A Magyar Földrajzi Társaság Tisztikara a 2017. augusztus 26-i közgyűlés után:

Az itt felsorolt, közgyűlésen választott tagokon kívül a választmány tagjai még: minden osztály és szakosztály elnök, a tisztikar választott és kinevezett tagjai, a belföldi tiszteleti tagok, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója, a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, a Földgömb főszerkesztője.

Ezúton is köszönjük Támogatóinknak, hogy adójuk 1%-ával segítik működésünket,
ezáltal a szó szoros értelmében fennmaradásunkat!

Ebben az évben 429 669 Ft-tal támogatták Társaságunkat!

Kérünk mindenkit, hogy a jövőben is éljen a támogatás lehetőségével!

Adószámunk: 19007964-1-42

I. fejezet: Általános rendelkezések

1. § A Társaság neve, székhelye, működési területe, hivatalos nyelve, pecsétje

A Társaság jogi személyiségű, országos hatókörű, közhasznú civil szervezet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, különböző társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek támogatnak, eredményes működését költségvetési támogatások is segítik. A Társaság pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, azoknak támogatást nem nyújt, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelölteket nem állít és nem támogat. közvetlen politikai tevékenységet nem végez. A Társaság politikailag független tudományos, szakmai civil szervezet.

2. § A Társaság célja, egyben közhasznú tevékenységei

1. A Társaság célja és közhasznú tevékenységei: tudományos, oktatási, ismeretterjesztési és kulturális feladatok ellátása, kapcsolattartás nemzetközi földrajzi szervezetekkel, határon túli magyar geográfusokkal, a földrajz népszerűsítését szolgáló közösségi tevékenység. A Társaság közhasznú tevékenységei révén hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

2. A Társaság célja és feladata:

• az egyetemes földrajztudomány művelése, a hazai földrajzi kutatások elősegítése, eredményeinek a Társaság berkein kívülállók számára történő ismertetése
• a földrajzi ismeretek széles körű (iskolai és iskolán kívüli) terjesztése
• a magyar geográfusok tevékenységének társadalmi összehangolása és szakmai érdekképviselete
• a határon túli magyar geográfusok, földrajztanárok szakmai tevékenységének elősegítése.

3. A Társaság előmozdítja, szervezi és támogatja a földrajzi tudományos kutatásokat és tudományos expedíciós utazásokat, valamennyi szinten a földrajzoktatást, a földrajztanárok továbbképzését és az ismeretterjesztést. Kapcsolatot tart fenn rokon célú hazai és külföldi társaságokkal, intézményekkel; ennek keretében előmozdítja a magyar földrajztudomány és Magyarország megismertetését. Más szervezetekkel partnerségben a földrajzhoz, a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó, a Társaságon kívülieket is szolgáló közösségi tevékenységeket végez.

4. A Társaság közhasznú célját szolgálják:

• a közgyűlés, a választmány és a tisztikar irányító-szervező tevékenysége
• a Társaság szakosztályai, valamint területi osztályai által szervezett ismeretterjesztő és szakelőadások, szakviták, pedagógus-továbbképzések, vándorgyűlések, tanulmányutak, tanfolyamok és konferenciák, a Társaság által szervezett, illetve támogatott tudományos expedíciók
• a különféle bizottságok munkája;
• a Társaság folyóiratai, könyvkiadványai, gyűjteményei (könyvtár, levéltár, térkép-, kézirat- és képgyűjtemény).

5. A Társaság közhasznú tevékenységei során számos olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint állami szervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A Társaság közhasznú tevékenységei olyan közfeladatok ellátását is magukban foglalják, amelyek:
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. és 78. §-ban; A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendeletben, továbbá a
Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. XL. törvényben foglaltakból következnek. Nevezetesen a Társaság – önállóan, illetve együttműködve más tudományos, oktatási és ismeretterjesztő egyesületekkel, szervezetekkel és intézményekkel – a következő cél szerinti, közhasznú tevékenységeket végzi:

• tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeket (előadásokat, sorozatokat, szakvitákat, vándorgyűléseket, tanulmányutakat, konferenciákat, kiállításokat, közösségi rendezvényeket stb.) szervez,
• részt vesz a szakmai (pedagógus) továbbképzésben,
• földrajzoktatást segítő kiadványokat készít, illetve jelentet meg,
• gyűjteményei, így könyv- és térképtára révén elősegíti a főiskolai és egyetemi képzést és továbbképzést,
• határon túli tagjai, illetve területi osztályai révén támogatja a határon túli magyar geográfusok, földrajztanárok tevékenységét,
• nemzetközi, országos, regionális tanulmányi versenyeket szervez és támogat,
• tudományos és ismeretterjesztő folyóiratot ad ki.

6. A Társaság fenti közhasznú céljait szolgáló alaptevékenységének szolgáltatásaiból a Társaság tagjain kívül bárki részesülhet.

7. A Társaság tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi, ennek érdekében

• működésének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módját, választmányi, elnökségi határozatait, valamint éves beszámolóját honlapján (a dátum, a hatály és a szavazati számarány feltüntetésével)
• közgyűlési határozatait (a dátum, a hatály és a szavazati számarány feltüntetésével), országos terjesztésű folyóiratában – Földrajzi Közlemények – közzéteszi, valamint a Társaság honlapján nyilvánosságra hozza,
• a működésével kapcsolatos iratokba a titkárságon a betekintési lehetőséget – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés után – biztosítja,
• a döntésekben személyükben érintetteket elektornikus (e mail) vagy postai úton (ajánlott levél) értesíti.

8. A Társaság közhasznú tevékenységét a 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően a tagok közérdekű önkéntes feladatvállalásával látja el. A Társaság választott vagy kinevezett tisztségviselői közérdekű munkájukat ellenszolgáltatás nélkül végzik.

3. § A Társaság vállalkozási tevékenysége

A Társaság közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve, vállalkozási tevékenységet folytathat.

4. § A Társaság vagyonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezések

1. A Társaság vagyona: a könyv- és térképtár, a gyűjtemények, a Társaság relikviái, továbbá olyan adományok, amelyek az adományozó rendelkezése szerint a vagyonhoz csatolandók.

2. A Társaság bevételei: a Magyar Tudományos Akadémiától kapott támogatás, pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás, tagdíjak, adományok, a Társaság rendezvényeiből, gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel.

3. A Társaság vagyonát és bevételeit a Társaság intéző szervei kezelik és arról tételes elszámolással tartoznak. A Társaság gazdálkodását a 2011. évi CLXXV törvény előírásainak megfelelően végzi. A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt csak alaptevékenysége megvalósítására fordítja.

II. fejezet: A tagokról

5. § A tagokról általában

1. A Társaságnak tiszteleti, rendes, jogi és pártoló tagjai lehetnek.

2.

• A tiszteleti tagokat a választmány választja.
• Rendes tag lehet a földrajztudomány minden magyar és külföldi állampolgárságú művelője és kedvelője, aki az alapszabályt elfogadja és megtartását vállalja, tagdíját befizeti.
• Jogi tag lehet az a jogi személy, amely a Társaság céljainak megvalósítását hatékonyan elősegíti.
• Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy aki, a Társaság tudományos ismeretterjesztő magazinjának, A Földgömbnek előfizetője és ezzel áttételesen támogatja a Társaság célkitűzéseit.

6. § A tagok felvétele

1. Új tagok belépésüket a belépési nyilatkozat online vagy nyomtatott kitöltésével és a tagdíj egyidejű befizetésével kérhetik. Az új tag felvételéről a választmány határoz. Amennyiben a választmány elutasító határozatot hoz, a titkárság a tagjelöltet értesíti ennek tényéről és gondoskodik a tagsági díj visszafizetéséről.

2. A tagok felvételére vonatkozó esetleges elutasító határozatot az érintettek a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez megfellebbezhetik.

3. Automatikusan a Társaság pártoló tagjává válik minden természetes személy, aki A Földgömb magazin mindenkori kiadójával előfizetői jogviszonyban áll. Ennek tényéről a kiadó értesíti a Társaságot.

7. § A tagok jogai

1. Az egyéni tagok jogaikat személyesen, a jogi tagok képviselőjük útján gyakorolják. A Társaság közgyűlésén minden tag részt vehet. A belföldi tiszteleti és a rendes tagoknak, valamint a jogi tagok képviselőinek tanácskozási, indítványozási és szavazati, joguk van a közgyűlésen. A pártoló tagok csak megfigyelőként vehetnek részt a Társaság közgyűlésén, sem tanácskozási sem indítványozási, sem szavazati joguk nincs.

2. Minden tag jogosult a Társaság által nyújtott kedvezményekre. Részt vehet a Társaság által rendezett előadásokon, kirándulásokon, túrákon és a vándorgyűléseken, használhatja a Társaság könyvtárát.

3. A Társaság belföldi tiszteleti, rendes és jogi tagjai részesülnek a tagilletménynek minősülő kiadványokból. A Társaság pártoló tagjai nem jogosultak a tagilletménynek minősülő kiadványokra.

8. § A tagok kötelezettségei

1. A Társaság tagjai kötelesek az alapszabály rendelkezéseit, a Társaság intéző szerveinek határozatait megtartani, a Társaság célkitűzéseit előmozdítani.

2. A társaság rendes és jogi tagjai kötelesek a közgyűlés által megállapított évi tagsági díjat rendszeresen befizetni. A Társaság pártoló tagjainak nincs tagdíjfizetési kötelezettsége.

9. § A tagság megszűnése

1. A tagság megszűnik: a, kilépés, b, törlés, c, kizárás, d, halálozás e, jogi személy tag jogutód nélküli megszűnése következtében.

2. A kilépés szándékát a Társasággal írásban kell közölni.

3. A két év tagdíjjal hátralékban lévő, és azt ismételt felszólítás ellenére sem fizető tagot a főtitkár a tagok sorából törli.

4. Ki lehet zárni a tagok sorából azokat, akik az alapszabály rendelkezéseit nem tartják be, vagy magatartásukkal a Társaság tagságára méltatlanná váltak.

5. A kizárásról a választmány határoz; határozata ellen a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.

III. fejezet: A Társaság szervei

10. § A Társaság intéző szervei

1. A Társaság legfőbb, képviseleti és ügyintéző szervei (egységesen intéző szervei):

• a közgyűlés,
• a választmány,
• a tisztikar,
• a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottsága,
• a felügyelő bizottság,
• a szakosztályok, valamint
• a területi osztályok.

2. A Társaság intéző szerveinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § 1. bek. hatálya alá esik. A felügyelő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja, aki ugyanazon törvény 38. § 3. bek. hatálya alá esik. Nem lehet a Társaság tisztikarának, illetve a felügyelő bizottságának tagja, aki ugyanezen törvény 39.§ 1. bek. hatálya esik

11. § A közgyűlés

1. A közgyűlés a tagok összességének a képviselete, a Társaság legfőbb szerve. A közgyűlés kétféle lehet: rendes és rendkívüli.

2. Rendes közgyűlést a Társaság évente egyszer tart. Rendkívüli közgyűlést az elnök saját kezdeményezésére, a választmány határozatára, illetve a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – hív össze. Ez utóbbi esetben, a határidő eredménytelen eltelte esetén a felügyelő bizottság saját hatáskörében jogosult a közgyűlés összehívására.

3. A közgyűlés összehívását a Társaság honlapján az ülést megelőzően legalább 15 nappal előbb közzé kell tenni. A meghívónak – amelyet elektronikus hírlevélben is el kell a tagsághoz juttatni – tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét.

4. A közgyűlésen az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök elnököl.

5. A közgyűlésen csak a meghirdetett napirend szerinti ügyek, illetve olyan indítványok tárgyalhatók, amelyek a közgyűlés előtt legalább 5 nappal írásban beérkeztek a Társaság főtitkárához és/vagy a közgyűlés a napirendjére vesz.

6. A közgyűlés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak a rendes, a belföldi tiszteleti tagoknak és a jogi tagok képviselőinek van. A közgyűlésen valamennyi belföldi tiszteleti és rendes tag választó és választható.

7. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a jelenléti ív függelékét képezi; a jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyvezetője és a közgyűlésen részt vett tagok közül az elnök által felkért két tag – mint hitelesítő – aláírja. A jegyzőkönyvbe a Társaság titkárságán – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés alapján – a Társaság bármely tagja betekinthet.

12. § A közgyűlés határozatképessége

1. A közgyűlés határozatképes, ha:

• a meghívóban szereplő eredeti időpontban a Társaság tagságának több mint fele jelen van
• az ugyanazzal a napirenddel, ugyanazon helyszínre szóló meghívóban szereplő alternatív időpontban a Társaság bármely hányadú tagsága jelen van

2. Ha a meghívóban szereplő eredeti időpontban a közgyűlés a megjelent tagok elégtelen száma következtében határozatképtelen, a meagdott alternatív időpontban ismételten összehívott közgyűlés azonos napirenddel a megjelent tagok számára való tekintet nélkül határozatképes. Ezt a tényt a meghívón fel kell tüntetni.

3. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás általában nyílt, tisztújítás ügyében azonban mindig titkos; egyéb esetekben a titkos szavazásról javaslat esetén a közgyűlés határoz. A közgyűlés elnöke nem szavaz, csak szavazategyenlőség esetén, ekkor az ő szavazata dönt. A közgyűlés döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható.

4. A közgyűlés határozatait a Társaság országos terjesztésű folyóirata, a Földrajzi Közlemények hasábjain és honlapján nyilvánosságra hozza.

5. A Társaság tagjait érintő személyi jellegű közgyűlési határozatokat az érintettekkel írásban, elektronikus vagy levélpostai úton közli.

13. § A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• a tisztikar választott tagjainak, a választmány tagjainak és póttagjainak megválasztása többes jelölés alapján
• a felügyelő bizottság tagjainak és póttagjainak 4 évre szóló megválasztása
• a Társaság működésére vonatkozó jelentések (beszámoló, közhasznúsági jelentés, főtitkári jelentés, a felügyelő bizottság jelentése) és ezek elfogadása feletti döntés
• fontosabb szerződések, különösen a társasági vagyont érintő jogügyletek elhatározása és jóváhagyása
• a benyújtott indítványok tárgyalása
• a benyújtott fellebbezések elbírálása
• a Társaság költségvetésének elfogadása
• az évi tagdíj összegének megállapítása
• a társasági kitüntetések alapítása
• az alapszabály megállapítása és módosítása
• más egyesületbe való beolvadás (fúzió)
• a Társaság feloszlásának kimondása, feloszlás esetén a vagyon sorsának meghatározása

A közgyűlés tárgysorozatába tartoznak ezenkívül a választmány által a tárgysorozatba felvett tudományos előadások.

14. § A választmány

1. A választmány tagjai:

• a tisztikar választott és kinevezett tagjai
• a közgyűléseken választott 32 választmányi tag
• minden szakosztály elnöke
• minden területi osztály elnöke
• a belföldi tiszteleti tagok;
• az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója
• a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottsága elnöke;
• „A Földgömb” című lap főszerkesztője.

2. A választmánynak választott, tisztséget nem viselő tagjait a közgyűlés titkos szavazással 4 évre választja meg. E tagok 1/4-ének megbízása minden évben lejár. A megbízás lejártával, vagy egyéb okokból megüresedett helyekre a választmány többes jelölése alapján a közgyűlés 4 évre titkos szavazással megfelelő számú választmányi tagot választ. A rajtuk kívül legtöbb szavazatot kapott két tag a legközelebbi közgyűlésig terjedő időtartamra a választmány póttagja. Az időközben megüresedett választott választmány tagsági helyre a választmány behívja a legközelebbi közgyűlésig terjedő érvénnyel a sorrendben következő választmányi póttagot. A lejárt mandátumú választmányi tagok korlátlan alkalommal újraválaszthatók.

3. A választmány évente legalább 3 alkalommal ülésezik. Az ülést az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban, írásban – hívja össze, és elnököl azon. A választmányi ülésre szóló meghívót a Társaság honlapján az ülést 15 nappal megelőzően közzé kell tenni és az érintetteknek elektronikus Hírlevélben, illetve postai úton is el kell juttatni.

15. § A választmány határozatképessége és hatásköre

1. A választmány határozatképes, ha ülésén a választott választmányi tagok felének megfelelő számú tagja jelen van.

2. A választmány a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével a Társaság minden egyéb ügyében dönteni jogosult. Különösen:

• gondoskodik a Társaság céljait szolgáló tevékenység szervezéséről
• dönt az új tagok felvételéről
• határoz a tagok kizárásáról
• kitűzi a közgyűlés és a vándorgyűlés helyét és idejét, jóváhagyja azok tárgysorozatát, illetve programját
• határoz szakosztályok és területi osztályok megalakításáról vagy megszüntetéséről, megerősíti a szakosztályok és a területi osztályok elnökeit, titkárait, az elnököket időközönként beszámoltatja tevékenységükről
• határoz az állandó és eseti munkabizottságok alapításáról, vezetőjéről, tagjairól és megszüntetéséről
• a megüresedett tisztségeket a legközelebbi közgyűlésig betölti
• saját tagjai közül jelölőbizottságot, valamint érembizottságot küld ki a tisztújításra, választmányi tagságra és a kitüntetésekre vonatkozó javaslatok előkészítése céljából; e bizottságok saját tagjaikat tisztségre, illetve kitüntetésre nem javasolhatják
• a jelölőbizottságnak a tisztségviselőkre tett előterjesztését megvitatva határoz a közgyűlés elé kerülő javaslatokról
• az érembizottság előterjesztése alapján dönt a közgyűlésen átadásra kerülő kitüntetések odaítéléséről
• pályázatokat ír ki, bíráló bizottságokat küld ki, odaítéli a díjakat
• megválasztja a Nemzetközi Földrajzi Unió Magyar Nemzeti Bizottságának tagjait és a bizottság elnökét évente beszámoltatja működéséről
• az elnök és a főtitkár együttes javaslatára kinevezi az ügyvivőt és a könyv- és térképtárost; a főtitkár javaslatára megerősíti a titkárt
• általában határoz mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak más szervek hatáskörébe, beleértve a költségvetés tervezetét és a vagyonkezelést is.

3. A választmányban a szavazás általában nyílt, személyi ügyekben titkos. Esetenként az elnök javaslatára a szavazás módjáról a választmány határoz. A választmány határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Választás alkalmával többes jelölés esetén a viszonylagos többség is elegendő. Az elnök nem szavaz, csak szavazategyenlőség esetén, ekkor az ő szavazata dönt. A választmány határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható.

4. A választmány határozatai ellen a közlést követő 30 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni.

5. A választmányi ülés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak a választmányi tagoknak van.

6. A választmány ülésein jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek a jelenléti ív függelékét képezi, s azt a jegyzőkönyvvezető, valamint az ülésen részt vettek közül az elnök által felkért két tag hitelesítőként aláírja. A jegyzőkönyvbe, amely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a jelenlévők névsorát, a napirendet, a határozatok szövegét és elfogadásuk szavazati arányát a Társaság titkárságán – a főtitkárral történt előzetes egyeztetés után – a Társaság bármely tagja betekinthet. A választmány fontosabb határozatait a Társaság honlapján nyilvánosságra hozza. A Társaság tagjait érintő személyi jellegű választmányi határozatokat az érintettekkel írásban közli.

16. § A felügyelő bizottság

1. A felügyelő bizottság 3 rendes és 2 póttagját a közgyűlés 4 évre választja. A bizottság elnökét a 3 rendes tagból maga választja. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja a Társaság elnökségének és választmányának elnöke vagy tagja. Nem lehet továbbá a felügyelő bizottság tagja az a személy, aki a 2011. évi CLXXV törvény 38. § 3. bek. hatálya alá esik.

2. A felügyelő bizottság ellenőrzi a Társaság mint közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, azt bármikor megvizsgálhatja. A bizottság tagja a választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A költségvetési év lejártával köteles a szervezet működésére, az évi pénzügyi beszámolóra és pénzkezelésre vonatkozó okmányokat megvizsgálni, s a vizsgálat eredményéről a közgyűlésnek jelentést tenni. A bizottság köteles a vezető szerveket tájékoztatni, és az intézkedésre jogosult vezető szerv összehívását kezdeményezni, ha a szervezet működése során történt jogszabálysértésről, a Társaság érdekeit súlyosan sértő eseményről vagy mulasztásról, illetve valamely vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tényről szerez tudomást. Az intézkedésre jogosult vezető szervet (elnökség, választmány, közgyűlés) a bizottság indítványára, annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. A 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetén a bizottság saját hatáskörében jogosult a vezető szerv összehívására.

3. A felügyelő bizottság tagja jogait és kötelezettségeit csak személyesen gyakorolhatja. A tag köteles a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként kezelni.

4. A felügyelő bizottság a Társaság évi rendes közgyűlését megelőző 30 napon belül, valamint szükség szerint tartja üléseit. A felügyelő bizottságot – a napirendi pontok megjelölésével – az elnök hívja össze írásban, az ülés előtt legalább egy héttel. A közgyűlésen a felügyelő bizottság megállapításait a felügyelő bizottság elnöke ismerteti.

5. A felügyelő bizottság határozatképességéhez a tagok 2/3-ának jelenléte szükséges. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelő bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazáson hozza. Ha bármely tag kéri, úgy az elnök a határozathozatal előtt titkos szavazást rendelhet el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Minden felügyelő bizottsági ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévőket, az ülés helyét, idejét, a napirendet és a határozatokat. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni minden olyan tényt vagy véleményt, amelyet a tagok javasolnak. Minden esetben jegyzőkönyvezni kell az esetleges kisebbségi vagy különvéleményt, tiltakozást.

17. § A tisztikar

1. A tisztikar választott tagjai (elnökség) :

• az elnök,
• a 2–4 alelnök,
• a főtitkár,

2. A tisztikar kinevezett tagjai:

• a titkár
• az ügyvivő
• a könyv- és térképtáros.

3. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban, írásban – hívja össze, és elnököl azon. Az elnökségi ülés nyilvános, rajta megfigyelőként bárki részt vehet, szavazati joguk azonban csak az elnökségi tagoknak van.
Az elnökség ülése határozatképes, ha azon a 4 tag közül 3 jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a szavazásban részt vevők száma, a határozathozatal módja, valamint a döntést támogatók, ellenzők és/vagy tartózkodók számaránya egyértelműen megállapítható. A társaság tagjait érintő személyi jellegű elnökségi határozatokat az érintettekkel írásban közli

18. § Az elnök, alelnökök

Elnököt és alelnököket legfeljebb két 4 éves ciklusra választ a közgyűlés. Az elnök – a napirend megjelölésével, legalább 15 nappal korábban írásban – összehívja a közgyűlést, illetve a választmányi ülést, és elnököl azokon. Az elnök a főtitkárhoz hasonlóan a Társaság hivatalos képviselője. A Társaság szerződéseit, okiratait a főtitkárral történt konzultáció után önállóan is aláírhatja. Joga van a pénz- és vagyonkezelést bármikor ellenőrizni. Valamennyi bizottság ülésén részt vehet. Az elnököt akadályoztatása esetén felkérésére valamelyik alelnök helyettesíti. Tartós helyettesítésére a választmány ad megbízást az egyik alelnöknek.

19. § Tiszteletbeli elnök

A tiszteletbeli elnöki cím egyrészt a Társaság érdekében végzett több évtizedes munkásság, másrészt a hazai és a nemzetközi földrajztudományban elért eredmények elismerését fejezi ki. A tiszteletbeli elnök szerepe a tisztikar és a választmány munkájának segítésében ölt testet. A tiszteletbeli elnöki címet a választmány előterjesztésére a közgyűlés adományozza.

20. § A főtitkár

Főtitkárt legfeljebb két 4 éves ciklusra választ a közgyűlés. A főtitkár, az elnökhöz hasonlóan, a Társaság hivatalos képviselője. A Társaság szerződéseit, illetve okiratait az elnökkel történt konzultáció után önállóan is aláírhatja. A főtitkár a Társaság ügyvitelének és ügykezelésének legfőbb irányítója. Irányítja a Társaság pénz- és vagyonkezelését, azt joga van bármikor ellenőrizni. Felügyel az intéző szervek határozatainak a végrehajtására, a Társaság adminisztratív ügyeinek intézésére, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Valamennyi bizottság ülésén részt vehet. A Társaság folyóiratának (Földrajzi Közlemények) főszerkesztője. A vagyon- és pénzkezelésért az ügyvivővel együtt anyagilag felelős. A költségvetés keretén belüli utalványozás és ellenőrzés joga a főtitkárt illeti meg. A főtitkár elkészíti a Társaság beszámolóját, évi jelentését és előadója a közgyűlésen minden olyan ügynek, amely nem tartozik a tisztikar más tagjainak hatáskörébe. Akadályoztatása esetén az ügyvivő helyettesíti.

21. § A titkár

A titkárt az elnök egyetértésével és a választmány megerősítésével a főtitkár bízza meg. A titkár irányítja a Társaság pályázati tevékenységét, intézi, szervezi és koordinálja a Társaság szervezeti életét.

22. § A Ügyvivő

Az ügyvivőt az elnök és a főtitkár javaslatára a választmány nevezi ki. Az ügyvivő felel a Társaság belső és külső kapcsolatainak zavartalan bonyolításáért, a postai és az elektronikus úton továbbított információ áramoltatásáért, pénzügyi-gazdasági adminisztrációjáért és napi működéséért, a tagnyilvántartás vezetéséért, gondoskodik az intézőszervek jegyzőkönyveinek vezetéséről, koordinálja a rendezvények szervezését, lebonyolítását, nyilvántartását, vezeti a Társaság titkárságát. Koordinálja a Társaság alkalmazottainak/alvállalkozóinak munkáját. A főtitkárral egyetemben személyes felelősséggel tartozik a Társaság pénz- és vagyonkezeléséért, amelyről a Társaságra vonatkozó rendelkezések szerint számadást vezet. Összeállítja az éves költségvetés tervezetét, az év végi pénzügyi beszámolót és a vagyonleltárt. A pénz- és vagyonkezelésről a jogszabályi előírásoknak megfelelően jelentést tesz az arra illetékes szerveknek és évente beszámol a felügyelő bizottságnak.

23. § A könyv- és térképtáros

A könyv- és térképtárost az elnök és a főtitkár javaslatára a választmány nevezi ki. Kezeli a Társaság gyűjteményeit (a könyv-, folyóirat-, térkép- és levéltárat, a kézirat- és képgyűjteményt). A főtitkár felkérésére jelentést tesz a választmánynak. Munkáját szükség esetén alkalmi megbízott segítheti.

24. § Szakosztályok és területi osztályok

1. A Társaság keretében a földrajztudomány egyes ágainak művelésére szakosztályok működnek. A szakosztályok megalapítása és beszámoltatása a választmány hatáskörébe tartozik. A szakosztályelnököket a választmány választja. A szakosztályok elnökei tisztségük tartamára tagjai a választmánynak.
A Társaság tagjai több szakosztályba is beléphetnek.

2. A Társaság tagjai területi osztályokat létesíthetnek olyan térségekben, ahol legalább 20 tag lakik és a Társaság érdekében aktívan tevékenykedik. A területi osztályok elnökeit az osztályok tagjai választják, őket tisztségükben a választmány erősíti meg. A területi osztályok elnökei tisztségük tartamára tagjai a választmánynak.
A Társaság tagjai csak egy területi osztályhoz tartoznak.

3. A szakosztályok és területi osztályok elnökei a tagság egyetértésével titkárt kérnek fel munkájuk segítésére. A titkárok személyéről az elnökök tájékoztatják a választmányt.

25. § A Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU–UGI) Magyar Nemzeti Bizottsága

1. A bizottság feladata, hogy rendszeres kapcsolatot tartson a Nemzetközi Földrajzi Unió szerveivel és az Unió fórumain a magyar érdekeket képviselje. Az Unió szakbizottságaiban részt vevő magyar megbízottakat (tagokat) ténykedésükről rendszeresen beszámoltatja. Tartja a kapcsolatot az európai földrajzi társaságok egységszervezetével (EUGEO). Támogatja a nemzetközi földrajzi diákolimpián, illetve egyéb határainkon túli megmérettetésen résztvevő csapatok felkészítését. A bizottság munkájáról a bizottság elnöke a választmánynak, évente pedig a főtitkári beszámolón keresztül a közgyűlésnek számol be. A bizottság ülésein a bizottság elnökének meghívására külső szervek képviselői is jelen lehetnek.

2. A Bizottság tagjai: a Társaság mindenkori elnöke, főtitkára, titkára és négy választott tag. A tagokat a jelölő bizottság előterjesztésére a választmány 4 évi időtartamra választja. A Nemzeti Bizottság saját választott tagjai közül elnököt választ és titkárt jelöl ki. A Nemzeti Bizottság ülésein a tagokon kívül tanácskozási joggal az Unió egyes szakbizottságaiba küldött képviselők is részt vehetnek.

3. A bizottságot 4 éves időtartamra választják, a megbízás az Unió közgyűlését követő évben jár le. A bizottság elnöke megbízásának tartamára tagja a választmánynak. A Társaság Unióval kapcsolatos érdekeit az elnökkel és a főtitkárral egyetértve képviseli az MTA illetékes szervei előtt.

4. A bizottság mindenkori címe a Társaság postacíme.

26. § A munkabizottságok

A Társaság meghatározott feladatok elvégzésére állandó vagy időszakos munkabizottságokat hozhat létre. A munkabizottságok feladatait a választmány határozza meg, elnökeit a választmány kéri fel.

27. § A vándorgyűlések

1. A Társaság időnként tudományos és ismeretterjesztő céllal vándorgyűléseket szervez.

2. A vándorgyűlések helyéről, idejéről, valamint tárgysorozatáról és rendjéről a választmány határoz.

28. § A Magyar Földrajzi Múzeum

A Társaság és Érd Város Tanácsa a magyar földrajzi utazók, kutatók és felfedezők életére, munkájára vonatkozó dokumentumok, relikviák őrzése és a nagyközönség számára történő bemutatása, valamint a tárgyban tudományos munka végzése és elősegítése céljából múzeumot alapított. A Múzeum céljairól, feladatairól és működéséről a Múzeum szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. Igazgatója hivatalból tagja a választmánynak, és ott tevékenységéről és a Múzeum helyzetéről időszakonként beszámol.

29. § A Társaság kiadványai

1. A Földrajzi Közlemények. A Társaság Földrajzi Közlemények címen tudományos folyóiratot ad ki. Ez egyszersmind a Társaság hivatalos közlönye, amely a tagokat és az érdeklődőket a Társaság ügyeiről tájékoztatja. A folyóirat szerkesztésére a választmány a szerkesztőbizottságnak ad megbízást, a lap szakmai színvonalát a Tudományos Tanácsadó Testület felügyeli. A folyóirat főszerkesztője a mindenkori főtitkár, működéséről a választmánynak számol be. A főtitikár a folyóirat napi ügyeinek intézésére felelős szerkesztőt nevezhet ki.
A Társaság tiszteleti, rendes és jogi tagjai a folyóiratot tagilletményként kapják.

2. A Földgömb. A Társaság „A Földgömb” című folyóirat alapítója, az alapító jogok gyakorlója. A folyóirat kiadásának jogát kiadói szerződéssel gazdasági társaságra ruházza. A kiadói szerződés módosításához az elnökség jóváhagyása szükséges.
A Társaság tiszteleti, rendes és jogi tagjai a folyóiratot tagilletményként kapják.

3. A Társaság egyéb tevékenységéhez, illetve a földrajztudományhoz szorosan kapcsolódó munkákat is kiadhat.

30.§ A Társaság könyvtára

A Társaság az ország egyik legnagyobb földrajzi szakkönyvtárának tulajdonosa. Az állomány vásárlás, adományozás és csere révén került a Társaság birtokába, azt a Társaság hasonló módokon folyamatosan fejleszti.A könyvtárt bárki látogathatja, használhatja. A könyvtár működését a könyvtár ügyrendje szabályozza.

31. § A Társaság kitüntetései

1. A Társaság az alábbi kitüntetéseket adományozza:

• Lóczy Lajos-emlékérem
• Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem
• Teleki Sámuel-érem
• A Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja kitüntetés
• Pro Geographia oklevél
• A földrajz népszerűsítéséért vándordíj
• Ifjúsági Szakiordalmi Nívódíj

2. Az egyes kitüntetések adományozási feltételeit a Társaság kitüntetési szabályzata tartalmazza.

Jelen Alapszabályt a Társaság 136. közgyűlésén, 2012. június 30-án fogadta el.

Dr. Michalkó Gábor sk.
főtitkár

Hőskor

Társaságunk a világ legnagyobb múltú földrajzi társaságai és a legrégibb hazai tudományos társaságok közé tartozik. Megalakulása összefügg azzal a kampánnyal, amely az 1871. évi antwerpeni I. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus felhívására bontakozott ki nemzeti földrajzi társaságok megalapításával. A hazai ok, egyben lehetőség pedig a kiegyezés, és következményeként előállt társadalmi és politikai helyzet, s 1870-ben az első magyar földrajzi tanszék megalakulása, tudós elmék és eszmeáramlatok előtérbe kerülése volt.

Az alapító Hunfalvy János, a földrajzi tanszék vezetője mellett számos korábbi és későbbi nagy utazónk található azok között, akik 1872. január 12-én letették az "alapkövet", így Vámbéry Ármin, Berecz Antal, Bieltz Albert, Gönczy Pál, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston, Xantus János és Déchy Mór. A társaság - ma is vallott - célja: „a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránt érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani.” A hazai közvélemény érdeklődését tanúsítja, hogy már az első évben 300 tagja volt Társaságunknak, és ez a szám a századfordulóig 600-ra emelkedett.

A társasági folyóirat, a Földrajzi Közlemények első száma 1873-ban látott napvilágot. Az alapítástól 32 éven át főtitkár és szerkesztő Berecz Antal már 1882-től az egyes füzetek francia nyelvű kivonatos tartalmi összefoglalójával, az „Abrégé”-vel, 1888-tól pedig angol és német, esetenként más nyelven közölt összefoglalókkal igyekszik a hazai cikkeket, eredményeket a nagyvilággal is megismertetni.

Az első "vezérkar" kezdeményezései közé tartozik a vándorgyűlések gondolatának felvetése már 1880-ban, de azt csak a Lóczy-Cholnoky vezetés valósította meg 1907-ben, a Kecskeméten rendezett első vándorgyűléssel.

A Társaság 1880-tól rendszeresen hirdetett ifjúsági pályázatokat. A részben vagy teljesen a Társaság gondozta könyvkiadás első példája az „Utazások könyvtára” c. sorozat beindítása, amelynek utóda és kicsúcsosodása a „Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára” c. népszerű tudományos könyvsorozat 67 megjelent kötete; de ide tartozik „Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben” c. sorozat, valamint a vármegyéket és városokat bemutató monográfiasorozat is. 1885-ben a Társaság az országos kiállításon oly műveket állított ki, amelyek a tudomány és művészet legszigorúbb követelményeinek is megfeleltek, s amelyeknél különbet a külföld sem tudott felmutatni.

Hunfalvy János elnök 1888. december 6-án elhunyt. Vámbéry rövid idejű elnöki működéséről 1890-ben lemond, s így kerül először az elnöki székbe a gróf Széchenyi Béla délkelet-ázsiai expedíciójában részt vett, már világhírű geológusként számon tartott Lóczy Lajos. Földtani-természettudományi szemlélete, Humboldtéhoz, ill. Richthofenéhez közel álló földrajzi koncepciója, terepkutató mivolta rövid idő alatt éreztette jótékony hatását Társaságunk és egész hazai földrajztudományunk életében. Méltán tekinti őt korunk a modern, egzakt magyar földrajztudomány megteremtőjének.

Lóczy hirdette meg a hazai föld kutatását. Az 1892. évi közgyűlésen közreadja az írásos jelentést: „a Balaton kutatás szervezve van”. Ennek a hatalmas, több évtizedes kutatómunkának az eredménye a világirodalomban is páratlan Balaton-monográfia elkészülte 32 kötetben, magyar és német nyelven. Ez a mű a ma geográfusának s a rokontudományi szakembereknek olyan kincsesbányája, amelyre bizton építhetett és építhet a Dunántúl környező térségeiben kutató sokféle kollektíva és építettünk a Magyarország tájföldrajza sorozatunk köteteiben is.

Lóczy egy választási időszak után megválik az elnökségtől, s javaslatára Erődi-Harrach Béla foglalja el az elnöki széket. A tíz évi elnöki tevékenység után lelépő és helyét újra Lóczynak átadó Erődi-Harrach Béla 1904-ben joggal von ilyen mérleget: „Fellendült a tevékenység a társaság kebelében. Megindult és az idén kikerült sajtó alól a társaság nagy atlasza; megalapították a társaság könyvtára nagy vállalatát, amelyből már öt kötet látott napvilágot. Társaságunk élénk összeköttetésbe lépett a külfölddel és annak földrajzi életével. Részt vettünk a nemzetközi földrajzi összejöveteleken, amelyeknek eredménye lett, hogy társaságunkat a külföldön is tekintély számba veszik. A külfölddel való összeköttetést azzal is igyekeztünk szorosabbra fűzni, hogy meghívtuk a földrajzi tudomány jeleseit társaságunkba felolvasások tartására.” Lóczy mellett Cholnoky Jenő a főtitkár és 1904-től a Közlemények szerkesztője. A fellendülést jelzi a taglétszám fokozatos növekedése is: az első világháború kitöréséig elérte az 1600-as létszámot. A tudományos fellendülés jele, hogy mindig több volt a cikk, a kutatási beszámoló, mint a publikációs lehetőség.

Új színfoltot jelentett a Társaság életében - a Cholnoky főtitkár helyét elfoglaló Teleki Pál 1911. évi javaslatára - a Gazdaságföldrajzi Szakosztály megalakulása 1912 januárjában.

A két világháború között

Lóczy Lajost, akit a Földtani Intézet igazgatójává neveztek ki, 1914-ben Cholnoky váltja fel az elnöki székben, hogy Társaságunkat több mint három évtizeden át, a második világháború végéig vezesse.

Cholnoky mérnöki képzettsége, széles földrajzi látóköre főleg a geomorfológiában és a természetföldrajz más ágaiban tette lehetővé, hogy minden idők egyik legtermékenyebb geográfusává váljék, s az észlelő, sőt egyes ágakban mérő-kisérletező geográfia tovább fejlődjék, de egyúttal a szintetizálás is kibontakozzék. Kortársai pedig egyre több emberföldrajzi és gazdaságföldrajzi ágazat művelésébe fogtak. Érdemes felütni a a Közlemények akkori évfolyamait, miként vélekedtek a földrajz szerepéről. A földrajz Cholnoky-féle osztályozásán belül („éppen úgy természettudomány, mint humanisztikai tudomány”, „centrális helyet foglal el a többi /tudomány/ között”) már találkozunk az ember és környezet problémakör felvetésével. Teleki is azt hangoztatja a Közlemények 1912. évi kötetében, hogy:
„A Föld és természeti viszonyainak alapos ismerete vezethet csak az ember és föld viszonyának, az ember életfeltételeinek és gazdasági boldogulása feltételeinek ismeretéhez.”
Az emberföldrajzos Hézser Aurél a „földet” a „környezettel” helyettesíti: „A földrajz a Föld felszínének jelenségeivel, ezeknek egymáshoz és az emberhez való viszonyával ismertet meg. Tehát az emberi nem életében megnyilvánuló összes jelenségeket a földre vetíti, a környezettel való kapcsolatukban világítja meg.”

„Az összes földrajzi tények láncszemek módjára kapcsolódnak egymáshoz. Egyik a másikat magába foglalja, egyik a másiknak feltétele vagy következménye. Sokszor egyetlen földrajzi tényből a jelenségek egész sorozata levezethető.” (Földrajzi Közlemények 1913. pp. 561-572.) Íme, az ember és környezet korábbi földrajzi értelmezése. A Gazdaságföldrajzi Szakosztály megalapításáról pedig éppen abban az évben írja Cholnoky, hogy: „Nevezetes momentum ez a mi kis Földrajzi Társaságunk negyven éves életében, mert először lép arra a térre, hogy a földrajz tudományát alkalmazott (Cholnoky eredeti kiemelése!) alakjában is művelje.” Az első világháború nehéz időszakában, 1917-ben jelenik meg Teleki Pál: A földrajzi gondolat története c. becses munkája, ekkor született meg tájföldrajzi koncepciója, amely szerint a táj a földrajzi kutatómunka alapja. 1918-ban Lóczy szerkesztésében napvilágot lát „A magyar szent korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és közgazdasági leírása” c. nagy munka.

A Társaság a háború után Trianon súlyos következményeivel találta magát szemben, hiábavalónak bizonyult Telekinek az ország néprajzi viszonyait részletesen bemutató térképe, a Társaságnak a világ földrajzi társaságaihoz intézett, a történelmi Magyarország korszerű földrajzi szintézisét tartalmazó „szózata” (Földrajzi Közlemények 1918. pp. 289-320). Nemzetközi elszigetelődés, anyagi nehézségek, oktatásügyi problémák, a tudományos kutatás bizonyos fokú visszaesése, de az ismeretterjesztés nagymérvű kiterjesztése, a rokontudományokkal való kapcsolatok további kiépítése jellemzi a két világháború közti időszakot.

Lóczy 1920-ban elhunyt, 1922-ben félszázados jubileumot ül a Társaság, s először adják ki a múlhatatlan érdemeket szerzett elnök tiszteletére alapított legmagasabb rangú kitüntetést, a Lóczy Lajos-érmet.

Új színfolt a Társaság életében az 1922-ben megalakult és aktívan dolgozó Didaktikai Szakosztály. Kogutowicz Károly Szegeden 1920-ban megindítja a „Föld és Ember” c. antropogeográfiai folyóiratát. Az 1929. évi közgyűlésen pedig Cholnoky jelentheti régi álmának valóraválását: megjelenik a Társaság népszerű folyóirata, „A Földgömb” Milleker Rezső kiadásában. Eredményeként a kevesebb mint 700-as taglétszám már 1930-ban 2100 fölé, 1931-ben pedig az előfizetőkkel 8500-ra emelkedik. Egyidejűleg a Földrajzi Közleményekben - mentesülve a népszerűsítő publikációktól , igen megszaporodnak a recenziók és az ágazati földrajzi tanulmányok, így pl. a település- és az emberföldrajz elvi kérdéseiről, de mezőgazdasági földrajzi vizsgálatokról is. Az ifjúság részére kiadják az „Ifjúság és Élet” c. folyóiratot.

Lassanként felélednek a nemzetközi kapcsolatok is. A Nemzetközi Földrajzi Unió 1913. évi Rómában megrendezett X. kongresszusa óta először van képviseletünk az 1934-ben Varsóban sorra került XIV. kongresszuson, 1935-ben pedig már ott vagyunk az INQUA-kongresszuson. Abban az évben a Közlemények ünnepi számmal köszönti a 30 éve egyetemi tanár Cholnoky Jenőt, a folyóirat 1939/4. számát pedig Teleki Pál születésének 60. évfordulójára ajánlja.

1939-ben Cholnoky még negyedszáz tanárral olaszországi tanulmányútra megy, a Társaság megindítja a Földrajzi Zsebkönyvet, átveszi az „Ifjúság és Élet” c. folyóiratot, ám a háborús szelek fújdogálása már megmutatkozik a taglétszám csökkenésében, amely 2000 alá esik vissza. 1941-ben eltemetik a tragikus sorsú Teleki Pált, Cholnoky 70 éves korában, 35 évi professzorkodás után megválik katedrájától, amit Bulla Béla vesz át. Kéz Andor szerkesztőtársaként Hézser helyett Mendöl Tibor jegyzi a Közleményeket. 1942-ben még tervek születnek arról, hogy a BIB „Balatoni Szemle” c. folyóiratát a Társaság igencsak halódó poraiból ébredező Balaton-Bizottsága fogja szerkeszteni - de aztán egyre inkább érezhető a Társaság életében, hogy a fegyvereké a szó a Földön.

Az 1943. évi közgyűlés főtitkári jelentésében Temesy Győző arról kénytelen szólni, hogy „Társaságunk ma életének mélypontjára zuhanva tengődik, ... a régi épületet át kellett adni az olaszoknak...” (Földrajzi Közlemények 1943. p. 12.).

1945-1990 között

A második világháború után, 1945. szeptemberében eredménytelen tisztújító közgyűlés volt, majd Bulla Béla miniszteri biztos elnökletével 1946. április 11-én az új közgyűlés Mendöl Tibort választotta elnökké, Pécsi Albertet főtitkárrá, Cholnokyt pedig tiszteletbeli elnökké. 1947-ben díszközgyűlésen emlékeztek meg a Társaság megalakulásának 75. évfordulójáról, 1948-ban is volt közgyűlés, 1949-ben azonban a Társaságot feloszlatják, s a magyar geográfusok munkájának képviselete, irányítása az előbb a Történettudományi Intézet részlegeként megszervezett Földrajzi Könyv- és Térképtár, a mai MTA Földrajztudományi Kutatóintézet elődjének feladatává vált. Az 1952. évi újjáalakuló közgyűlésen Bulla Béla lett a Társaság elnöke, Koch Ferenc a főtitkára. Az 1950-ben elhunyt Cholnoky tiszteletbeli elnöki tisztségét Prinz Gyula, utolsó nagy felfedező utazónk töltötte be. A főtitkár főszerkesztésében új folyammal indult a Földrajzi Közlemények is, amelynek 40 esztendőn át szakavatott szerkesztője, és egyben Társaságunk több mint negyedszázadon át ügybuzgó titkára - később tiszteleti tagja - Miklós Gyula volt. Az MTA támogatását élvező, újjáalakult Társaság programját rendszeresen és jól oldotta és oldja meg. Évtizedeken át több mint 1000 - ma mintegy 1300 - geográfus tanárt és kutatót tömörít soraiba. Kiépült a szakosztályok és vidéki osztályok széles hálózata, amelyek munkájáról a közgyűléseken rendre hallunk, a Közlemények hasábjain rendszeresen értesülünk. Szaküléseik a tudományos eredmények megvitatásának élénk fórumai, de sokszor ismeretterjesztő előadások színterei is. 1953-tól rendszeressé váltak a nagy sikerű vándorgyűlések, amelyek több mint negyedszázada a szomszédos országokat is útba ejtik.

Az elnöki széket 1956-ban elfoglaló Kádár László bejelentheti, hogy a Társaság - 1938 óta először - ismét küldöttel és a Földrajzi Közlemények ünnepi számával képviseltetheti magát a Nemzetközi Földrajzi Kongresszuson Rio de Janeiro-ban, ahol felvették hazánkat az NFU-ba. Ez idő óta megszakítatlan és változó súlyú, létszámú a részvétel a nemzetközi kongresszusokon. A nemzetközi kapcsolatok csúcsát jelentette a Nemzetközi Földrajzi Unió Európai Regionális Konferenciája Budapesten történt megrendezése 1971-ben, közel 1000 résztvevővel. Mind ez a rendezvény, mind pedig a több országgal kiépült kétoldalú szemináriumok, a hazánkban rendezett nemzetközi tanácskozások tucatjai Társaságunk 1959-ben megalakított IGU Magyar Nemzeti Bizottságának gyümölcsöző munkájáról tanúskodnak. 1959-ben a közgyűlés Pécsi Márton választja főtitkárául a 30 esztendős társasági vezetői pályát befutott, leköszönő Koch Ferenc helyébe. A leköszönő főtitkár jelentésében bejelenthette a hetvenes évekig 10 kötetre rúgó, ám azóta sajnos elhalt Földrajzi Monográfiák I. kötetének (Láng Sándor: A Börzsöny és a Mátra természeti földrajza) megjelenését. Újra megjelenik a Földrajzi Zsebkönyv, a Miskolci Osztály pedig kiadja a Borsodi Földrajzi Évkönyvet. 1962-t, Társaságunk alapításának 90. esztendejét emlékezetessé teszi az IGU Nemzeti Atlaszok Bizottságának magyarországi ülése és a II. Magyar Földrajzi Kongresszus megrendezése népes külföldi delegációk részvételével. A Társaság elnöki székében ekkor Szabó Pál Zoltán ül, a főtitkár pedig Simon László, aki Társaságunk működésének szünetelése idején, 1950-51-ben a Földrajzi Könyv- és Térképtárat vezette. Elveszíti viszont a Társaság kiemelkedő egyéniségét, Bulla Bélát, az összehasonlító funkcionális geomorfológia megteremtőjét, a komplex természetföldrajzi-tájföldrajzi irányzat inspirálóját és művelőjét. A 60-as, 70-es évektől szinte felmérhetetlen már a szakirodalmi termés, a kutatási eredményeket összefoglaló munkák teszik közkinccsé, a Közleményeken és az MTA FKI folyóiratán, a Földrajzi Értesítőn kívül újabb periodikák látnak napvilágot (pl. Bulla: Magyarország természeti földrajza /1962/, Mendöl: Általános településföldrajz /1963/, az 1964-től Pécsi Márton szerkesztésével meginduló „Studies in Geography in Hungary”, a Marosi Sándor szerkesztésében megjelenő „Földrajzi Tanulmányok” kismonográfia sorozata, egyetemi Acta-k, az 1967-től évente megjelenő, és gyakran Supplement kötetekkel kiegészülő Geographia Medica Hungarica, a Dunántúli Tudományos Intézet Értekezései, amelyeknek részbeni folytatása az MTA Regionális Kutatások Központja alapította Tér és Társadalom c. folyóirat). A hazai föld kutatásának eredményeit foglalja össze a „Magyarország Nemzeti Atlasza” 1967. évi első és 1989. évi teljesen átdolgozott, Széchenyi Díjjal is kitüntetett második kiadása.

Szabó Pál Zoltán 1965. évi halálával újra Kádár László lett Társaságunk elnöke, Simon László 1968. évi elhunytával pedig Sárfalvi Béla a főtitkára. E két vezető tisztséget 1973-ban Radó Sándor, illetve Somogyi Sándor vette át. Ez a vezetői páros, Somogyi Sándor 1981-ben mondott főtitkári jelentése szerint „nyugalmas periódust tudhatott magáénak”. Ez időszakban is bővült Társaságunk szervezeti kerete: 1975-ben a Körös-vidéki, a tisztikar lelépésének évében, 1981-ben pedig a Kisalföldi és a Közép-dunántúli Osztály megalakulásával. Az osztályok és szakosztályok plenáris ülésein kívül több vidéki osztályunknál rendszeressé váltak a Földrajzos Hetek, ill. Napok (Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Debrecen). Sok szerepet vállaltak tagtársaink a TIT és egyéb társaságok munkájában, szervezésben, szóban és írásban közölt ismeretterjesztésben, tv- és rádió-sorozatokban. Az 1981. évi tisztújító közgyűlés az elnöki székbe Pécsi Márton akadémikust, korábbi társelnököt emelte, főtitkárrá pedig Füsi Lajost, az ELTE kartográfus-geográfus tanárát választotta. A korábbi elnök, Radó Sándor csak néhány hónapig volt tiszteletbeli elnök - halála után e megtiszteltetés Kádár Lászlót illette. A tiszteletreméltó hagyományápolást az 1983. évi budapesti vándorgyűlésünk népes serege által már meglátogathatott, majd októberben hivatalosan is megnyitott érdi Magyar Földrajzi Gyűjtemény, 1985-től Múzeum iktatta feladatai sorába, amelynek létrejötte Balázs Dénes múlhatatlan érdeme. Gyűjteményén kívül 1985-től írásos formában is szolgálja tudományunkat a rendkívül tartalmas és szép kivitelű Földrajzi Múzeumi Tanulmányok. A ma Kubassek János igazgatásával működő Múzeum kertjében szoborpark, valóságos geográfus-panteon jött létre: többek között Körösi Csoma Sándor, Teleki Sámuel, Stein Aurél, Baktay Ervin, Teleki Pál, Déchy Mór, Prinz Gyula, Reguly Antal és Almásy László alakjainak művészi megtestesítésével. A 80-as évtizedben a Közlemények egyre több teret ad a vándorgyűlési előadások és főként Varga Lajos tiszteleti tagunk művészi tökélyre emelt krónikás szellemiségű vándorgyűlési beszámolói számára. Az 1989. évi békéscsabai köz- és vándorgyűlést még a Pécsi Márton - Füsi Lajos vezette Elnökség készítette elő, s jórészt Füsi Lajos vezette, de megvalósításában már az 1989 májusában megválasztott Bora Gyula elnök és Gábris Gyula főtitkár is részt vett. Az új főtitkár átvette a Földrajzi Közlemények főszerkesztői feladatkörét is.

E vezetésnek jutott osztályrészül, hogy a Társaságot a rendszerváltozás teremtette új viszonyok között irányítsa, ami egyszerre jelentett önállósodást, új lehetőségeket, ám egyúttal - mint azt Gábris Gyula egyik főtitkári jelentésében fogalmazta - „bizonytalan gazdasági helyzetet” is. Erre megoldásnak kínálkozott az Akadémia közvetlen pénzügyi támogatásán kívül OTKA-pályázat elnyerése, alapítványi és egyéb szponzori támogatás lehetőségeinek feltárása, igénybe vétele. Az újra aktuális oktatásügyi teendők, NAT-munkálatok mellett változatlanul rendszerek a földrajztanárok nyári akadémiái, a hagyományos Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) kívül pedig egyre több diák-megmérettetés zajlik (Lóczy Lajos-, Magyar László-, Teleki Pál-verseny). Ezek sikerei is tanúsítják, hogy a földrajztanárok Társaságunkhoz mindig hű, aktív, lelkes tábora minden tantervi reformot átvészelve gondoskodik a geográfus utánpótlás biztosításáról.