A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG véleménye a Nemzeti Alaptanterv Földünk-környezetünk műveltségterület vitára bocsátott, 2012-es változatárólNyilvánvaló, hogy a NAT–2012 vitára bocsátott változata számos szakember komoly erőfeszítésének és előzetes egyeztetéseinek eredménye. A terjedelmes anyag természetszerűleg mégis igen sok, részletekbe is menő észrevételt vált majd ki. E helyen csupán a Földünk-környezetünk műveltségi területet érintő néhány alapvető észrevételt fogalmazunk meg, abban a reményben, hogy a NAT–2012 végleges változatának kialakításakor, illetve a kerettantervi munkálatokban figyelembe veszik elképzelésünket.
A „Földünk-környezetünk” műveltségi terület a tágabb értelemben vett földtudományok körébe tartozó ismeretek közoktatási megjelenítője. Tantárgyként ezen ismeretköröket lényegében egyedül a földrajz foglalja össze. A tervezet e nagyon jelentős súlyú tudományágnak a mindennapi életben igen fontos témaköreit már-már a taníthatóságot is veszélyeztető időkeretben kívánja feldolgozni. A műveltségi terület mindössze az 5–6., 7–8. és a 9–10. osztályokban jelenik meg, 4–8%-os arányban. Mivel a százalékban megadott alsó határ lényegében csak heti egy órát jelent, a műveltségi terület tervezett anyaga aligha dolgozható fel. Ez annak ellenére is így van, hogy a földtudományok számos része a tervezetben érthetetlen módon más műveltségi területek tartalmában jelenik meg. Olyan témakörökről van szó, amelyek hosszú évtizedek óta megkérdőjelezetlenül a földrajz tantárgy kereteibe tartoztak. A tanárképzés is ennek szellemében folyt és folyik. Ezt az ellentmondást a közeljövő egyeztetései során fel kellene oldani.
1. A megoldás alapvető feltétele a műveltségi terület minimális részarányának 6%-ra emelése.
2. Át kell tekinteni az egyes műveltségi területek tematikáját (fejlesztési feladatait és közműveltségi tartalmait), és a földtudományokhoz tartozó elemeket a „Földünk-környezetünk” műveltségi területbe visszahelyezni. Ez különösen két területen kiemelt fontosságú:
a. A természetföldrajz, a széles értelemben vett földtan, a meteorológia (klimatológia), planetológia, térképészet (geodézia), stb. körébe tartozó ismereteknek a tervezetben az „Ember és természet” műveltségi területbe (is) belekerült részeit (ezek legfontosabb példáit az 1. melléklet mutatja) a „Földünk-környezetünkhöz” kell visszarendelni.
b. A társadalomföldrajzhoz tartozó, a tervezetben az „Ember és társadalom” műveltségi területben megjelenített témaköröket (2. melléklet) a jellégénél fogva azokat a legautentikusabb feldolgozásra hívatott „Földünk-környezetünk” műveltségi területhez és a földrajz tantárgyhoz kell visszasorolni.
3. Meglátásunk szerint a több műveltségi területet is érintő „globális problémák” kérdéskör feldolgozására a természet- és társadalomtudományt integráló földrajz tantárgy a legkiválóbban alkalmas. A 11. és/vagy 12. osztályban (külső és belső koncentráció lehetőségeit felhasználva) szintézist teremthetne, akár minimális (heti egy óra) időkeretben is.
Budapest – Debrecen, 2012. február 14.
Dr. Szabó József sk. Dr. Michalkó Gábor sk. Dr. Teperics Károly sk.
MFT elnök MFT főtitkár MFT Debreceni Osztály
elnöke
1. melléklet
Kivonat a NAT tervezet
„Ember és természet”
műveltségi terület leírásában szereplő földtudományi témakörökről, amelyek tantervi helye a
Földünk környezetünk
műveltségi területben és így a
Földrajz
tantárgyban van
- félkövér kurzív betűtípussal, háttér kiemeléssel -
FEJLESZTÉSI FELADATOK
3. Rendszerek
Tér és idő
| 1–4. évfolyam | 5–8. évfolyam | 9–12. évfolyam | |
|---|---|---|---|
| 5–6. évfolyam | 7–8. évfolyam | ||
| ►► tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén; hely, irány és távolság meghatározása | |||
| a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek alkalmazása. Tájékozódás épített és természetes környezetben, alapvető tereptani ismeretek | |||
4. Felépítés és működés kapcsolata
A Föld
| 1–4. évfolyam | 5–8. évfolyam | 9–12. évfolyam | |
|---|---|---|---|
| 5–6. évfolyam | 7–8. évfolyam | ||
| Összefüggések megfogalmazása a Nap járása, az időjárás és az éghajlat között, ►► | ►► a Föld alakjának és tengelyforgásának következményei az éghajlati övezetekre. | Az éghajlat és az élővilág kapcsolatának elemzése | A Föld fizikaigeológiai jellemzői és az életformák fennmaradása közötti összefüggések felismerése. A globális éghajlatváltozások lehetséges okainak és következményeinek elemzése |
| Időjárással kapcsolatos megfigyelések, leírások, rajzok, időjárási napló készítése | halmazállapotváltozásokról és a kémiai reakciókról tanultak időjárási-geológiai jelenségekkel való kapcsolatának értelmezése | fizikai törvényszerűségek és az időjárás kapcsolatának elemzése. A felszínformák felismerése, megnevezése. | |
| A felszínformák felismerése, megnevezése | A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése | A lemeztektonika elméletét alátámasztó tények és az azt megalapozó főbb fizikai folyamatok megértése. A biogeokémiai rendszerekben előforduló, alapvető anyagátalakulások értelmezése | |
Nap, Naprendszer |
|||
| A Naprendszer felépítésének, égitesttípusainak megismerése, a keletkezés és fejlődés vázlatos leírása ►► | A bolygók fizikai és kémiai tulajdonságai és a bolygók környezeti viszonyai közötti összefüggés megértése. | ||
| A Hold fázisainak megértése ►► | ►► a holdfázisok és a holdfogyatkozás okának megkülönböztetése | ||
Közműveltségi tartalmak
FIZIKA
7-8. évfolyam
4. Felépítés és a működés kapcsolata
A Föld. Belső szerkezete, földrengések, rengéshullámok.
A Nap. A Nap szerkezete, energiatermelése. A napenergia megjelenése a földi energiahordozókban.
A Naprendszer. Bolygók, holdak és a rajtuk uralkodó fizikai viszonyok. A Hold jellemzői, fázisai. Árapály.
7. Környezet és fenntarthatóság
A földi időjárás fő jellemzői. Időjárási jelenségek, a földfelszín és az időjárás kapcsolata, légköri és tengeri áramlatok (Golf-áramlat, szélrendszerek). Az időjárás-előrejelzés értelmezése. A légkör fizikai tulajdonságainak jellemzése. A légnyomás és mérése.
Csapadékfajták.
Természeti katasztrófák. Viharok, árvizek, földrengések, cunamik kiváltó okai. A kárenyhítés lehetőségei.
A környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatóság. A természetkárosítás fajtáinak fizikai háttere (erdőirtás, légszennyezés, fényszennyezés). Energiatakarékos eljárások, eszközök ismerete (energiatakarékos izzó, hőszivattyú). A takarékos, kényelmes, biztonságos közlekedés eszközei (villanyautó, légzsák, gyűrődési zóna). Az energiatermelés módjai, kockázata (fosszilis erőmű, atomerőmű). Energiatakarékosság a háztartásban (hőszigetelés, korszerű főzési, fűtési módszerek).
9-12. évfolyam
4. Felépítés és a működés kapcsolata
A kémiai kötések fizikája. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherfordmodell, Bohr-modell, kvantummechanikai atommodell).
Anyagvizsgálati módszerek. Néhány anyagvizsgálati módszer ismerete, a módszer fizikai háttere (röntgen, radiokarbon módszer, tömegspektrográfia).
Az anyag szerkezete. A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi feszültség, hajszálcsövesség).
Az életműködések fizikai háttere. Mozgás, légzés, keringés. Az élő rendszereket veszélyeztető fizikai hatások elkerülése (érintésvédelem, villám, villámhárító, sugárvédelem).
Földfelszín és éghajlat. A légkörzések és tengeráramlások jellemzői, a mozgató fizikai
hatások. A globális klímaváltozás jelensége, lehetséges fizikai okai. Hullámok a természetben,
árapály jelenség, apály-dagály hullám.
A Föld. A lemeztektonika fizikai háttere. A kőzetlemezek mozgása, a mozgás következtében
felhalmozódó feszültségek, földrengések.
Nap, Naprendszer. A bolygók mozgásai, anyaga, gravitációja, légköre, felszíne. Üstökösök,
meteorok, meteoritok, kisbolygók jellemzői, mozgásuk sajátságai. A Hold jellemzői,
fogyatkozásai, fázisai, mozgása. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés). A Nap sugárzása, hatása, sarki fény.
2. melléklet
Kivonat a NAT tervezet
„Ember és társadalom”
műveltségi terület leírásában szereplőföldtudományi témakörökről, amelyek tantervi helye a
Földünk környezetünk
műveltségi területben és így a
Földrajz
tantárgyban van
A műveltségi terület tartalmai közül a félkövér és aláhúzott a földrajz keretei között már tanított (kerettanterv és a szokások alapján), a félkövér és dőlt a földrajzban jól tanítható részeket jelöli.
Alapelvek, célok
Az Ember és társadalom műveltségi terület további kiemelt fejlesztési feladatai:
— a személyiség és az emberi jogok tiszteletére, az erkölcsi értékekre nevelés;
— a nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlesztése;
— a történeti megismerés eszközeinek és módszereinek kialakítása és fejlesztése;
— a történelmi gondolkodás képességének kialakítása és fejlesztése;
— a társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek tudatosítása,
— a társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése;
— a környezetért és fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása;
— a társadalmi szocializáció kialakítása és más kultúrák megismerése és elfogadása;
— a demokratikus intézményrendszer működésének megértése;
— az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.
Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés egyensúlyát biztosítva érhetők el.
Kiemelt fejlesztési területek
…….
Hon- és népismeret: A hon- és népismeret tartalmazza a népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk legnagyobb múltú elemeit, a magyar néphagyományt.
Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti identitástudat és történeti tudat kialakítását.
Tudatosítja a tanulókban, hogy saját hagyományaik, nemzeti értékeik megismerése, elsajátítása után válhatnak nyitottá a velünk élő nemzetiségek, a szomszéd és rokon népek, a világ többi népének kultúrája, az egyetemes értékek iránt.
A hon- és népismeret megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Szabadon választható, önálló tárgyként, rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: Ezen ismeretkör legfőbb feladata az, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira, és komplex módon segítse őket a társadalmi viszonyok közötti eligazodásban, a felnőtté válásban. Célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaságtudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában. Feladata olyan alapvető ismeretek feldolgozása, amelyek nélkülözhetetlenek az aktív és felelősségteljes állampolgári léthez, a gazdasági folyamatok megértéséhez, illetve e folyamatokban rejlő lehetőségek és veszélyek felismeréséhez. A tartalmak feldolgozása olyan személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és erősíthetik döntési- és problémamegoldó készségeiket, empátiájukat, toleranciájukat, valamint hozzájárulnak a társadalmi szolidaritás kialakulásához.
Fejlesztési feladatok
|
1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás időben és térben |
4. Tájékozódás időben és térben
|
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
|
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, ►► |
►► évtized, évszázad, évezred, emberöltő. |
Történelmi korszakok, periódusok nevének használata. |
|
|
Időmeghatározó kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, nagyon régen. |
Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után. |
Időmeghatározás konkrét kronológiai adatokkal |
|
|
Viszonyítások használata: most, előbb, később, ugyanakkor, régebben, nagyon régen, ►► |
►► konkrét történelmi időszakokhoz kapcsolódóan (pl. előző évtized, a reformkorban, a XX. században). |
||
|
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. |
|||
|
Az idő ábrázolása óra, naptár felhasználásával |
Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). |
Kronológiai adatok rendezése. |
|
|
A megismert történet eseményeinek időrendbe állítása. |
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának felismerése, ►► |
►► kölcsönhatásainak elemzése. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. |
|
|
Egyszerű térképek másolása kézi munkával.
|
Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. |
||
|
A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. |
A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése.
|
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. |
|
|
A történetek helyszíneinek megkeresése egyszerű térképeken. |
Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen
|
Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. |
|
Közműveltségi tartalmak
Történelem
5-8. évfolyam:
…
…
11. A globalizálódó világ és Magyarország
11.1. Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.
11.2. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.
11.3. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, globális klímaváltozás.
