-hegy, Bakonybél, Erdők Háza útvonalon rendezett gyalogtúrát természetföldrajzi ismertetővel.

2009. november 12-én, a Földrajztanárok Egylete képviselői és a Társaság elnöke főtitkára egy közös tárgyalás keretében egyeztetett, a két szervezet együttműködéséről. A kétévente megrendezésre kerülő földrajzoktatási konferenciára legközelebb 2010 tavaszán kerül majd sor, amelynek előkészítő bizottságába mindkét fél 5-5 tagot delegál.

Kiadványaink

Társaságunk minden taghoz eljuttatott illetménylapja a Földrajzi Közlemények – az akadémiai és az NKA pályázati támogatásoknak köszönhetően – 2009-ben is már négy különálló számmal jelentkezett. Mindez mérföldkőnek számít a Magyar Földrajzi Társaság életében, mert négy különálló lapszám kiadására utoljára 1993-ban volt példa, de akkor egy-egy szám átlagosan csak 60-70 oldalas volt szemben a mostani 130 oldallal. A támogatások segítségével a lap külseje is megújult: a régi, 1971-ben megalkotott borítót egy grafikájában, színvilágában és anyagi minőségében is megújított borítóval váltottuk fel. A fentieken kívül a papírminőség is javult.

Tematika szerint a 2009. évi 1-es szám, zömmel tudományos értekezéseket, szám szerint hatot, egy vitacikket tartalmazott, majd krónika rovattal zárult.

A 2. szám hét értekezése után a műhely, majd krónika, rovat következett.

A 3. szám már az új főszerkesztő bevezetőjével indult. Itt búcsúztunk Marosi Sándor tiszteletbeli elnökünktől. 7 nagyobb lélegzetű értekezés után a Társasági élet rovatokban részletes tájékoztatást adott a 2009.évi szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakáról, és a belföldi majd a külföldi tanulmányútról.

E szám krónika rovata is fontos eseményekről tudósít. Többek között az EUGEO éves Kongresszusáról, valamint a „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” c. konferenciáról.

A 2009. évi 4. szám hat értekezése a szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakán elhangzott előadásokat tartalmazza Ez a szám tartalmaz egy mellékletet Kondor-Attila Csaba társszerkesztésében, a „Közösségi zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban” címmel. Ez a melléklet a Nemzeti Kulturális Alap 100 ezer forintos támogatásával jelenhetett meg.

Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1930 és 1944 között 15 évfolyamot megélt, majd 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése tagtársaink áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.

A Társaság jövőbeni kilátásai

Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.

Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk. Korábbi tagtoborzó akcióink sikere következtében tagjaink között a fiatal korosztály örvendetesen gyarapszik, ami megteremtette a lehetőséget egy, kimondottan a fiatal geográfusokat tömörítő szakosztály megalakítására is.

Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2009-ben 5 pályázatot nyújtott be, amelyek közül voltak nyertes próbálkozások is. Mindezek kiegészítő források, s az akadémiai támogatás esetleges csökkentése esetén, a működési költségeinken kívül a pályázati programokhoz szükséges önrészt sem tudnánk biztosítani.

Budapest, 2010. március 25.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár