A Magyar Földrajzi Társaság hazánk egyik legrégebbi tudományos társasága.
1872-es alapítása óta működésével - amely csak rövid ideig szünetelt politikai kényszer hatására 1949-52 között - az alapító atyák szándéka szerint, de az átalakuló világ tudományokat is érintő változó elvárásaihoz és kihívásaihoz is igazodva egyrészt a geográfia ősi tudományának ápolását és hazai fejlődését, fejlesztését, másrészt az elért eredmények közkinccsé tételét, a földrajz népszerűsítését szolgálta. Tagjai között ezért mindig ott voltak a magyar földrajztudomány legjelesebb tudósai, egyetemi professzorai, a felső- és közoktatásban működő tanárai, de rajtuk kívül sokan a rokon tudományok művelői és mellettük szép számmal a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből a geográfia iránt érdeklődők is.

A Magyar Földrajzi Társaság mint kiemelten közhasznú nonprofit társaság vezetőinek és tagjainak társasági tevékenységét ma is, mint az alapítása körüli időkben, csakis a tudomány ápolása iránti elkötelezettség és az iránta érzett tisztelet vezeti. Napjainkra természetesen sokat változtak a társadalom földrajztudománnyal szembeni elvárásai, és változott a geográfia iránti általános érdeklődés jellege is.

A földrajz ma már nemcsak illő és elvárt közismeret, a földrajzi érdeklődés ma már nem az egyébként is lezárult, olykor kalandos felfedező utazások körül összpontosul. A geográfia elért általános kutatási eredményeit a társadalmi élet egyre több területén hasznosítja, s a földrajzosok mind nagyobb része lép ki a tanári szerepkörből, a geográfusok növekvő számban dolgoznak már a közigazgatástól a természet- és környezetvédelemig, s a különböző termelési ágaktól az idegenforgalomig és a turizmusig az élet sok-sok területén.

A gyarapodó számú földrajzos mindinkább szóródó tevékenységi területe és köre ezért növekvő aktualitást ad a Társaság geográfusokat és a geográfia iránt érdeklődőket összefogó majd másfélszáz éves tevékenységének. Ennek keretéül ma a Társaságnak a földrajztudomány fő szakterületei szerint szerveződő szakosztályai (8) és hazánk fő tájegységein működő vidéki osztályai (16), köztük az 1995-ben alakult Székelyföldi Osztály szolgálnak.

Az osztályok és a Társaság vezetése elsősorban az évi százas nagyságrendben szervezett rendezvény (tudományos konferenciáktól a tanulmányutakon át az utazási élménybeszámolókig) útján végzi tudomány-fejlesztő, segítő és azt népszerűsítő munkáját. Ezekre az alkalmaira és más rendezvényeire várja a földrajz művelőit és az érdeklődőket, róluk és egész tevékenységéről rendszeresen hírt ad most induló megújult honlapján, amelynek olvasását kellemes és hasznos időtöltésül ajánlja a Társaság egész tagsága nevében.

Dr. Szabó József
a Magyar Földrajzi Társaság elnöke

Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

5. Kimutatás a kapott támogatásokról:

6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 694 000 Ft

7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

A Társaság taglétszáma

Társaságunknak belföldön 716 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 76 jogi tagja van.
Taglétszámunk tehát összesen 792 fő.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunknak 9 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 székelyföldi osztálya (50 tag, központ: Csíkszereda) van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2010-ben szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást tartott, tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.

2010. augusztus 30-án megalakult új szakosztályunk, a Turizmusföldrajzi Szakosztály budapesti központtal.

2010. május 15-én „Valóság és Álom: Földrajztanítás 2010.” címmel Országos Földrajzi Konferenciát tartottunk a Földrajztanárok Egyletével közösen. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Rádli Katalin köszöntésével öt plenáris előadás és 8 referátum hangzott el.

2010 decemberében Szakmai Együttműködési Megállapodás jött létre a Társaság és a „Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny” c. pályázati program megvalósításához a Kőris Környezeti Nevelési, Versenyszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-vel a határon túli magyar diákok magyarországi tanulmányi versenyen való részvételének tárgyában, amelynek értelmében segítjük a pályázati programok szakmai tartalmának megfelelő és eredményes megvalósítását, valamint a regionális fordulók lezárását követő szakmai jelentés elkészítését.

