A kitüntetés adományozásának szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 110. évfordulója emlékére 1982-ben Kiváló Ifjú Geográfus kitüntetést alapított.

2. Az oklevél azonos címmel, de eltérő tartalommal különböző korú személyeknek adható:

• középiskolai tanulók az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen földrajzból elért kimagasló eredményéért;
• főiskolai- vagy egyetemi hallgatók az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért kiemelkedő eredményért, illetve szaktudományuk iránti példamutató érdeklődésért, aktív közreműködésért kaphatják.

3. Évente két oklevél adható ki mind közép-, mind pedig felsőfokú tanulmányokat folytató személyeknek, a választmány előterjesztésére, a közgyűlés határozata alapján. Az oklevelet a kitüntetetteknek a közgyűlésen kell átadni, megemlítve az oktatási intézmény és az oktató személy(ek) nevét is.

4. Az oklevél adományozására a jelölőbizottság tesz javaslatot a választmánynak. A bizottság munkájában az elnök és a főtitkár is részt vesz. A javaslat akko rkerülhet a közgyűlés elé, ha a választmány elfogadta.

5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni, és a kitüntetésről a főtitkár értesíti az érintett oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját, dékánját) is.

A Teleki Pál Szakirodalmi Nívódíj odaítélésének szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság minden évben Teleki Pál (Ifjúsági) Szakirodalmi Nívódíjjal ismeri el egy kiváló fiatal geográfus valamely szakmailag különösen értékes közleményét.  

2. A díj olyan személynek adható (kizárólag 1 fő számára), aki a döntést (jelölést) megelőző évben még nem töltötte be a 33. életévét, és a döntés (jelölés) alapjául szolgáló publikáció megjelenésekor már tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak.

3. A díj alapja minden esetben egy meghatározott, önálló vagy a jelöltön kívül legfeljebb két társszerző által jegyzett magyar vagy angol nyelvű alkotás, amely a döntést (jelölést) megelőző évben jelent meg nyomtatásban vagy elektronikus formában. Ez az alkotás lehet önálló szakkönyv, valamint tanulmánykötet önálló fejezeteként vagy szakfolyóiratban közölt írás. Az elbírálás során az alkotás minősége, a magyar földrajztudomány egészének szemszögéből értékelt jelentősége, a közlés fórumának elismertsége veendő figyelembe.

4. Az elismerő oklevélhez egyszeri alkalommal kifizetésre kerülő nívódíj (ösztöndíj) tartozik.

5. A díjat kizárólag a Nívódíj Alap kamatjaiból lehet fizetni; a tőke vagy annak egy része erre nem használható fel. A célzott adományokból származó, felajánlások révén bővíthető Alap tökéjét a Társaság elkülönített számlán vagy alszámlán köteles tartani, biztonságosan lekötve oly módon, hogy a lehető legmagasabb kamatot termelje. Az Alap helyzetét az éves költségvetési beszámoló során külön pontban ismertetni kell a Közgyűlés előtt.

6. A kifizetésre kerülő nívódíj (ösztöndíj) minimális összege az Alap előző évi kamatjának felel meg; ez a Társaság költségvetéséből vagy magánszemély felajánlása révén kiegészíthető. 

7. A díj odaítélésére a Választmány által kiküldött Érembizottság hivatott javaslatot tenni a beérkezett jelölések és saját véleményalkotása alapján. A döntés joga a Választmányt illeti meg.

8. A díjazandó személyre a Magyar Földrajzi Társaság bármely tagja – írásos indoklással – jelölést tehet, amelyben vázolja a jelölt szakmai életútját, továbbá értékeli és másolatban mellékeli a díj alapját képező publikációt. Ha valamely évben nem érkezne jelölés az Érembizottsághoz, akkor a díjazandó személyre – elsősorban a Földrajzi Közleményekben megjelent írások alapján – a Társaság főtitkára hivatott javaslatot tenni. 

9. Az elismerő oklevél átadására az évi vándorgyűlés keretében megtartott közgyűlésen vagy az azt követő első választmányi ülésen kerül sor. A nívódíj (ösztöndíj) legkésőbb a díjazást követő év januárjában fizetendő ki.

10. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni.

Az emlékérem odaítélésének szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor, - a nagynevű Ázsia-utazó - emlékére, halálának 125. évfordulója alkalmából 1967-ben emlékérmet alapított. Az érmet a földrajztudományok olyan kimagasló hazai vagy külföldi művelőjének adományozza, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a földrajztudomány nemzetközi kapcsolatainak elmélyítésében.

2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Kőrösi Csoma Sándor domborművű mellképe. Alatta felírás: ALEXANDER CSOMA DE KŐRÖS 1784-1842. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye, felette felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA. Alatta PRO MERITIS SCIENTIARIUM GOEGRAPHICARIUM INTER GENTES - 1872. Az érmen alul bevésve: Viro doctissimo (dominae doctissimae) a megadományozott neve valamint az adományozás éve .

3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár.

4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt.

5. Négyévenként - a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának évében, - egy érmet adományoz a Társaság.

6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek.

