A Magyar Földrajzi Társaság alapszabálya

MFT 150 jubileumi évad

A Magyar Földrajzi Társaság alapszabálya

I. fejezet: Általános rendelkezések

1. § A Társaság neve, székhelye, működési területe, hivatalos nyelve, pecsétje

A Társaság neve:	Magyar Földrajzi Társaság
Székhelye:	Budapest
Működési területe:	Magyarország
Hivatalos nyelve:	magyar
Pecsétje:	a Társaság jelvénye (az Égboltot tartó Atlasz) „Magyar Földrajzi Társaság 1872” (magyar vagy latin nyelvű) körirattal
Jelmondata:	Terram mente peragro - Ésszel járom be a Földet

A Társaság jogi személyiségű, országos hatókörű, közhasznú civil szervezet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, különböző társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek támogatnak, eredményes működését költségvetési támogatások is segítik. A Társaság pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölteket nem állít és nem támogat. közvetlen politikai tevékenységet nem végez. A Társaság politikailag független tudományos, szakmai civil szervezet.

2. § A Társaság célja, egyben közhasznú tevékenységei

1. A Társaság célja és közhasznú tevékenységei: tudományos, oktatási, ismeretterjesztési és kulturális feladatok ellátása, kapcsolattartás nemzetközi földrajzi szervezetekkel, határon túli magyar geográfusokkal, a földrajz népszerűsítését szolgáló közösségi tevékenység. A Társaság közhasznú tevékenységei révén hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

2. A Társaság célja és feladata:

az egyetemes földrajztudomány művelése, a hazai földrajzi kutatások elősegítése, eredményeinek a Társaság berkein kívülállók számára történő ismertetése
a földrajzi ismeretek széles körű (iskolai és iskolán kívüli) terjesztése
a magyar geográfusok tevékenységének társadalmi összehangolása és szakmai érdekképviselete
a határon túli magyar geográfusok, földrajztanárok szakmai tevékenységének elősegítése.

3. A Társaság előmozdítja, szervezi és támogatja a földrajzi tudományos kutatásokat és tudományos expedíciós utazásokat, valamennyi szinten a földrajzoktatást, a földrajztanárok továbbképzését és az ismeretterjesztést. Kapcsolatot tart fenn rokon célú hazai és külföldi társaságokkal, intézményekkel; ennek keretében előmozdítja a magyar földrajztudomány és Magyarország megismertetését. Más szervezetekkel partnerségben a földrajzhoz, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó, a Társaságon kívülieket is szolgáló közösségi tevékenységeket végez.

4. A Társaság közhasznú célját szolgálják:

a közgyűlés, a választmány és a tisztikar irányító-szervező tevékenysége
a Társaság szakosztályai, valamint területi osztályai által szervezett ismeretterjesztő és szakelőadások, szakviták, pedagógus-továbbképzések, vándorgyűlések, tanulmányutak, tanfolyamok és konferenciák, a Társaság által szervezett, illetve támogatott tudományos expedíciók
a különféle bizottságok munkája;
a Társaság folyóiratai, könyvkiadványai, gyűjteményei (könyvtár, levéltár, térkép-, kézirat- és képgyűjtemény).

5. A Társaság közhasznú tevékenységei során számos olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A Társaság közhasznú tevékenységei olyan közfeladatok ellátását is magukban foglalják, amelyek:
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. és 78. §-ban; A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendeletben, továbbá a
Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. XL. törvényben foglaltakból következnek. Nevezetesen a Társaság – önállóan, illetve együttműködve más tudományos, oktatási és ismeretterjesztő egyesületekkel, szervezetekkel és intézményekkel – a következő cél szerinti, közhasznú tevékenységeket végzi:

tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeket (előadásokat, sorozatokat, szakvitákat, vándorgyűléseket, tanulmányutakat, konferenciákat, kiállításokat, közösségi rendezvényeket stb.) szervez,
részt vesz a szakmai (pedagógus) továbbképzésben,
földrajzoktatást segítő kiadványokat készít, illetve jelentet meg,
gyűjteményei, így könyv- és térképtára révén elősegíti a főiskolai és egyetemi képzést és továbbképzést,
határon túli tagjai, illetve területi osztályai révén támogatja a határon túli magyar geográfusok, földrajztanárok tevékenységét,
nemzetközi, országos, regionális tanulmányi versenyeket szervez és támogat,
tudományos és ismeretterjesztő folyóiratot ad ki.

6. A Társaság fenti közhasznú céljait szolgáló alaptevékenységének szolgáltatásaiból a Társaság tagjain kívül bárki részesülhet.

7. A Társaság tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi, ennek érdekében

működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módját, választmányi, elnökségi határozatait, valamint éves beszámolóját honlapján (a dátum, a hatály és a szavazati számarány feltüntetésével)
közgyűlési határozatait (a dátum, a hatály és a szavazati számarány feltüntetésével), országos terjesztésű folyóiratában – Földrajzi Közlemények – közzéteszi, valamint a Társaság honlapján nyilvánosságra hozza,
a működésével kapcsolatos iratokba a titkárságon a betekintési lehetőséget – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés után – biztosítja,
a döntésekben személyükben érintetteket elektornikus (e mail) vagy postai úton (ajánlott levél) értesíti.

8. A Társaság közhasznú tevékenységét a 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően a tagok közérdekű önkéntes feladatvállalásával látja el. A Társaság választott vagy kinevezett tisztségviselői közérdekű munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

3. § A Társaság vállalkozási tevékenysége

A Társaság közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet folytathat.

4. § A Társaság vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezések

1. A Társaság vagyona: a könyv- és térképtár, a gyűjtemények, a Társaság relikviái, továbbá olyan adományok, amelyek az adományozó rendelkezése szerint a vagyonhoz csatolandók.

2. A Társaság bevételei: a Magyar Tudományos Akadémiától kapott támogatás, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, tagdíjak, adományok, a Társaság rendezvényeiből, gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel.

3. A Társaság vagyonát és bevételeit a Társaság intéző szervei kezelik és arról tételes elszámolással tartoznak. A Társaság gazdálkodását a 2011. évi CLXXV törvény előírásainak megfelelően végzi. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak alaptevékenysége megvalósítására fordítja.

II. fejezet: A tagokról

5. § A tagokról általában

1. A Társaságnak tiszteleti, rendes, jogi és pártoló tagjai lehetnek.

A tiszteleti tagokat a választmány választja.
Rendes tag lehet a földrajztudomány minden magyar és külföldi állampolgárságú művelője és kedvelője, aki az alapszabályt elfogadja és megtartását vállalja, tagdíját befizeti.
Jogi tag lehet az a jogi személy, amely a Társaság céljainak megvalósítását hatékonyan elősegíti.
Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy aki, a Társaság tudományos ismeretterjesztő magazinjának, A Földgömbnek előfizetője és ezzel áttételesen támogatja a Társaság célkitűzéseit.

6. § A tagok felvétele

1. Új tagok belépésüket a belépési nyilatkozat online vagy nyomtatott kitöltésével és a tagdíj egyidejű befizetésével kérhetik. Az új tag felvételéről a választmány határoz. Amennyiben a választmány elutasító határozatot hoz, a titkárság a tagjelöltet értesíti ennek tényéről és gondoskodik a tagsági díj visszafizetéséről.

2. A tagok felvételére vonatkozó esetleges elutasító határozatot az érintettek a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez megfellebbezhetik.

3. Automatikusan a Társaság pártoló tagjává válik minden természetes személy, aki A Földgömb magazin mindenkori kiadójával előfizetői jogviszonyban áll. Ennek tényéről a kiadó értesíti a Társaságot.

7. § A tagok jogai

1. Az egyéni tagok jogaikat személyesen, a jogi tagok képviselőjük útján gyakorolják. A Társaság közgyűlésén minden tag részt vehet. A belföldi tiszteleti és a rendes tagoknak, valamint a jogi tagok képviselőinek tanácskozási, indítványozási és szavazati, joguk van a közgyűlésen. A pártoló tagok csak megfigyelőként vehetnek részt a Társaság közgyűlésén, sem tanácskozási sem indítványozási, sem szavazati joguk nincs.

2. Minden tag jogosult a Társaság által nyújtott kedvezményekre. Részt vehet a Társaság által rendezett előadásokon, kirándulásokon, túrákon és a vándorgyűléseken, használhatja a Társaság könyvtárát.

3. A Társaság belföldi tiszteleti, rendes és jogi tagjai részesülnek a tagilletménynek minősülő kiadványokból. A Társaság pártoló tagjai nem jogosultak a tagilletménynek minősülő kiadványokra.

8. § A tagok kötelezettségei

1. A Társaság tagjai kötelesek az alapszabály rendelkezéseit, a Társaság intéző szerveinek határozatait megtartani, a Társaság célkitűzéseit előmozdítani.

2. A társaság rendes és jogi tagjai kötelesek a közgyűlés által megállapított évi tagsági díjat rendszeresen befizetni. A Társaság pártoló tagjainak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége.

9. § A tagság megszűnése

1. A tagság megszűnik: a, kilépés, b, törlés, c, kizárás, d, halálozás e, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése következtében.

2. A kilépés szándékát a Társasággal írásban kell közölni.

3. A két év tagdíjjal hátralékban lévő, és azt ismételt felszólítás ellenére sem fizető tagot a főtitkár a tagok sorából törli.

4. Ki lehet zárni a tagok sorából azokat, akik az alapszabály rendelkezéseit nem tartják be, vagy magatartásukkal a Társaság tagságára méltatlanná váltak.

5. A kizárásról a választmány határoz; határozata ellen a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.

III. fejezet: A Társaság szervei

10. § A Társaság intéző szervei

1. A Társaság legfőbb, képviseleti és ügyintéző szervei (egységesen intéző szervei):

a közgyűlés,
a választmány,
a tisztikar,
a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottsága,
a felügyelő bizottság,
a szakosztályok, valamint
a területi osztályok.

2. A Társaság intéző szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § 1. bek. hatálya alá esik. A felügyelő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja, aki ugyanazon törvény 38. § 3. bek. hatálya alá esik. Nem lehet a Társaság tisztikarának, illetve a felügyelő bizottságának tagja, aki ugyanezen törvény 39.§ 1. bek. hatálya esik

11. § A közgyűlés

1. A közgyűlés a tagok összességének a képviselete, a Társaság legfőbb szerve. A közgyűlés kétféle lehet: rendes és rendkívüli.

2. Rendes közgyűlést a Társaság évente egyszer tart. Rendkívüli közgyűlést az elnök saját kezdeményezésére, a választmány határozatára, illetve a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – hív össze. Ez utóbbi esetben, a határidő eredménytelen eltelte esetén a felügyelő bizottság saját hatáskörében jogosult a közgyűlés összehívására.

3. A közgyűlés összehívását a Társaság honlapján az ülést megelőzően legalább 15 nappal előbb közzé kell tenni. A meghívónak – amelyet elektronikus hírlevélben is el kell a tagsághoz juttatni – tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.

4. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök elnököl.

5. A közgyűlésen csak a meghirdetett napirend szerinti ügyek, illetve olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a közgyűlés előtt legalább 5 nappal írásban beérkeztek a Társaság főtitkárához és/vagy a közgyűlés a napirendjére vesz.

6. A közgyűlés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak a rendes, a belföldi tiszteleti tagoknak és a jogi tagok képviselőinek van. A közgyűlésen valamennyi belföldi tiszteleti és rendes tag választó és választható.

7. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a jelenléti ív függelékét képezi; a jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvezetője és a közgyűlésen részt vett tagok közül az elnök által felkért két tag – mint hitelesítő – aláírja. A jegyzőkönyvbe a Társaság titkárságán – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés alapján – a Társaság bármely tagja betekinthet.

12. § A közgyűlés határozatképessége

1. A közgyűlés határozatképes, ha:

a meghívóban szereplő eredeti időpontban a Társaság tagságának több mint fele jelen van
az ugyanazzal a napirenddel, ugyanazon helyszínre szóló meghívóban szereplő alternatív időpontban a Társaság bármely hányadú tagsága jelen van

2. Ha a meghívóban szereplő eredeti időpontban a közgyűlés a megjelent tagok elégtelen száma következtében határozatképtelen, a meagdott alternatív időpontban ismételten összehívott közgyűlés azonos napirenddel a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Ezt a tényt a meghívón fel kell tüntetni.

3. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyílt, tisztújítás ügyében azonban mindig titkos; egyéb esetekben a titkos szavazásról javaslat esetén a közgyűlés határoz. A közgyűlés elnöke nem szavaz, csak szavazategyenlőség esetén, ekkor az ő szavazata dönt. A közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható.

4. A közgyűlés határozatait a Társaság országos terjesztésű folyóirata, a Földrajzi Közlemények hasábjain és honlapján nyilvánosságra hozza.

5. A Társaság tagjait érintő személyi jellegű közgyűlési határozatokat az érintettekkel írásban, elektronikus vagy levélpostai úton közli.

13. § A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a tisztikar választott tagjainak, a választmány tagjainak és póttagjainak megválasztása többes jelölés alapján
a felügyelő bizottság tagjainak és póttagjainak 4 évre szóló megválasztása
a Társaság működésére vonatkozó jelentések (beszámoló, közhasznúsági jelentés, főtitkári jelentés, a felügyelő bizottság jelentése) és ezek elfogadása feletti döntés
fontosabb szerződések, különösen a társasági vagyont érintő jogügyletek elhatározása és jóváhagyása
a benyújtott indítványok tárgyalása
a benyújtott fellebbezések elbírálása
a Társaság költségvetésének elfogadása
az évi tagdíj összegének megállapítása
a társasági kitüntetések alapítása
az alapszabály megállapítása és módosítása
más egyesületbe való beolvadás (fúzió)
a Társaság feloszlásának kimondása, feloszlás esetén a vagyon sorsának meghatározása

A közgyűlés tárgysorozatába tartoznak ezenkívül a választmány által a tárgysorozatba felvett tudományos előadások.

14. § A választmány

1. A választmány tagjai:

a tisztikar választott és kinevezett tagjai
a közgyűléseken választott 32 választmányi tag
minden szakosztály elnöke
minden területi osztály elnöke
a belföldi tiszteleti tagok;
az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója
a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke;
„A Földgömb” című lap főszerkesztője.

2. A választmánynak választott, tisztséget nem viselő tagjait a közgyűlés titkos szavazással 4 évre választja meg. E tagok 1/4-ének megbízása minden évben lejár. A megbízás lejártával, vagy egyéb okokból megüresedett helyekre a választmány többes jelölése alapján a közgyűlés 4 évre titkos szavazással megfelelő számú választmányi tagot választ. A rajtuk kívül legtöbb szavazatot kapott két tag a legközelebbi közgyűlésig terjedő időtartamra a választmány póttagja. Az időközben megüresedett választott választmány tagsági helyre a választmány behívja a legközelebbi közgyűlésig terjedő érvénnyel a sorrendben következő választmányi póttagot. A lejárt mandátumú választmányi tagok korlátlan alkalommal újraválaszthatók.

3. A választmány évente legalább 3 alkalommal ülésezik. Az ülést az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban, írásban – hívja össze, és elnököl azon. A választmányi ülésre szóló meghívót a Társaság honlapján az ülést 15 nappal megelőzően közzé kell tenni és az érintetteknek elektronikus Hírlevélben, illetve postai úton is el kell juttatni.

15. § A választmány határozatképessége és hatásköre

1. A választmány határozatképes, ha ülésén a választott választmányi tagok felének megfelelő számú tagja jelen van.

2. A választmány a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével a Társaság minden egyéb ügyében dönteni jogosult. Különösen:

gondoskodik a Társaság céljait szolgáló tevékenység szervezéséről
dönt az új tagok felvételéről
határoz a tagok kizárásáról
kitűzi a közgyűlés és a vándorgyűlés helyét és idejét, jóváhagyja azok tárgysorozatát, illetve programját
határoz szakosztályok és területi osztályok megalakításáról vagy megszüntetéséről, megerősíti a szakosztályok és a területi osztályok elnökeit, titkárait, az elnököket időközönként beszámoltatja tevékenységükről
határoz az állandó és eseti munkabizottságok alapításáról, vezetőjéről, tagjairól és megszüntetéséről
a megüresedett tisztségeket a legközelebbi közgyűlésig betölti
saját tagjai közül jelölőbizottságot, valamint érembizottságot küld ki a tisztújításra, választmányi tagságra és a kitüntetésekre vonatkozó javaslatok előkészítése céljából; e bizottságok saját tagjaikat tisztségre, illetve kitüntetésre nem javasolhatják
a jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre tett előterjesztését megvitatva határoz a közgyűlés elé kerülő javaslatokról
az érembizottság előterjesztése alapján dönt a közgyűlésen átadásra kerülő kitüntetések odaítéléséről
pályázatokat ír ki, bíráló bizottságokat küld ki, odaítéli a díjakat
megválasztja a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottságának tagjait és a bizottság elnökét évente beszámoltatja működéséről
az elnök és a főtitkár együttes javaslatára kinevezi az ügyvivőt és a könyv- és térképtárost; a főtitkár javaslatára megerősíti a titkárt
általában határoz mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak más szervek hatáskörébe, beleértve a költségvetés tervezetét és a vagyonkezelést is.

3. A választmányban a szavazás általában nyílt, személyi ügyekben titkos. Esetenként az elnök javaslatára a szavazás módjáról a választmány határoz. A választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Választás alkalmával többes jelölés esetén a viszonylagos többség is elegendő. Az elnök nem szavaz, csak szavazategyenlőség esetén, ekkor az ő szavazata dönt. A választmány határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható.

4. A választmány határozatai ellen a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.

5. A választmányi ülés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak a választmányi tagoknak van.

6. A választmány ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a jelenléti ív függelékét képezi, s azt a jegyzőkönyvvezető, valamint az ülésen részt vettek közül az elnök által felkért két tag hitelesítőként aláírja. A jegyzőkönyvbe, amely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a jelenlévők névsorát, a napirendet, a határozatok szövegét és elfogadásuk szavazati arányát a Társaság titkárságán – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés után – a Társaság bármely tagja betekinthet. A választmány fontosabb határozatait a Társaság honlapján nyilvánosságra hozza. A Társaság tagjait érintő személyi jellegű választmányi határozatokat az érintettekkel írásban közli.

16. § A felügyelő bizottság

1. A felügyelő bizottság 3 rendes és 2 póttagját a közgyűlés 4 évre választja. A bizottság elnökét a 3 rendes tagból maga választja. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a Társaság elnökségének és választmányának elnöke vagy tagja. Nem lehet továbbá a felügyelő bizottság tagja az a személy, aki a 2011. évi CLXXV törvény 38. § 3. bek. hatálya alá esik.

2. A felügyelő bizottság ellenőrzi a Társaság mint közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, azt bármikor megvizsgálhatja. A bizottság tagja a választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A költségvetési év lejártával köteles a szervezet működésére, az évi pénzügyi beszámolóra és pénzkezelésre vonatkozó okmányokat megvizsgálni, s a vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni. A bizottság köteles a vezető szerveket tájékoztatni, és az intézkedésre jogosult vezető szerv összehívását kezdeményezni, ha a szervezet működése során történt jogszabálysértésről, a Társaság érdekeit súlyosan sértő eseményről vagy mulasztásról, illetve valamely vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tényről szerez tudomást. Az intézkedésre jogosult vezető szervet (elnökség, választmány, közgyűlés) a bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetén a bizottság saját hatáskörében jogosult a vezető szerv összehívására.

3. A felügyelő bizottság tagja jogait és kötelezettségeit csak személyesen gyakorolhatja. A tag köteles a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként kezelni.

4. A felügyelő bizottság a Társaság évi rendes közgyűlését megelőző 30 napon belül, valamint szükség szerint tartja üléseit. A felügyelő bizottságot – a napirendi pontok megjelölésével – az elnök hívja össze írásban, az ülés előtt legalább egy héttel. A közgyűlésen a felügyelő bizottság megállapításait a felügyelő bizottság elnöke ismerteti.

5. A felügyelő bizottság határozatképességéhez a tagok 2/3-ának jelenléte szükséges. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazáson hozza. Ha bármely tag kéri, úgy az elnök a határozathozatal előtt titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minden felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévőket, az ülés helyét, idejét, a napirendet és a határozatokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt vagy véleményt, amelyet a tagok javasolnak. Minden esetben jegyzőkönyvezni kell az esetleges kisebbségi vagy különvéleményt, tiltakozást.

17. § A tisztikar

1. A tisztikar választott tagjai (elnökség) :

az elnök,
a 2–4 alelnök,
a főtitkár,

2. A tisztikar kinevezett tagjai:

a titkár
az ügyvivő
a könyv- és térképtáros.

3. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban, írásban – hívja össze, és elnököl azon. Az elnökségi ülés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak az elnökségi tagoknak van.
Az elnökség ülése határozatképes, ha azon a 4 tag közül 3 jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható. A társaság tagjait érintő személyi jellegű elnökségi határozatokat az érintettekkel írásban közli

18. § Az elnök, alelnökök

Elnököt és alelnököket legfeljebb két 4 éves ciklusra választ a közgyűlés. Az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban írásban – összehívja a közgyűlést, illetve a választmányi ülést, és elnököl azokon. Az elnök a főtitkárhoz hasonlóan a Társaság hivatalos képviselője. A Társaság szerződéseit, okiratait a főtitkárral történt konzultáció után önállóan is aláírhatja. Joga van a pénz- és vagyonkezelést bármikor ellenőrizni. Valamennyi bizottság ülésén részt vehet. Az elnököt akadályoztatása esetén felkérésére valamelyik alelnök helyettesíti. Tartós helyettesítésére a választmány ad megbízást az egyik alelnöknek.

19. § Tiszteletbeli elnök

A tiszteletbeli elnöki cím egyrészt a Társaság érdekében végzett több évtizedes munkásság, másrészt a hazai és a nemzetközi földrajztudományban elért eredmények elismerését fejezi ki. A tiszteletbeli elnök szerepe a tisztikar és a választmány munkájának segítésében ölt testet. A tiszteletbeli elnöki címet a választmány előterjesztésére a közgyűlés adományozza.

20. § A főtitkár

Főtitkárt legfeljebb két 4 éves ciklusra választ a közgyűlés. A főtitkár, az elnökhöz hasonlóan, a Társaság hivatalos képviselője. A Társaság szerződéseit, illetve okiratait az elnökkel történt konzultáció után önállóan is aláírhatja. A főtitkár a Társaság ügyvitelének és ügykezelésének legfőbb irányítója. Irányítja a Társaság pénz- és vagyonkezelését, azt joga van bármikor ellenőrizni. Felügyel az intéző szervek határozatainak a végrehajtására, a Társaság adminisztratív ügyeinek intézésére, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Valamennyi bizottság ülésén részt vehet. A Társaság folyóiratának (Földrajzi Közlemények) főszerkesztője. A vagyon- és pénzkezelésért az ügyvivővel együtt anyagilag felelős. A költségvetés keretén belüli utalványozás és ellenőrzés joga a főtitkárt illeti meg. A főtitkár elkészíti a Társaság beszámolóját, évi jelentését és előadója a közgyűlésen minden olyan ügynek, amely nem tartozik a tisztikar más tagjainak hatáskörébe. Akadályoztatása esetén az ügyvivő helyettesíti.

21. § A titkár

A titkárt az elnök egyetértésével és a választmány megerősítésével a főtitkár bízza meg. A titkár irányítja a Társaság pályázati tevékenységét, intézi, szervezi és koordinálja a Társaság szervezeti életét.

22. § A Ügyvivő

Az ügyvivőt az elnök és a főtitkár javaslatára a választmány nevezi ki. Az ügyvivő felel a Társaság belső és külső kapcsolatainak zavartalan bonyolításáért, a postai és az elektronikus úton továbbított információ áramoltatásáért, pénzügyi-gazdasági adminisztrációjáért és napi működéséért, a tagnyilvántartás vezetéséért, gondoskodik az intézőszervek jegyzőkönyveinek vezetéséről, koordinálja a rendezvények szervezését, lebonyolítását, nyilvántartását, vezeti a Társaság titkárságát. Koordinálja a Társaság alkalmazottainak/alvállalkozóinak munkáját. A főtitkárral egyetemben személyes felelősséggel tartozik a Társaság pénz- és vagyonkezeléséért, amelyről a Társaságra vonatkozó rendelkezések szerint számadást vezet. Összeállítja az éves költségvetés tervezetét, az év végi pénzügyi beszámolót és a vagyonleltárt. A pénz- és vagyonkezelésről a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentést tesz az arra illetékes szerveknek és évente beszámol a felügyelő bizottságnak.

23. § A könyv- és térképtáros

A könyv- és térképtárost az elnök és a főtitkár javaslatára a választmány nevezi ki. Kezeli a Társaság gyűjteményeit (a könyv-, folyóirat-, térkép- és levéltárat, a kézirat- és képgyűjteményt). A főtitkár felkérésére jelentést tesz a választmánynak. Munkáját szükség esetén alkalmi megbízott segítheti.

24. § Szakosztályok és területi osztályok

1. A Társaság keretében a földrajztudomány egyes ágainak művelésére szakosztályok működnek. A szakosztályok megalapítása és beszámoltatása a választmány hatáskörébe tartozik. A szakosztályelnököket a választmány választja. A szakosztályok elnökei tisztségük tartamára tagjai a választmánynak.
A Társaság tagjai több szakosztályba is beléphetnek.

2. A Társaság tagjai területi osztályokat létesíthetnek olyan térségekben, ahol legalább 20 tag lakik és a Társaság érdekében aktívan tevékenykedik. A területi osztályok elnökeit az osztályok tagjai választják, őket tisztségükben a választmány erősíti meg. A területi osztályok elnökei tisztségük tartamára tagjai a választmánynak.
A Társaság tagjai csak egy területi osztályhoz tartoznak.

3. A szakosztályok és területi osztályok elnökei a tagság egyetértésével titkárt kérnek fel munkájuk segítésére. A titkárok személyéről az elnökök tájékoztatják a választmányt.

25. § A Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU–UGI) Magyar Nemzeti Bizottsága

1. A bizottság feladata, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a Nemzetközi Földrajzi Unió szerveivel és az Unió fórumain a magyar érdekeket képviselje. Az Unió szakbizottságaiban részt vevő magyar megbízottakat (tagokat) ténykedésükről rendszeresen beszámoltatja. Tartja a kapcsolatot az európai földrajzi társaságok egységszervezetével (EUGEO). Támogatja a nemzetközi földrajzi diákolimpián, illetve egyéb határainkon túli megmérettetésen résztvevő csapatok felkészítését. A bizottság munkájáról a bizottság elnöke a választmánynak, évente pedig a főtitkári beszámolón keresztül a közgyűlésnek számol be. A bizottság ülésein a bizottság elnökének meghívására külső szervek képviselői is jelen lehetnek.

2. A Bizottság tagjai: a Társaság mindenkori elnöke, főtitkára, titkára és négy választott tag. A tagokat a jelölő bizottság előterjesztésére a választmány 4 évi időtartamra választja. A Nemzeti Bizottság saját választott tagjai közül elnököt választ és titkárt jelöl ki. A Nemzeti Bizottság ülésein a tagokon kívül tanácskozási joggal az Unió egyes szakbizottságaiba küldött képviselők is részt vehetnek.

3. A bizottságot 4 éves időtartamra választják, a megbízás az Unió közgyűlését követő évben jár le. A bizottság elnöke megbízásának tartamára tagja a választmánynak. A Társaság Unióval kapcsolatos érdekeit az elnökkel és a főtitkárral egyetértve képviseli az MTA illetékes szervei előtt.

4. A bizottság mindenkori címe a Társaság postacíme.

26. § A munkabizottságok

A Társaság meghatározott feladatok elvégzésére állandó vagy időszakos munkabizottságokat hozhat létre. A munkabizottságok feladatait a választmány határozza meg, elnökeit a választmány kéri fel.

27. § A vándorgyűlések

1. A Társaság időnként tudományos és ismeretterjesztő céllal vándorgyűléseket szervez.

2. A vándorgyűlések helyéről, idejéről, valamint tárgysorozatáról és rendjéről a választmány határoz.

28. § A Magyar Földrajzi Múzeum

A Társaság és Érd Város Tanácsa a magyar földrajzi utazók, kutatók és felfedezők életére, munkájára vonatkozó dokumentumok, relikviák őrzése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a tárgyban tudományos munka végzése és elősegítése céljából múzeumot alapított. A Múzeum céljairól, feladatairól és működéséről a Múzeum szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. Igazgatója hivatalból tagja a választmánynak, és ott tevékenységéről és a Múzeum helyzetéről időszakonként beszámol.

29. § A Társaság kiadványai

1. A Földrajzi Közlemények. A Társaság Földrajzi Közlemények címen tudományos folyóiratot ad ki. Ez egyszersmind a Társaság hivatalos közlönye, amely a tagokat és az érdeklődőket a Társaság ügyeiről tájékoztatja. A folyóirat szerkesztésére a választmány a szerkesztőbizottságnak ad megbízást, a lap szakmai színvonalát a Tudományos Tanácsadó Testület felügyeli. A folyóirat főszerkesztője a mindenkori főtitkár, működéséről a választmánynak számol be. A főtitikár a folyóirat napi ügyeinek intézésére felelős szerkesztőt nevezhet ki.
A Társaság tiszteleti, rendes és jogi tagjai a folyóiratot tagilletményként kapják.

2. A Földgömb. A Társaság „A Földgömb” című folyóirat alapítója, az alapító jogok gyakorlója. A folyóirat kiadásának jogát kiadói szerződéssel gazdasági társaságra ruházza. A kiadói szerződés módosításához az elnökség jóváhagyása szükséges.
A Társaság tiszteleti, rendes és jogi tagjai a folyóiratot tagilletményként kapják.

3. A Társaság egyéb tevékenységéhez, illetve a földrajztudományhoz szorosan kapcsolódó munkákat is kiadhat.

30.§ A Társaság könyvtára

A Társaság az ország egyik legnagyobb földrajzi szakkönyvtárának tulajdonosa. Az állomány vásárlás, adományozás és csere révén került a Társaság birtokába, azt a Társaság hasonló módokon folyamatosan fejleszti.A könyvtárt bárki látogathatja, használhatja. A könyvtár működését a könyvtár ügyrendje szabályozza.