A 2010. évi rendezvények sorában kiemelkedő a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete szervezte Országos Angol Nyelvű Földrajzi Tanulmányi Verseny sikeres lebonyolításában való közreműködésünk, amelynek döntőéjére 2010. április 6-án Pécsett került sor.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 63. vándorgyűlésre 2010. július 2-5. között Pécsett került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A pécsi geográfia legjava” volt. Az ülésszak 6 előadója a földrajz csaknem minden tudományterületét képviselte. A természetföldrajztól az élővilág, és a természetvédelem témakörén át a turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2010. július 4.): Sellye – Drávaiványi – Kóros – Barcs –Duna-Dráva Nemzeti Park, ősborókás Dráva-holtág nevezetességivel ismerkedhetett meg a 110 fő résztvevő. A belföldi tanulmányutat öt napos külföldi tanulmányút követte Szlovéniába. A 72 tanár, ill. kutató résztvevő a Júliai-Alpok Nemzeti park, a Dolinka Sava völgy, a Vogel csúcs, a Vrata- gleccservölgy, a Beldi - tó,majd végül az Adriai-tenger partjával és Skocjani-barlang és a Muravidék természet- és gazdaságföldrajzi nevezetességeivel ismerkedhetett meg.

Közéleti szerepvállalásaink között szerepelt a köz- és felsőoktatásban dolgozó földrajzos kollégák szakmai érdekképviseletének ellátása, amely 2010-ben a készülő közoktatási törvénnyel kapcsolatos állásfoglalások elkészítését és kommunikálását jelentette. Emellett a Nemzetközi Földrajzi Unióban (IGU) is a Társaság delegáltja képviselte a hazai geográfiát. Az MTA X. Földtudományok Osztálya havi rendszerességű ülésein képviseltük a tagság szakmai érdekeit.

Kiadványaink

Társaságunk illetménylapjának, az MTA X. Földtudományok Osztálya által kiemeltnek minősített és az EBSCO által indexált Földrajzi Közleményeknek 2010. évi 4 száma az akadémiai és az NKA támogatásának köszönhetően minden tagunkhoz eljutott.

Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése a szerkesztők áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.

A Társaság jövőbeni kilátásai

Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.

Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk.

Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2011-re vonatkozóan is több pályázatot nyújtott, illetve nyújt be. Örvendetes, hogy 2011-re is sikerült elnyerni a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amely 1,3 millió forint hozzájárulással segíti a Földrajzi Közlemények megjelentetését.

Budapest, 2011. március 24.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár

Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

5. Kimutatás a kapott támogatásokról:

6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 572 000 Ft

7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

A Társaság taglétszáma

Társaságunknak belföldön 851 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 85 jogi tagja van. Taglétszámunk tehát összesen 936 fő. A Társaság taglétszám az előző években végzett folyamatos tagrevízió következtében csökkent. Ennek során töröltük tagjaink sorából azokat, akik három évig nem fizettek tagdíjat.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunknak 8 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 Székelyföldi Osztálya van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2009-ban szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást, ill. nagyrendezvényt tartott. Tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 62. vándorgyűlésre 2009. július 3-6. között Szegeden került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A Napfény városa – Szeged és a Tisza” volt. Az ülésszak 9 előadója a földrajztudomány csaknem minden területét képviselte. A természetföldrajztól a természetvédelem témakörén át a település- és turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2009. július 5.) a következő volt: Mártéji Tájvédelmi Körzet, Kurca-torok, Gyopárs-fürdő, Orosháza (Síküveggyár), Kardoskút, a Körös-Maros nemzeti Park nevezetességeivel ismerkedhetett meg a 115 fő résztvevő.A belföldi tanulmányutat ötnapos külföldi tanulmányút követte Románia – Dél-Erdély 56 fő részvételével megismerkedhetett a terület természetföldrajzi, gazdaságfölrajzi és kulturális értékeivel. Útvonal: Arad, Temesvár, Fogarasi - havasok, Nagyszeben, Vajdahunyad, Déva, Lippa, Arad.

Ízelítő Szakosztály- Osztályaink főbb kiemelkedő programjaiból:

Oktatásmódszertani Szakosztály: „Valóság és álom: Földrajztanítás 2010” c. egész napos konferencia, a földrajz oktatásának teljes verikumáról az általános iskolától a felsőoktatásig.

Zalai Osztály: „A Hód napja” alkalmából egész napos természetjáró akadályversenyt és gyalogtúrát szervezett a Kerkamenti Nemzeti Park területén.

A Zalai Osztály külföldi tanulmányútja június19-21 között Közép-Dalmáciába, a természeti és kulturális értékek jegyében.

Szegedi Osztályuk és a Szegedi Egyetem közös rendezésében zajlott le a 2 napos IX. Országos Geográfus Doktoranduszok Konferenciája március 12-13. között Szegeden.

Bakony-Balatonvidéki Osztály: Októberben a Gyaloglás Világnapja alkalmából, a Tönkölős-hegy, Bakonybél, Erdők Háza útvonalon rendezett gyalogtúrát természetföldrajzi ismertetővel.

2009. november 12-én, a Földrajztanárok Egylete képviselői és a Társaság elnöke főtitkára egy közös tárgyalás keretében egyeztetett, a két szervezet együttműködéséről. A kétévente megrendezésre kerülő földrajzoktatási konferenciára legközelebb 2010 tavaszán kerül majd sor, amelynek előkészítő bizottságába mindkét fél 5-5 tagot delegál.

Kiadványaink

Társaságunk minden taghoz eljuttatott illetménylapja a Földrajzi Közlemények – az akadémiai és az NKA pályázati támogatásoknak köszönhetően – 2009-ben is már négy különálló számmal jelentkezett. Mindez mérföldkőnek számít a Magyar Földrajzi Társaság életében, mert négy különálló lapszám kiadására utoljára 1993-ban volt példa, de akkor egy-egy szám átlagosan csak 60-70 oldalas volt szemben a mostani 130 oldallal. A támogatások segítségével a lap külseje is megújult: a régi, 1971-ben megalkotott borítót egy grafikájában, színvilágában és anyagi minőségében is megújított borítóval váltottuk fel. A fentieken kívül a papírminőség is javult.

Tematika szerint a 2009. évi 1-es szám, zömmel tudományos értekezéseket, szám szerint hatot, egy vitacikket tartalmazott, majd krónika rovattal zárult.

A 2. szám hét értekezése után a műhely, majd krónika, rovat következett.

A 3. szám már az új főszerkesztő bevezetőjével indult. Itt búcsúztunk Marosi Sándor tiszteletbeli elnökünktől. 7 nagyobb lélegzetű értekezés után a Társasági élet rovatokban részletes tájékoztatást adott a 2009.évi szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakáról, és a belföldi majd a külföldi tanulmányútról.

E szám krónika rovata is fontos eseményekről tudósít. Többek között az EUGEO éves Kongresszusáról, valamint a „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” c. konferenciáról.

A 2009. évi 4. szám hat értekezése a szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakán elhangzott előadásokat tartalmazza Ez a szám tartalmaz egy mellékletet Kondor-Attila Csaba társszerkesztésében, a „Közösségi zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban” címmel. Ez a melléklet a Nemzeti Kulturális Alap 100 ezer forintos támogatásával jelenhetett meg.

Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1930 és 1944 között 15 évfolyamot megélt, majd 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése tagtársaink áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.

A Társaság jövőbeni kilátásai

Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.

Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk. Korábbi tagtoborzó akcióink sikere következtében tagjaink között a fiatal korosztály örvendetesen gyarapszik, ami megteremtette a lehetőséget egy, kimondottan a fiatal geográfusokat tömörítő szakosztály megalakítására is.

Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2009-ben 5 pályázatot nyújtott be, amelyek közül voltak nyertes próbálkozások is. Mindezek kiegészítő források, s az akadémiai támogatás esetleges csökkentése esetén, a működési költségeinken kívül a pályázati programokhoz szükséges önrészt sem tudnánk biztosítani.

Budapest, 2010. március 25.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár

Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze. A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2011-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 476 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 550 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

4. Kimutatás a kapott támogatásokról:

5. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 2 479 000 Ft (járulékok: 683 000 Ft)

6. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

Az 1872-ben alapított Társaság fő tevékenysége a földrajzi ismeretek gyarapítása és terjesztése, a geográfia széles körben való népszerűsítése. Ennek fő pilléreit a tudományos-ismeretterjesztő előadások (konferenciák) rendezése, a Földrajzi Közlemények tudományos folyóirat kiadása, az országos földrajzi versenyek lebonyolításában való aktív közreműködés, a szakkönyvtár működtetése, a földrajz szakmai érdekképviselete, a hazai geográfia nemzetközi tudományos társaságokban való képviselete, továbbá a Földgömb című folyóirat megjelentetéséhez való szakmai hozzájárulás jelenti. A Társaság közhasznú szerepvállalása erősen kötődik az Európai Unió 1993 óta érvényes regionális politikájának azon törekvéséhez, miszerint minden eszközzel segíteni kell a lokális és regionális tudat erősítését.

A Társaság taglétszáma (2011. december 31-ei állapot)

Társaságunknak belföldön 414 rendes, 148 ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 77 jogi tagja volt.
Taglétszámunk tehát összesen 639 fő.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunk 9 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 Székelyföldi Osztálya tartott 2011-ben is rendszeresen földrajzi tárgyú, tudományos-ismeretterjesztő előadásokat, amely kiegészült az érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Körének tevékenységével. 2011-ben szakosztályaink 29, osztályaink 135 előadást tartottak, tehát a Magyar Földrajzi Társaság szervezésében az elmúlt évben összesen 164 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el, több mint 150 előadó közreműködésével és kb. 5000 fő részvétele mellett. Előadásaink nemcsak a „hivatásos” geográfusok, de egyetemi, főiskolai hallgatók, szaktanárok, illetve az ember és környezet viszonyrendszer iránt érdeklődők eredményeinek bemutatására is lehetőséget biztosítanak. Az előadások közönsége jelentős részben középiskolai földrajz tanár, akik az előadásokon hallott-látott információkat közvetlenül hasznosítani tudják a tanórákon. Örömteli, hogy a tapasztalt kutatók mellett PhD hallgatók is vállalkoznak kutatásaik bemutatására, ezzel a társasági vitaülések mintegy gyakorlóterepként szolgálnak a jövő professzorai számára.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a 64. vándorgyűlésre 2011. június 24-27. között Jász – Nagykun – Szolnok megyében, Jászberény központtal került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A Jászság táji és kulturális öröksége geográfus szemmel” volt. Az ülésszak 6 előadója a földrajz csaknem minden tudományterületét képviselte. A természetföldrajztól az élővilág és a természetvédelem témakörén át a turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala: Tápió – Hajta Tájvédelmi Körzet, Jászágó, Jászszentandrás és a Tisza-tó, Kisköre nevezetességivel ismerkedhetett meg a 80 fő résztvevő. A belföldi tanulmányutat öt napos külföldi tanulmányút követte, a 62 tanár illetve kutató résztvevő Észak-Erdéllyel, a Radnai és a Máramarosi havasokkal ismerkedhetett meg.

A Társaság 2007 óta társszervezője a Turizmusföldrajzi Szimpózium nevű tudományos rendezvénysorozatnak, amely 2011-ben immár harmadszorra került megrendezésre az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskolával való együttműködésben. 2011-ben részt vettünk a Tudomány Hídja rendezvényen, ahol a Földgömb Szerkesztőséggel és az ELTE földtudományi szakokat képviselőkkel egy sátorban fogadtuk az ember és környezete kapcsolatrendszer iránt érdeklődőket. Az ELTE-vel való szoros együttműködésben rendeztük meg a Mendöl Tibor (2011. május 25.) és Cholnoky Jenő (2011. július 5.) életművének méltatásához kötődő emléküléseket.

Közéleti szerepvállalás

A Társaság komoly szerepet vállalt a szakmai érdekek oktatási és kulturális igazgatás felé történő artikulálásában. A szakmai érdekképviseleti munka keretében véleményezte a földrajzoktatást érintő jogszabálytervezeteket, a tagság véleményét kikérve állásfoglalást fogalmazott meg az általános és középiskolai oktatást, valamint a főiskolai, egyetemi képzést érintő szakigazgatási szándékokat illetően.
    A Társaság égisze alatt működik a Nemzetközi Földrajzi Unió (IGU) Magyar Bizottsága, amelynek tagjai képviselik a magyar geográfiát a rangos szervezet külföldi tanácskozásain, különösképpen a négyévente megrendezésre kerülő kongresszusokon. E mellett a Társaság tagja az európai földrajzi társaságokat tömörítő nemzetközi szervezetnek, az EUGEO-nak is, amely kétévente tartja konferenciáit nagyszámú magyar küldött részvételével.  

Tanulmányi versenyek

A Társaság 2011-ben is részt vett a hazai országos földrajzi versenyek lebonyolításában, zsűrizésében, szakmai véleményezésében, így többek között tagtársaink közreműködtek a földrajz OKTV, a Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Verseny, vagy éppen az Angol Nyelvű Országos Földrajzi verseny munkálataiban. Utóbbi egyben a hazai földrajzoktatás nemzetközi megmérettetése is, míg a Sajó Károly verseny a Kárpát-medencei magyar iskolák, diákok közti kapcsolatok erősítéséhez járul hozzá.

Könyvtár

A Társaság működteti az ország második legnagyobb földrajzi szakkönyvtárát. Az MTA Budaörsi úti Kutatóházában található létesítmény közel 100 ezer kötetet és mintegy 2500 lenyomata, de több muzeális értékű, az országban egyedülálló könyv és térkép is található a könyvtárban.

Kiadványok

Társaságunk illetménylapjának, az MTA X. Földtudományok Osztálya által kiemeltnek minősített és az EBSCO által indexált Földrajzi Közleményeknek 2011. évi 4 száma az MTA és az NKA támogatásának köszönhetően minden tagunkhoz eljutott.  
 Ugyan nem a Társaság kiadásában, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai együttműködésében és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta „A Földgömb” című földrajzi-ismeretterjesztő folyóirat, amely mintegy 60 000 olvasóhoz jut el.

Láthatóság

2011-ben a Titkárság átszervezésével párhuzamosan, a Heiling Média segítségével megújítottuk a honlapunkat, amelyen a Társaság legfontosabb adatai, dokumentumai, eseményei olvashatók naprakész verzióban. Külön erény, hogy a Földrajzi Közlemények itt on-line is olvasható, az egyes cikkek letölthetők, ami garantálja a honlap állandó látogatottságát. A Földrajzi Közlemények nemcsak tagjainkhoz, hanem az on-line elérhetőség és a könyvtári példányok révén az ország és a határon túli magyar nyelvű tudományosság legkülönbözőbb tereibe és közösségeihez is eljut. Ugyanígy a legfrissebb társasági rendezvények illetve a középiskolai földrajzi versenyek felhívásai és eredményei is elérhetőek a honlapunkról.

A Társaság jövőbeni kilátásai

A Társaság titkárságának átszervezése 2011. december 31-én lezárult, így reményeink szerint 2012-ben szervezetileg hatékonyabban és ezzel összefüggésben némileg takarékosabban fog működni az adminisztrációnk. Az évek óta fennálló gazdasági nehézségek ellenére bizakodunk, hogy pályázataink sikerrel járnak és az elmúlt évekhez hasonlóan biztosítják a szervezet zavartalan működését, az egyre bővülő közhasznú feladataink ellátását. A Földgömb illetmény lappá tétele az eddigiekhez képest is vonzóbbá teszi a tagság vállalását, létszámunk bővülését, a fiatalabb generáció felé nyitás lehetőségét.   

Budapest, 2011. március 24.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár