A Magyar Földrajzi Társaság hazánk egyik legrégebbi tudományos társasága.
1872-es alapítása óta működésével - amely csak rövid ideig szünetelt politikai kényszer hatására 1949-52 között - az alapító atyák szándéka szerint, de az átalakuló világ tudományokat is érintő változó elvárásaihoz és kihívásaihoz is igazodva egyrészt a geográfia ősi tudományának ápolását és hazai fejlődését, fejlesztését, másrészt az elért eredmények közkinccsé tételét, a földrajz népszerűsítését szolgálta. Tagjai között ezért mindig ott voltak a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai, egyetemi professzorai, a felső- és közoktatásban működő tanárai, de rajtuk kívül sokan a rokon tudományok művelői és mellettük szép számmal a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből a geográfia iránt érdeklődők is.

A Magyar Földrajzi Társaság mint kiemelten közhasznú nonprofit társaság vezetőinek és tagjainak társasági tevékenységét ma is, mint az alapítása körüli időkben, csakis a tudomány ápolása iránti elkötelezettség és az iránta érzett tisztelet vezeti. Napjainkra természetesen sokat változtak a társadalom földrajztudománnyal szembeni elvárásai, és változott a geográfia iránti általános érdeklődés jellege is.

A földrajz ma már nemcsak illő és elvárt közismeret, a földrajzi érdeklődés ma már nem az egyébként is lezárult, olykor kalandos felfedező utazások körül összpontosul. A geográfia elért általános kutatási eredményeit a társadalmi élet egyre több területén hasznosítja, s a földrajzosok mind nagyobb része lép ki a tanári szerepkörből, a geográfusok növekvő számban dolgoznak már a közigazgatástól a természet- és környezetvédelemig, s a különböző termelési ágaktól az idegenforgalomig és a turizmusig az élet sok-sok területén.

A gyarapodó számú földrajzos mindinkább szóródó tevékenységi területe és köre ezért növekvő aktualitást ad a Társaság geográfusokat és a geográfia iránt érdeklődőket összefogó majd másfélszáz éves tevékenységének. Ennek keretéül ma a Társaságnak a földrajztudomány fő szakterületei szerint szerveződő szakosztályai (8) és hazánk fő tájegységein működő vidéki osztályai (16), köztük az 1995-ben alakult Székelyföldi Osztály szolgálnak.

Az osztályok és a Társaság vezetése elsősorban az évi százas nagyságrendben szervezett rendezvény (tudományos konferenciáktól a tanulmányutakon át az utazási élménybeszámolókig) útján végzi tudomány-fejlesztő, segítő és azt népszerűsítő munkáját. Ezekre az alkalmaira és más rendezvényeire várja a földrajz művelőit és az érdeklődőket, róluk és egész tevékenységéről rendszeresen hírt ad most induló megújult honlapján, amelynek olvasását kellemes és hasznos időtöltésül ajánlja a Társaság egész tagsága nevében.

Dr. Szabó József
a Magyar Földrajzi Társaság elnöke