11.4. Az alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.
11.5. A gazdasági élet területei és a munka világa.
11.6. A határon túli magyarság sorsa.
11.7. A magyarországi romák kultúrája, helyzetének változásai.
9-12. évfolyam:
…
…
11. A globalizálódó világ és Magyarország
11.1. Az Európai Unió története, alapelvei, intézményei.
11.2. A Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlása.
11.3. A tudományos-technikai forradalom, a jóléti társadalom, a globális problémák és a fenntarthatóság.
11.4. Az alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon.
11.5. Demográfiai változások, népesedés, nemzetiségek, vallási kisebbségek Magyarországon.
11.6. A cigány (roma) társadalom története, helyzete és integrációjának folyamata.
11.7. A határon túli magyarság helyzete, magyarok a nagyvilágban.
11.8. A globális világ kihívásainak hatása hazánk fejlődésére.
2. Erkölcstan, etika
5. Az emberi cselekvés megváltozott természete
5.1. A tudományos-technikai haladás etikai kérdései. A tudomány felelőssége.
5.2. Bioetika: génmódosítás, születésszabályozás, eutanázia.
5.3. Az egyén felelőssége a globalizáció korában
6. Korunk erkölcsi kihívásai
6.1. Az ökológiai válság mint erkölcsi probléma. Kötelességeink más élőlények iránt. A környezettudatos életmód.
6.2. Világszegénység – a szegények világa. Demográfiai egyenlőtlenségek és következményeik.
6.3. Az emberiség közös öröksége és a jövő nemzedékek jogai.
3. Hon- és népismeret
1. Az én világom
1.1. A családunk története.
1.2. Az én városom, falum.
1.3. A hazai táj. A helyi tudás.
1.4. Gyermekek, diákélet a múltban.
3. Magyarország helyzete
3.1. Az ősi magyar kultúra hagyatékai.
3.2. Magyarok a történelmi és mai Magyarország területén.
3.3. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok a Kárpát-medencében. A szomszédos országok.
3.4. Természeti és épített örökségünk, a Szellemi Kulturális Örökség és a Világörökség elemei.
3.5. A magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.
4. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek
5-8. évfolyam
2. Állampolgári alapismeretek
2.1. Államformák, politikai rendszerek.
2.2. Demokratikus alapelvek.
2.3. Magyarország politikai intézményei.
2.4. A média és a nyilvánosság szerepe.
2.5. Állampolgári jogok és kötelességek.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
3.1. A jövedelem szerepe a családban (kiadás, bevétel, megtakarítás, hitel, rezsi, zsebpénz).
3.2. A pénz és formái (érme és bankjegy, virtuális pénz, bankkártya), pénzhez kapcsolódó fogalmak és műveletek (árfolyam, infláció).
3.3. Pénzintézetek és tevékenységük (hitel, betét, kamat, tőke).
3.4. Vállalkozói alapismeretek (Kft, Bt, Zrt, Nyrt, nonprofit szervezetek,).
4. A munka világa
4.1. Elhelyezkedés, munkavállalás: amit minden munkavállalónak tudnia kell.
4.2. Gazdasági ágazatok, foglalkozások.
4.3. Fizikai és szellemi munka.
9-12. évfolyam
1. Egyén és közösség, valamint a társadalomi rétegződése
1.1. Család, otthon, háztartás. Családformák.
1.2. Társadalmi önazonosságunk összetevői: nyelv, kultúra, közösség.
1.3. A helyi társadalom.
1.4. A nemzet, nemzetiség- és a nemzettudat, többség és kisebbség.
1.5. Társadalmi tagoltság Magyarországon.
1.6. Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.
2. Állampolgár vagyok
2.1. Jogok és kötelességek Magyarországon és az Európai Unióban.
2.2. A politikai intézményrendszer és a választási rendszer.
2.3. A civil társadalom, önkéntesség.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
3.1. A család pénzügyei és gazdálkodása.
3.2. Gazdasági és a pénzügyi alapfogalmak.
3.3. A gazdaság szerkezete,(ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások).
3.4. Pénzintézetek működése és szolgáltatásai.
3.5. Vállalkozások (jogi keretek, stratégia alkotás, pénzügyi tervezés).
3.6. A nemzeti, az uniós és a globális gazdaság és pénzpiac.
4. Vállalkozó és munkavállaló
4.1. A munka világának átalakulása.
4.2. Mikro- és makrogazdaság.
4.3. Vállalkozói alapismeretek.
4.4. Állami tulajdon, közösségi tulajdon, magántulajdon.
4.5. Amit minden munkavállalónak tudnia kell.
4.6. A nemzetgazdaság és a világgazdaság.
6. Globális kérdések
6.1. Az egység és sokféleség viszonya az Európai Unióban.
6.2. Világproblémák (népesedés, migráció, szegénység, biztonságpolitika, globális hálózatok).
6.3. A megsebzett bolygó (környezetszennyezés, erőforrások kimerülése, természetvédelem, fenntarthatóság).
64. Demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.