7. Az érem átadásáról az elnök gondoskodik. Az érmet lehetőleg a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának ülésén kell átnyújtani a kitüntetettnek.

Az emlékérem odaítélésének szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság eredményes kutatók és kiváló utazók munkájának elismerésére a nagynevű Afrika-kutatóról elnevezett Teleki Sámuel-érem kitüntetést alapított 1990-ben. Az érem azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi expedícióik, feltáró kutatásaik, tanulmányútjaik során gyűjtött anyagaikkal és azok feldolgozásával, közzétételével jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit.

2. A kitüntetésben részesíthetők azok is, akik a magyar földrajzi kutatók, utazók munkásáágának tudománytörténeti feldolgozásában, valamint a földrajzi kutatások, utazások ismeretanyagának terjesztésében, népszerűsítésében kimagasló érdemeket szereztek.

3. A kitüntetés kivételes esetben külföldi személy részére is adományozható.

4. Az érem bronzból készül. Előoldalán Teleki Sámuel domborművű mellképe, neve, születési és halálozási évszáma látható. Hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye körül a a SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA felirat és a társaság alapításának évszáma: 1872. Alul az érem adományozásának éve és a kitüntetett neve van fölvésve.

5. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése ítéli oda egy e célra alakult bizottság javaslata alapján. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, a Társaság elnöke és főtitkára, valamint a Múzeumi Bizottság elnöke és a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. A bizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján javaslat készül, amelynek elfogadásáról a választmány határoz.

6. Évente egy érem adományozható és átadására lehetőleg a Magyar Földrajzi Múzeumban rendezendő tudományos konferencián kerüljön sor. Rendkívül indokolt esetben még egy érem adományozásáról a választmány kétharmados többséggel elfogadott javaslatára a közgyűlés határoz.

7. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni.

8. Az alapító okirat szövegét és az érem Teleki Sámuelt ábrázoló oldalának fényképét nyilvánosságra kell hozni a Földrajzi Közlemények és a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok cimű folyóiratokban.

Az emlékérem odaítélésének szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság nagynevű volt elnökének emlékére 1922-ben, Társaságunk megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Lóczy Lajos-érmet alapított olyan földrajztudós, esetleg más tudós kitüntetésére, aki kimagasló földrajzi kutatómunkájával, tanulmányaival, könyveivel bel- és külföldön egyaránt elismerést szerzett.

2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Lóczy Lajos mellképe. Alatta felírás: IN MEMORIAM LUDOVICI LÓCZY 1849-1920. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye körül a felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA és a társaság alapításának éve: 1872. Alul az érem adományozásának éve és annak a tudósnak a neve van fölvésve, akinek a kitüntetést a Társaság adományozta. Az érem átmérője 92 mm.

3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár.

4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt.

5. Az érmet évenként felváltva magyar ill. külföldi kutató vagy tudós kaphatja meg.

6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek.

7. Az érmet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell - ünnepélyes keretek közt - átadni. Külföldi tudós esetén átveheti az országa budapesti követségének közgyűlésen megjelenő megbízottja, vagy átadhatja azt a kitüntetett hazájában lévő magyar külügyi képviselet tagja is. Az éremnek a kitüntetetthez való ejutásáról a főtitkár gondoskodik.

8. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni.

Az oklevél adományozásának szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság a földrajztudományok, a földrajzpedagógia, a tudományszervezés és a magas színvonalú tudomány népszerűsítés területén elért jelentős eredmények, valamint a Társaság érdekében végzett önzetlen munkásság elismeréseként a Társaság tagjai és az együttműködő intézmények számára adható Pro Geographia oklevelet alapított 1990-ben.

2. Az oklevelet a jelölőbizottság javaslata alapján, a választmány előterjesztésére a közgyűlés évente legfeljebb öt személy részére adományozza. Kivételes esetben a választmány kétharmados szótöbbséggel javasolhatja több oklevél odaítélését is.

3. A jelölőbizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján előterjesztés készül. A szavazásban a bizottság tagjain kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. A javaslat elfogadásáról a választmány határoz.

4. Az oklevelet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell átadni.

5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni.

A tiszteleti tagság odaítélésének szabályzata

1. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, akit a földrajztudomány terén kifejtett, a földrajzi ismereteket előmozdító, magasszintű munkássága, vagy a Társaság érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen a közgyűlés annak megválaszt.

2. Az elismerő címet és oklevelet a jelölőbizottság javaslata alapján a választmány előterjesztésére a közgyűlés évente egy-egy hazai illetve külföldi személynek adományozza. Kivételes esetben a választmány kétharmados szótöbbséggel javasolhatja a tiszteleti tagság egynél több személynek történő odaítélését.

3. A jelölőbizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján előterjesztés készül. A szavazásban a bizottság tagjain kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. A javaslat elfogadásáról a választmány határoz.

4. Az oklevelet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell átadni. Más esetben az átadásról - megfelelő ünnepélyes keretek közt -, a főtitkár gondoskodik.

5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni.