A verseny országos jellegű és három fordulóban zajlott. Az első fordulóban a

I. Házi versenyek, kerületi döntők során – 2012. január vége-február eleje – mintegy előválogatás történt.

A versenyt a megyékben a megyei TIT Szervezetek vagy a megyei pedagógiai intézetek versenyfelelősei, Budapesten a 23 kerület házi és kerületi fordulóit a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium koordinálta. Az iskolákban a szaktanárok a 7. és a 8. évfolyamos tanulóknak szervezték meg az első fordulót a központilag megadott ismeretanyagból. A megyékben az iskolai fordulók után változó létszámban, de a két évfolyamból maximum 50-50 fő jutott be a megyei fordulóra. Budapestről pedig kerületenként 2-2 fő 7. illetve 8. osztályos tanuló vehetett részt a fővárosi döntőn.

II. Megyei/fővárosi döntő 2012. április 14. (szombat)

A megyékben a fordulót a megyei TIT Szervezetek vagy a megyei pedagógiai intézetek versenyfelelősei, Budapesten a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Iskola szervezi meg. A versenyzők a Magyar Természettudományi Társulat által összeállított központi feladatlapot kapják. A dolgozatokat központi javítókulcsok alapján a helyi versenybizottság értékeli és javítja. A megyében a legmagasabb pontszámot elért egy 7. évfolyamos és egy 8. évfolyamos tanuló, a fővárosból a legmagasabb pontszámot elért három 7. évfolyamos és három 8. évfolyamos tanuló jut be az országos döntőbe.

III. Országos döntő 2012. május 11-12-13. (péntek-szombat-vasárnap)

Helye: Magyar–Angol Kéttannyelvű Gimnázium – Balatonalmádi

A döntő mezőnye a 19 megyei döntő első helyezettjeiből és a budapesti döntő első három helyezettjéből alakult ki – összesen huszonkét 7. és huszonkét 8. osztályos tanuló. Az országos döntő három részversenyből áll:

A megnyitó résztvevői

A MTT szakértői elkészítették az írásbeli forduló feladatlapjait, a javítást a zsűri végezte. A Balaton-felvidéki Nemzeti park szakértői és felkért földrajztanárok által vezetett terepbejárás, mely a helyszínen megoldandó feladatlapok kitöltésével zárult – a terepgyakorlati forduló; a záró tesztlapok a javítását a zsűri végezte. A döntő szóbeli fordulójában a versenyzők a korábban megkapott tételsorból kihúzott témákban rövid előadásokat tartottak – ami térképhasználattal és kőzetfelismerési feladattal egészült ki. Értékelt a zsűri.

A zsűri a három forduló összesített pontszáma alapján a határozta meg a versenyzők sorrendjét.

2. Mutassa be, hogy az Önök által szervezett tanulmányi, tehetséggondozó verseny a NAT több műveltségterületét átfogó komplex verseny, a NAT valamennyi műveltségterületének egészére vonatkozó, vagy valamely műveltségi terület egy részére vonatkozó verseny volt, és mi indokolta a választást.

A Teleki Pál Földtan–Földrajz Országos Verseny a NAT Földünk-környezetünk műveltségi terület tananyagára épít, ebben a műveltségi területben ötvöződnek a természet- és társadalomföldrajzi ismeretek, gyakorlatok, amik megjelennek versenyben. A verseny eredetileg a földrajz tantárgy tehetséggondozó versenyeként szerveződött 1992-ben azért, hogy a gyermekek számot adjanak földrajzi ismereteikről, környezettudatos szemléletükről, földrajzi gondolkodásmódjukról. Elmondható, hogy a verseny által erősödött a hazai oktatásban a földrajzi terepgyakorlatra való készülés. A verseny a NAT létrehozása (1995) előtt szerveződött, így szemléletében is megelőzte a NAT-ot, mivel a komplex természettudományos gondolkodást szolgálta, szolgálja azóta is, akár több műveltség területet is érintve (Ember és természet és Ember és társadalom). A verseny hivatott nemcsak a természeti környezet tudatos megismerését alapozni, hanem a földrajz társadalomtudományos oldalát is erősíti, népességföldrajzi, néprajzi, történelmi, társadalompolitikai írásbeli feladatsoraival, szóbeli kérdései alapján. A földrajz gyakorlati alkalmazását adja a terepi gyakorlat. A hazai természet, a hazai tájak, kistájak megismerése a terepi gyakorlat fontos része. Azért is szervezzük a nemzeti parkok területére a versenyt, hogy a földtani-földrajzi, netalán védett geológiai értékek pontos bemutatása a leghitelesebb, neves szakemberektől hangozzék el, megfelelő hangulatot és tiszteltet teremtve az érdeklődő, „tanulni vágyó” tanulóknak, miközben a tanulók tájszemlélete is szépen formálódik. A terepi megfigyelés fontos része a versenyzésnek. Természetesen egy nevezetes földtani feltáráson, földtani képződményen túl, a verseny részét képezi az adott táj összetett megismerése is. A terepi munka az verseny egyik fordulójának anyaga.

Az írásbeli tesztek 8. osztályban a 7-es tananyagra különösen Európa földrajzára és a 8. osztályos Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági földrajzára, a hazai tájak földrajzára, gr. Teleki Pál szakmai pályafutására, valamint a Természetbúvárban megjelenő „Hazai tájak” cikksorozatra koncentrál.

Elmondható, hogy a 8. osztály teszt-, szóbeli és terepi tananyaga felöleli az általános természetföldrajz általános iskolai 7-8. korcsoportjánál megjelenő témaköröket pl.: tájékozódás térben és időben - térképészeti, csillagászati valamint topográfiai gyakorlatokat -, az éghajlati diagramok elemzését és értelmezését, folyók jellemzőit, a vízjárás-típusokat, a földrajzi övezetességet, a felszínformákat, felszínfejlődést, földrajzi övezetességet, országismeretet, tájismeretet, emberi tevékenységek ismeretét, az ábrák, a keresztmetszetek, a képek, adatsorok felismerését, elemzését, értelmezését. A NAT szerint is fontos a tájékozottság a környezet anyagaiban, a terepi munka részét képezi a kőzetfelismerési gyakorlat, ill. a szóbelin ezekből számot is kell adni. A 8. osztályos tesztanyag és tanulók szóbeli vizsgája erősen méri a gyermekek tájékozottságát a regionális, a globális, és a hazai földrajzi-környezetei kérdésekben.

A megnyitó elnöksége

3. A verseny során milyen fejlesztési szempontok valósultak meg a tehetséggondozás terén?

Felkészülésük és versenyzésük a diákok során széleskörű földrajzi-környezeti ismeretekre tettek szert, megtanultak ok-okozati összefüggésben, helyi, regionális és globális szinten is rendszerben látó természettudományos szemléletmódban gondolkodni. A megfelelő földrajzi-környezeti ismereteik és ehhez kötődő módszerek felhasználásával tudták leírni és megmagyarázni a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre is jelezték azok várható kimenetelét.

A természetes és mesterséges környezet kapcsolatrendszerének feltárásával elgondolkodtak azon, hogyan valósítható meg a fenntartható fejlődés elve, milyen globális, regionális és lokális problémákkal kell szembesülnünk, és hogyan lehet mérsékelni a negatív emberi hatásokat. Mit tehet az egyén és közösség a természetért, hogy hosszú távon a társadalom igényei ne haladják meg a természet nyújtotta feltételeket? Hangsúlyozták, hangsúlyoztuk, hogy a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást.

Cél volt az is, hogy a tanulók minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutassanak be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésekor a tanulók láthatták, hogy az emberiség egész bolygónkon, ill. szűkebb környezetünkben is igen nagymértékű a természetátalakító tevékenységet fejt ki, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémák jelentkeznek, amiket már csak közösen oldhatunk meg.

Cél volt, hogy értsék a leglényegesebb természeti és társadalmi folyamatok működési elvét, az alapvető tudományos fogalmakat, módszereket és a technológiai folyamatoknak azon ismeretét, amely az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásainak leírásához, elmagyarázásához kell. Ismerték az egyes tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve.

A verseny során a kiírt témák feldolgozásával fejlődött a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozásával a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárultunk a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli megméretéssel fejlődött a tudományos és egyben anyanyelvi nyelvhasználatuk. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárultunk a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához. A versenyzés során motiváltuk őket az eltérő kultúrák megismerésére és bemutatásra. A hazai tájak értékeinek bemutatásával hozzájárultunk ahhoz, hogy egy kicsit ráébredtek arra, hogy milyen változatos is tud lenni egy síkságban gazdag ország, ill. bejárva a Balaton-felvidéket rácsodálkozhattak arra is, hogy milyen szép vidékei vannak hazánknak. Mindezzel hozzájárultunk egy felelős és tudatos környezeti magatartáshoz is.

Fontos volt, hogy tudják a hétköznapi, földrajzi tartamú híreket elemezni. Ismerjék a híres földrajztudósok életét és munkásságát. Gyakorlati jártasságuk legyen képelemzésben, ábraelemzésben, forrásanyag-elemzésben.

Tudjanak tisztességesen a versenyre felkészülni, versenyezni, küzdeni, a magasabb-fokú szellemi, ill. testi-lelki munkaterhelést elviselni.

Fontosnak tartjuk, hogy a verseny fordulóin egyre előbbre jutó tanulókról — a megmérettetés fokozatai során, — egyértelműen derüljön ki, hogy milyen képességekkel, ismerettel, kompetenciákkal rendelkeznek. S győzzön az, akinek nemcsak legszélesebbek, de legelmélyültebbek az ismeretei, és azokat különféle összefüggésekben is tudja alkalmazni. Azaz győzzön a legjobb! Hiszen egy ilyen régmúltú, színvonalas verseny a tehetséggondozásról szól. Nagyon sok időbe kerül mind a tanárnak és mind a tanulónak egy ilyen versenyre való felkészülés. Pont ez adja meg az értékét és a szépségét: a ráfordított energia, az idő, az erőfeszítés. Ettől válik értékessé minden résztvevő számára.

4. A versenyen résztvevő tanulók számából lehet-e következtetni a tanulók motivációjának növekedésére, a továbbtanulásuk befolyásolására?

Igen. A rendszeresen „visszatérő” felkészítő tanárok elmondják, hogy több tanulójuk választott már földrajzhoz, földtanhoz kötődő pályát. Sőt a zsűritagok már egyetemen is találkoztak a hallgatók között régi „versenyzőkkel”. Erről azonban nincsen pontos statisztikánk.

Magyarázat a Kiserdő-tető szélmarta szikláin

5. Az eredmények ismeretében levonható-e a következtetés, hogy a tehetséges tanulók ismeretinek bővülését segítik a tanulmányi, tehetséggondozó versenyek?

A Teleki Pál versenyben a hazai és a nemzetközi pedagógiában megfigyelhető változásokra válaszolva az utóbbi nyolc évben innovatív folyamatok indultak meg. A verseny megújult szellemiségében. Ez nyomon követhető a feladatlapokban, az országos fordulón a szóbeliben, a terepgyakorlatban és a szervezésben egyaránt. Úgy vált egyre fejlesztőbb, játékosabb, érdekesebb versennyé, hogy egyben sikerült megőrizte tudományos, és tehetséggondozó jellegét. A verseny sokféle módon, többféle szinten képes mérni a tanulók tudását, készségeit, képességeit. A verseny a résztvevőknek a megmérettetés, a versenyélmény mellett elmélyülő tudást, és kompetenciáik fejlődését is nyújtja egyben.

A verseny anyagának kijelölésében, a feladatok megfogalmazásában és a versenyzőktől elvárt színvonal megfogalmazásában alkalmazkodnunk kell az utóbbi időkben lezajló változásokhoz:

• Az utóbbi időben lecsökkentek a természettudományos tantárgyak óraszámai.
• A földrajz tantárgy ismeretrendszere, a fejlesztendő készségek, képességek jelentős átalakuláson mentek keresztül a tantervi reformok során. A mai földrajztanítás már nem ugyanaz, mint évtizedekkel korábban volt. A tantárgyban végbemenő innovatív folyamatok, az óraszám csökkenése, az EU-hoz való csatlakozásunk, a világban bekövetkezett változások szükségessé teszik a szakítást a topográfia-központú, leíró jellegű földrajztanítással. Már nem tudunk mindenről és azonos részletességgel tanítani. Viszont előtérbe kerültek azok az ismeretek, amelyek elősegítik napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megértését és segítik a tanulókat a mindennapi életben való eligazodásban. Ilyenek például a környezet- és természetvédelem, az ökológia, a globalizáció, a piacgazdaság, a világ jellemző társadalmi folyamatai stb.
• A földrajzoktatás egyik új és fontos feladata, hogy a különböző kompetenciák kialakításával képessé tegye a tanulókat az önálló földrajzi ismeretszerzésre, illetve ismereteik alkalmazására a mindennapi életben. Mit ér a tanuló tudása, ha azt a mindennapokban nem tudja felhasználni? Sajnos ezen a területen figyelhető meg a magyar oktatásnak a legnagyobb hiányossága.
• A földrajz tanulása során megszerzett ismeretek, kompetenciák hihetetlen széles körben felhasználhatók az oktatás más területein, s ez fordítva is igaz.

6. Az önök által szervezett tanulmányi verseny értékelési rendszerét korszerűnek tartják-e, és az értékelés megfelel-e a célokban megfogalmazottaknak?

A verseny értékelésébe először is beletartozik a versenyzők munkájának egyéni értékelése, ami a hagyományos vizsgáztatásnak megfelelő volt. Az írásbeli teszt után kijavítottuk és felülvizsgáltuk a feladatmegoldásokat. A teszteket 2 felkészítő tanár ellenőrizte, míg a gyermekek írtak. A teszt 100 pontot ért. Másnap délelőtt következett a terepi gyakorlat, majd a terepi teszt. A teszt: 20 pontot ért. Legvégül a szóbeli vizsga következett. Minden zsűritag 1-5-ig pontozott. A felkészítő tanárok közül felkértünk 1-1 tanárt, hogy velünk együtt vegyenek részt a szóbeli értékelésében. A verseny végén (szombaton késő este) informatikai rendszerbe vittük a versenyzők pontjait. Az így kialakult sorrendnek megfelelően készültünk jutalmakkal, oklevelekkel. A gyermekek az összesített eredményt másnap eredményhirdetéskor tudták meg meg.

Az utolsó napon (vasárnap) délelőtt ünnepélyes keretek között korosztályonként értékeltük a versenyzőket. Külön jutalmakat és elismerést kaptak az egyes fordulók (írásbeli, terepi munka és a szóbeli) legjobbjai. A felkészítő tanárok ugyanilyen elismerésben és jutalomban részesültek. A versenyzők értékelése a hagyományoknak megfelelő (ez volt a huszadik verseny) és eddig a korszerűségével nem volt gond.

Versenyzők a Köcsi-tó permi vöröshomokkő bányájában.

7. A verseny szervezése, lebonyolítása során felmerült problémák, nehézségek.

A Teleki verseny ebben az évben válságos helyzetben volt, amit a támogatások erős csökkenése okozott. Kiemelendő, hogy megyei TIT Szervezetek és a megyei Pedagógiai Intézetek versenyfelelősei, koordinátorai valamint fővárosi szervezők (a Fazekas Gimnázium tanárai) hathatós közreműködése és a versenyre felkészítő tanárok áldozatos munkája nélkül nem sikerült volna a verseny.

Nagyon nagy segítséget jelentett ebben a helyzetben a Wekerle Sándor Alapkezelő támogatása, amely nélkül az országos döntő lebonyolítása nem sikerülhetett volna.

Problémát jelentett, hogy az érettségi egy héttel eltolódott az idén, s ez egyes iskolatípusokban a tanárok elfoglaltságát, a döntő színhelyén (Balatonalmádi Gimnázium) egyéb szervezési gondot jelentett.

8. A verseny lebonyolítása utáni tapasztalatok, további elképzelések.

Most rendeztük a huszadik Teleki Földrajz–Földtan Országos Versenyt. Eddig két színhelyen – Eger és Balatonalmádi – adott otthont, amiből következik, hogy előbb a Bükk és a Márta, majd a Balaton-felvidék megismertetése is sikerült a versenyzőkkel, a felkészítő tanárokkal. Terveink között szerepel, hogy más vidékekre is kiterjesszük a jövőben a versenyt.

Nagyon fontos lenne biztosabb anyagi alapokat teremteni a verseny számára. Ebben sz évben csak néhány szervező áldozatos munkájának következtében maradt meg a verseny, de ez hosszú távon nem jelent megnyugtató megoldást.