A magyar földrajzoktatás küldetése és stratégiai jövőképe a közoktatásban

A tananyagot bemagoló „kis szobatudósok” helyett a világra nyitott, hazájukat ismerő és szerető, a világot értő, tudásukat a mindennapi életük során alkalmazni tudó, kíváncsi és kreatív fiatalokat képezzünk!

Globalizálódott világunkban a tértudományok felértékelődésének lehetünk tanúi. Megfelelő földrajzi ismeretek, és készségek nélkül nem tervezhető sem országunk, sem településeink jövője, nem érthető mind bonyolultabbá váló világunk. Ezért versenyképes, tudás alapú társadalom elképzelhetetlen korszerű földrajzoktatás nélkül.
Meggyőződésünk, hogy csak az az ország lehet gazdaságilag versenyképes, mely közoktatásában a földrajzi ismeretek megfelelő súllyal szerepelnek, melynek generációi értik az őket körülvevő világ természeti, társadalmi és pénzügyi-gazdasági folyamatait..

1. A földrajzoktatás küldetése, közoktatási szerepe:

Hogyan szeresse a hazáját az, aki nem is ismeri?

• A földrajzoktatásnak kikerülhetetlen szerepe van a hazaszeretetre nevelésben és a határainkon túli nemzeti összetartozás érzésének kialakításában.

Hogyan lehet értékes a magyar munkaerő földrajzi ismeretek nélkül?

• A világgazdaság folyamatainak, térbeli összefüggéseinek bemutatása, a térbeli elemző gondolkodás készségének kialakítása a földrajz egyik fontos feladata. A közoktatásban tanult földrajzi ismeretek nélkülözhetetlenek olyan, hazánk jövőbeli gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szakmák számára, mint a kereskedelmi, turisztikai, közgazdasági, közigazgatási, területfejlesztési, környezetvédelmi szakmák. A magyar munkaerőnek tehát ahhoz, hogy versenyképes legyen, megfelelő földrajzi ismeretekkel kell rendelkeznie.

Hogyan alakulhat ki a jövő nemzedékek globális világszemlélete földrajz nélkül?

• A földrajz fontos feladata a természeti folyamatok (pl. klímaváltozás) várható társadalmi hatásainak, és a természeti veszélyek okainak és következményeinek érthető, korosztályos jellemzőket is figyelembe vevő bemutatása.
• A földrajzoktatásnak megkerülhetetlen, elsődleges szerepe van a komplex környezeti nevelésben. Ahhoz, hogy az utánunk jövő nemzedékek számára ne csak üres frázis legyen a fenntartható fejlődés, földrajzi ismeretekre és gondolkodásra is szükség van.
• A földrajz az egyedüli tantárgy, mely hidat képez a természet és társadalomtudományok között. Igényli és fejleszti a tanulók komplex szemléletmódú, a rendszer szintű gondolkodását.
• A földrajz segíti a probléma orientált, elemző és kritikai gondolkodás kialakítását.
• A földrajz fejleszti a térbeli tájékozódási készséget.

A fenti ismereteket, készségeket és nevelési célokat egységes, szintetizáló szemléletével, egyedül a földrajz tantárgy képes közvetíteni az általános és középiskolás korosztály számára.

2. A földrajzoktatás stratégiai jövőképe

Üdvözöljük azt a kormányzati szándékot, mely szerint 2019-től új, korszerű szemléletű, a tanári és tanulói kreativitásnak jelenleginél nagyobb teret adó Nemzeti Alaptanterv lép érvénybe. Egyetértünk az oktatási kormányzat törekvésével, amely szerint olyan tantárgyi reformokra van szükség, melyek a lexikális ismeretek csökkentése mellett az ok-okozati összefüggések, a tér és az idő, a természet és a társadalom kapcsolatrendszerének korábbinál hangsúlyosabb bemutatására irányulnak. Javaslataink közös eleme, hogy a földrajz tantárgy elengedhetetlenül szükséges óraszám emelése mellett nem növekedne a tanulók összes óraterhelése. A földrajzoktatás jövőjével kapcsolatos javaslatainkat az alábbi 18 pontban összegezzük:

1. Javasoljuk az összes földrajz, illetve környezet- és természetismeret kerettantervben a kötelezően előírt földrajzi fogalmak, lexikális ismeretek csökkentését.
2. A korosztályi jellemzőket jobban figyelembe vevő földrajz, valamint természet- és környezetismeret kerettantervek szükségessége.
3. Ismeret alapú, fogalmakat és topográfiai névanyagot felsoroló kerettanterv helyett készségeket, képességeket (kompetenciákat) megfogalmazó kerettanterv kialakítását.
4. A mindennapi élethez kötődő, gondolkodtató feladatokat megjelenítő korszerű szemléletű földrajz munkatankönyvek fejlesztését!
5. A tantárgyak kerettantervei közötti átfedések, párhuzamosságok kiküszöbölése Az egyes tartalmak tematikusan és időrendben is összehangoltan jelenjenek meg a különböző tantárgyakban. A földrajzi, földtudományi tartalmak ne szerepeljenek se a fizikában se a történelemben!
6. A Nemzeti Alaptantervben minden évfolyamon a földrajzi tartalmak kizárólag a Földünk-Környezetünk műveltségi területhez tartozzanak, integrálva a földrajz természettudományos elemei mellett e tantárgy társadalomföldrajzi, gazdasági és pénzügyi tartalmait is.
7. A 7-8. évfolyamon a földrajz tantárgy óraszámának heti 1,5+1,5 óráról a 2012 előtti állapotra, azaz heti 2 + 2 órára való visszaállítását.
8. A földrajz tantárgy heti két órában történő bevezetése a középiskolák 11. évfolyamán is, mely a komplex természeti és társadalmi folyamatok közti szintézisalkotás mellett, a történelem érettségin belüli társadalomföldrajzi és gazdasági-pénzügyi témakörökre is felkészítené a tanulókat.
9. A gazdasági pénzügyi ismeretek kapjanak nagyobb teret a közoktatásban, e témakörök oktatását bízzák az erre felkészített és képzett földrajz szakos tanárokra. A jelenlegi „történelem és társadalmi ismeretek” érettségi tárgyon belül önálló blokkban jelenjenek meg a jelenkori társadalomföldrajzi és gazdasági-pénzügyi témakörök. Ezeket kizárólag földrajz szakos tanárok értékelhessék az írásbeli érettségi feladatlap összes pontszámának 30%-ig tegyék ki. A szóbeli érettségin pedig önálló B tételként szerepeljen ez a témakör, melyet kizárólag földrajz szakos tanárok kérdezzenek. Javaslat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítására)
10. A földrajz érettségi is választható legyen a gazdasági felsőoktatás felvételi pontjainak számításakor. (javaslat a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására.)
11. Ismét lehessen előrehozott érettségi vizsgát tenni földrajzból. (Javaslat a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítására.)
12. Emelt óraszámú, B típusú (régi nevén fakultációs) gimnáziumi földrajz kerettanterv kidolgozása. A (B típusú) földrajz kerettanterv az emelt szintű földrajz érettségi vizsgakövetelményei alapján készüljön. (A készülő NAT-ra illetve kerettantervre vonatkozó javaslat, illetve javaslat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítására)
13. A művészeti, környezetvédelmi, erdészeti, mezőgazdasági, vízügyi és rendészeti szakgimnáziumokban ismét legyen kötelező tantárgy a földrajz. (Javaslat az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. mellékletének módosítására).
14. A földrajz érettségi megújítása, korszerű, projekt jellegű érettségi kialakítása. (Javaslat az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosítására)
15. A digitális tartalmak és eszközök erőteljesebb megjelenítése a tantervben, majd a munka-tankönyvekben, valamint ehhez digitális földrajzszertár megteremtése.
16. A tanártovábbképzések körének bővítése.
17. A NAT földrajzi tartalmakkal foglalkozó fejezeteinek, és a földrajz kerettanterv kidolgozásában egyetemi oktatók és a földrajz szakmódszertanosok mellett sokéves oktatási (és lehetőség szerint) tankönyvírói gyakorlattal rendelkező közép és általános iskolai tanárok is részt vegyenek.
18. A NAT földrajzi tartalmakkal foglalkozó fejezeteinek, és a földrajz kerettanterv kidolgozása során külföldi példák, jó gyakorlatok adaptálása.

Meggyőződésünk, hogy a jövő generációi kizárólag a megfelelő színvonalú földrajzi kompetenciák és készségek birtokában lehetnek eredményesebbek!

A jelenleg zajló természeti és társadalmi folyamatok értelmezéséhez, a világban való eligazodáshoz, az információk feldolgozásához nélkülözhetetlen készségeket közvetít a földrajz!

A földrajz oktatásához szorosan kapcsolódó hazaszeretetre és környezettudatosságra nevelés hozzájárul Magyarország fenntartható fejlődéséhez.

A Magyar Földrajzi Társaság az a szakmai szervezet, mely 145 éves fennállása óta folyamatosan képviseli a földrajz tantárgyat a közoktatásban. Ezt tesszük most is.  A Társaság a földrajz kerettantervek kidolgozásában is készséggel felajánlja közreműködését.

Kérjük, támogassák a Magyar Földrajzi Társaságnak a földrajzoktatás megújítását célzó törekvéseit, ajánlásait!

Budapest, 2017.11.02

Tisztelettel:

Prof. Dr. Csorba Péter         

a Magyar Földrajzi Társaság Elnöke