1700 előtt
Passerone di Lantosca, Lodovico: Gvida Geografica overo compendiosa descrittione del globo terreno ... . Nova impressione. Lucca, Marescandoli. [?1680] (Marescandoli aktív 1680 és 1700 között.)
|
|
a mű fizikai jellemzői | Két mű egybekötve (colligatum), 12o, pergamenkötés, elváló könyvgerinc, korának megfelelő állapot. Szövegközi fametszetes ábrákkal. |
A világon rendkívül ritka kiadású, kevés példányszámban fellelhető kötet. A mű első részében kozmográfiával, a másodikban földrajzzal foglalkozik. Értékes hadtörténeti forrás a kor államközi katonai beavatkozásainak feltárásával. Könyvészeti ritkaság (rariorum), Marescandoli (Lucca) kiadású példány nem ismert Magyarországon. A legtöbb példány olaszországi magángyűjteményekben található. |
|
tárgyszavak | földrajz, kozmológia, földtörténet, hadtörténet |
jelzet |
A 93 |
Estats de la Couronne de Suede dans la Scandinavie; ou sont Suede, Gotlande, Lapponie Suedoise, Finlande, Ingrie, et Livonie, Subdivisées en leur Provinces. Par le Sr. Sanson Géographe ordinaire du Roy A Paris, Chez Pierre Mariette Rue St. Iacques á l’Esperance. Avec Privilege du Roy pour Vingt Ans. 1669. |
|
a mű fizikai jellemzői |
43,4x51 cm Textilre kasírozott, rézmetszetes térkép. Korának megfelelő állapotban, széleinél enyhén rongált. |
Rariorum, Magyarországon nem ismert más példánya közgyűjteményben. Nicholas Sanson-t (1600-1667) a francia térképészet atyjának tartják. Munkássága során több, mint 300 térképet alkotott. Stílusa, vonalvezetése felismerhető letisztultsága és aprólékossága által. Sanson indította el a térképkészítés meghonosításának folyamatát Párizsban a késő 17. században. Kiemelkedő képességei felkeltették Richelieu bíboros érdeklődését is tehetsége iránt. Richelieu bemutatta Sanson-t XIII. Lajos francia királynak, kinek később tanítója, majd királyi mérnök-földrajztudósa lett. Sanson 1658-ban adta ki az első francia világatlaszt, melynek címe: Cartes générales de toutes les parties du monde. |
|
képek | suede1 suede2 suede3 |
tárgyszavak | térkép, rézmetszet, Svédország, Skandinávia, Gotland, Svédország, Lappföld, Finnország, Ingermandland, Livónia, Észtország, Lettország |
1700–1800
Echard, Lawrence: Dictionnaire Géographique Portatif ... . Nouvelle Edition. Paris, Didot. 1749. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Bőrkötés, 8o, korának megfelelő állapotban, tiszta, megkímélt. Belső kötéstáblán ex libris ragasztott cédula: Ex Libris Bibliotheca Keöpeczi-Nagy No 93. Belső előzéklapon ex libris kézírásos bejegyzés: Ex libris Guilielmi Zsigmondy comparavit 1 Xr. l. M. 1835. Címlapon ex libris kézírásos bejegyzés: Nagy Zoltán 1928. |
Magyarországon rariorum (ritkaság), mivel mindösszesen egy példánya ismert közgyűjteményben. |
|
tárgyszavak | lexikon, szótár, földrajztudomány |
jelzet |
A 380 |
Colligatum (két mű egybekötve)Tomka-Szászky János: Introductio in Orbis Antiqui et Hodierni Geographiam, in duos tomos divisa, ... . Opera ac studio Ioannis Severini. Editio altera. Pozsony és Kassa, Landerer János Mihály. 1777-1793. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Félbőrkötés, 8o, korának megfelelő, megkímélt állapotban. Címelőzéklap: Geographia Universalis, rézmetszet, t.fol. |
Könyvészeti hungarikum: Petrik III. 653 Tomka-Szászky János (1692-1762) evangélikus lelkész, történész, földrajztudós elsőként írt nagyszabású tankönyvet korának világföldrajzáról (Introductio in orbis hodierni geographiam ... . Pozsony, 1748.), s ennek a műnek három évtizeddel későbbi kiadása Severini János átdolgozásában a kötet. A földrajzot iskoláinkban már a XVIII. századtól tanították, s ehhez járult hozzá nagy mértékben Tomka-Szászky tankönyve. A címelőzéklap illusztrációja valószínűleg Leopold Asner (Asner Lipót) pozsonyi rézmetsző műve. |
|
tárgyszavak | világföldrajz, tankönyv |
jelzet |
A 191 |
Desing, Anselm: Historica Auxilia. Historischer Behülff und Unterricht von der Geographia, Politica, chronologia ... II. Theil. P. Anselmo Desing. Regenspurg, Hieronymo Lentzen. 1734.Kiadó: Stadt am Hoff, Gastel. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Papírkötés, 16o. Hiányos, csak a második kötet van meg. Neves Lentzen által nyomtatott regensburgi kiadás. Szövegközti rézmetszetes t.fol. illusztrációval. Több színű címlappal. |
Ritkaság: Magyarországi közgyűjteményekben ebből a kiadásból mindösszesen 2 tétel ismert. A kötet Lentzen regensburgi nyomdájából került ki. Lentzen műhelyéből olyan kiemelkedő minőségű illusztrációval ellátott művek származnak, mint Johann Wilhelm Weinmann botanikai művei, melyeknek rézmetszetes és mezzotinto-s ábráival díszített kötetei közel száz ezer angol fontért kelnek el napjainkban. |
|
tárgyszavak | Európa, Magyarország, történelem |
jelzet |
A 98 |
Windisch, Karl Gottlieb von: Politisch-, geographisch- und historische Beschreibung des Königreichs Hungarn. Pozsony, Löwe Antal. 1772. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Félbőrkötés, kopottas könyvtábla, nyolcadrét. A címlapon szép rézmetszetű vignettán Pozsony látképe. Korabeli, kopottas papírkötésben, körben vörös metszéssel. ifj. Füssli, Johann Rudolf rézkarca. Előzéken kézírás: Dr. Thirring Gusztáv ajándéka |
Könyvészeti hungarikum: Petrik III. 851 |
|
képek | a 286_1 a 286_2 |
tárgyszavak | történeti földrajz, Magyarország, történelem |
jelzet |
A 286 |
1. Clüver, Philipp: Epitome geographiae Cluverianae nova, oder Gründlich-deutliche Beschreibung des gantzen Welt-Kreysses und dessen vier Haupt-Theile welche nicht alle ... geographische, sondern auch ... historische Nachricht ... giebet ... welcher zugleich eine mathematische Beschreibung der Erd-Kugel ... beygefüget worden. Nürnberg, Buggel und Seitz. 1723. p. 700, [6] t.fol. rézmetszetes, kézzel színezett illusztrációval 2. Geographia Generalis Seu Mathematica, ... . Nürnberg, Buggel und Seitz. 1723. Ismeretlen szerzőtől. p. 88, [9] t.fol. rézmetszetes, kézzel színezett illusztrációval |
|
a mű fizikai jellemzői |
Colligatum (2 mű egybekötve): Félbőrkötés, szennyezett, korának megfelelő lapok, rongált t.fol. illusztrációk. Kopottas kötéstábla, ragasztott lapok. Első kiadása: 1683. |
Az első átfogó modern földrajzkönyv Philipp Clüver (1580-1622) korai német geográfus és történész. A Porosz Királyság Gdańsk városában született. Leidenben az egyetem könyvtárosa volt, ahol geográfusként működött. Tanulmányai az antik világ földrajzának kutatása irányába terelték, s utazásai és személyes megfigyelései folytán alapította meg a történeti földrajz tudományát. |
|
képek | a 202_1 a 202_2 a202_3 a202_4 a202_5 a202_6 |
tárgyszavak | csillagászati földrajz, matematikai földrajz, könyvárusi katalógusok |
jelzet |
A 202 |
Görög Demeter: Magyar átlás az az Magyar, Horvát, és Tót országok Vármegyéi, s Szabad Kerületei a’ határ-örző katonaság Vidékinek közönséges és különös tábláji. Közre botsátotta Görög. – Atlas Hungaricus seu Regnorum Hungariae, Croatiae et Slavoniae Comitatuum Privilegiatorum Districtuum et Confiniorum Generales et Particulares mappae Geographicae. Viennae, 1802. A Magyar Átlás 1792-től 1811-ig készült. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Félbőrkötés, folio méretű (43 cm), [2] t.fol., 59 t.fol., [1] p., [34] p. Példányunkat Balás Árpád rendes tag adományozta Társaságunknak Budapesten, 1900. áprilisában: „A magy. földrajzi társaság könyvtárának ajándékozza Balás Árpád a társaság R. tagja Bpest 1900, ápr.” |
Ritkaságáról és egyediségéről: Első kiadásnak számíthatjuk azokat a példányokat, amelyek a példányunkban is megtalálható címen jelentek meg. Ezekből az 1802-es címlapot viselő példányokból van a legkevesebb forgalomban hazai gyűjteményekben. Az 1802 után metszett megyei térképeket a Hírmondó című folyóirat előfizetői és magángyűjtők nem köttették be azonnal, hanem megvárták, míg 1803-ben megkapták a címlapot, és összegyűjtötték a később megjelent térképeket. Az első nagy térképkiadó létesítésére Esterházy Miklós herceg anyagi hozzájárulásával Görög Demeter tett kísérletet 1789-ben. Kis üzemében főmunkatársa, Kerekes Sámuel (?-1800) közreműködésével készültek a Hadi Történetek, majd a Magyar Kurír újságok mellékleteiként közreadott ország-, és később atlaszba foglalt megyetérképek. 1801-ig Görög újságja mellékleteként 20 rézmetszésű, kézi színezésű kontinens-, ország- és 9 várostromtérkép jelent meg. Ezek az első magyar nyelvű térképek. Görög érdeme volt a munkálatok során, hogy képzett rézmetszőket alkalmazott, támogatta a magyar származású ifjak tanulását a bécsi képzőművészeti akadémián, s így elősegítette a magyar rézmetszés és térképkészítés magas szintre emelését. A térképek készítése tervszerűen ment. A Görög által létesített intézetben folytak a munkálatok, ide futottak be a megyei térképek helyi mérnökök által javított korrektúrapéldányai. Az atlasz első és egyetlen még abban is, hogy minden megyei térkép hosszúsági körei a budai meridiántól számíttattak. A hazai vármegyék térképeinek kiadását 1796-ban kezdik. Az utolsó példány 1811-ben jelenik meg. Ezen egy 15 000 nevet tartalmazó névmutató is látható. A térképek készítésében 35 földmérő mérnök működött közre. Görög udvari körökhöz közeli kapcsolatai révén hozzájutott az I. katonai felmérés anyagaihoz, amelyeket térképei helyesbítéséhez felhasznált. Az atlasz megyei térképlapjai külön-külön önálló térképek, a kötet címlapján 1802 szerepel kiadási dátumként, de a teljes térképanyag az index-szel és Magyarország áttekintő térképével 1811-re készült el. Így tehát az atlasz helyes kiadási ideje 1802-1811. |
|
képek | p 275_1 p 275_2 p275_3 p275_4 p275_5 p275_6 |
tárgyszavak | kartográfiai dokumentum, atlasz, Magyarország |
jelzet |
P 275 |
1800 után
Kogutowicz Károly: A Dr. Fialowski Lajos főgymn. tanár által szerzett Világ-óra használásának módja. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet Rt.. 1905.Világóra leírása |
|
a mű fizikai jellemzői |
1 db 26 cm átmérőjű, középpontja körül forgatható korong saját védőborítójában és egy használatát bemutató füzet Kogutowicz Károly szerkesztésében. A Világóra korának megfelelő, szép állapotban van. |
Az eszköz egyike azoknak a készülékeknek, melyeket a Magyar Földrajzi Intézet Rt. a csillagászati földrajz tananyagának elsajátításához jelentetett meg. Fialowski Lajos szerkesztette, használati útmutatóval Kogutowicz Károly látta el. „... Az egész műszert csinos, ízléses kiállítása, a hozzá fűzött jó magyarázat rendkívül értékes szemléltető eszközzé teszik, amelyet melegen ajánlhatunk mindenkinek, a ki a földrajz tanításával foglalkozik.” 1904-ben a Földrajzi Közleményekben az alábbi módon mutatta be Cholnoky Jenő a szerkezetet: „Dr. Fialowszki Lajos és Kogutovicz Károly : A világ-óra. Budapest. Magyar Földrajzi Intézet r. t. – Fialowski ügyes gondolatát valósította meg a földrajzi tudomány egyik nagy reményű, fiatal munkása, Kogutowicz Károly, aki, az ügyes kis műszerhez nagyon helyes magyarázó szöveget is írt. A műsor olyan papírkorong, amelynek egyik felén az északi, a másik oldalán a déli félteke sztereografikus (és nem stereographikus (!) mint a magyarázó írja), poláris vetülete van szép színes, egyszerű és áttekinthető térképpel feltűntetve. A kemény-papiros korong órákra osztott, vájt kemény-papiros györüben körülforgatható, s igy az olcsó kis műszer az időkülömbségeknek, nappal és éjjel váltakozásának, a dátum-külömbségeknek stb. bemutatására majdnem ép oly alkalmas, mint maga |
|
tárgyszavak | földrajz, csillagászati földrajz, tanszer |
jelzet |
P 334 |
Sáray Albert-féle kombinált térképszögmérő 1:75.000. Budapest, [s.n.]. [s.a.].Útmutatóval a térképszögmérő használatához. |
|
A Magyar Cserkész című lap 1928-ban így mutatja be a szögmérőt: "Az egész nem más, mint 10X15 cm nagyságú celloid-lap, melynek egy sarkába megerősített vonalzó körbe mozgatható. így hát ezzel' mindenféle szöget könnyen lemérhetünk. Ezenkívül távolságok mérésére, vázlatkészítésre s ami igen fontos, egy-egy pontnak térképen való pontos megjelölésére szolgál. Minden „térképszögmérő“-höz 16 oldalas füzetet kapunk, melyben az eszköz sokféle használhatóságát rajzokkal együtt megtalálhatjuk" Az eszköz részei: körzőszár, forgatható irányvonalzó, négyzetmutató, térképmérő, körzőszár, lőtávolságmutató, redukciós vonalzó, négyzetmutató, térképszögmérő vonásbeosztással, szögmérő ívfokbeosztással, mérőlemez, rajzidomok.
|
|
tárgyszavak | térképészet, kartográfia, szögmérő, térképszögmérő, használati utasítás, rajzidom |
Shackleton, E[rnest] H[enry]: 21 Meilen vom Südpol / Die Geschichte der britischen Südpol-Expedition 1907/09. ... übersetzt und bearbeitet von Frederick Becker. Berlin, Wilhelm Süsserott. 1910. |
|
a mű fizikai jellemzői |
3 vászonkötésű kötet, számos szövegközti színes nyomattal és több, mint 300 fekete-fehér képpel. |
21 mérföldre a Déli-sarktól; A brit déli-sarki expedíció története 1907 és 1909 között. Az 1. és 2. kötetben David Edgeworth professzor (Royal Society) által a déli mágneses pólusig vezető út leírása olvasható. A 3. kötet az expedíció tudományos eredményeit tartalmazza Edgeworth, Douglas Mawson, Jameson Boyd Adams, James Murray, Raymond Priestley kutatásai alapján, Robert Hill történelmi bevezetőjével. Sir Ernest H. Shackleton tudományos Nimrod-expedíciójának leírása. Shackleton és kutatócsapata 1907-ben A Nimrod fedélzetén indult el az Antarktiszt felfedezni. Útjuk 1909-ig tartott. A Nimrod gőzgéppel ellátott, kevert vitorlázatú hajó volt. Az eredetileg schooner vitorlázatú háromárbocos hajó előárbocát keresztvitorlákkal egészítették ki, azaz barkentin vitorlázatra alakították át, meghagyva az előárboc gaffos hosszvitorláját. A 3 vászonkötésű kötet számos szövegközti színes nyomattal és több, mint 300 fekete-fehér képpel a brit Déli-sarki expedíció útját mutatja be. |
|
képek | c_2092_1 c 2092_2 c2092_3 c2092_4 |
tárgyszavak | kontinensek tájföldrajza, Déli-sark, sarkkutatás, meteorológia, felfedezések, tudománytörténet |
jelzet |
C 2092 |
Benyovszky Móric: Hoffmann, Benjamin Gottlob: Des Grafen Moritz august von Benjowsky Begebenheiten und Reisen, von ihm selbst beschrieben ... . Erster Band. Hamburg, Benjamin Gottlob Hoffmann. 1791. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Papírkötés, 8o, címelőzéklap 1 t.fol. rézmetszetes, továbbá szövegközti illusztrációkkal. Szennylapon kézírásos bejegyzés: A magyar földrajzi társulatnak Déchy Mór Budapest 1873. Címlapon ex libris szárazbélyegzők: Magyar Földrajzi Társulat 1872 ; DM [Déchy Mór] |
Könyvészeti hungarikum: Petrik I. 238 Ritka, Magyarországon két példánya ismert közgyűjteményekben. |
|
képek | b49_1 b49_2 b49_3 b49_4 |
tárgyszavak | útleírás, életrajz, források |
jelzet |
B 49 |
Katona Mihály: A’ Föld’ mathematica leírása. A’ világ’ alkotmányával együtt. Készítette a’ felsőbb oskolákbeli tanúlók’ ’s alsóbb oskolákbeli tanítók’ és az e’ félékben gyönyörködők’ számára Katona Mihály. ... Négy réztábla rajzolattal. Rév-Komárom, Özvegy Weinmüllerné. 1814. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Papírkötés, nyolcadrét, IV t.fol. rézmetszettel. A metszetek készítője Karacs Ferenc. Ex libris bejegyzések:
|
Könyvészeti hungarikum: Petrik II. 345. Első kiadás. Ritkaság, közgyűjteményekben Magyarországon mindösszesen 13 példánya ismert. Naprakészen és kimerítően tárgyalta a természetföldrajz és csillagászat témáit. Külföldi gyűjteményekben rariorum-nak (kevesebb, mint három példány) számít. Katona Mihály (1764-1822) a kezdeti magyar földrajztudomány jeles alakja volt. Nemzetközileg elismert tudósként a korai csillagászati kérdések kiemelkedő magyar szakértője. Tudományos téziseit A’ Föld’ mathematica leírása című művében dolgozta ki, amely színvonalában és tartalmában a magyar természeti földrajz legkiemelkedőbb műve volt. A műhöz a kihajtható rézmetszeteket a neves térkép- és rézmetsző Karacs Ferenc készítette. |
|
képek | b459_1 b459_2 b459_3 |
tárgyszavak | földrajz, természeti földrajz, csillagászat, tankönyv |
jelzet |
B 459 |
Lipszky János: Mappa generalis regni Hungariae Partiumque adnexarum Croatiae, Slavoniae et confiniorum militarium magni item principatus transylvaniae geometricis partium dimensionibus, recentissimisque astronomicis observationibus superstructa / Quam ... dedicat Joannes de Lipszky. Pest, [s.n.]. 1806. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Korának megfelelő, szép állapotú, 12 szelvényre kasírozott. 150,5x199,5 cm; méretarány: 1 : 470 000 Az első polgári célú, minden részletében mért alapon rajzolt, teljes egészében magyarok által készített munka. |
A teljes térkép „szituáció” metszeteit, azaz térkép és képi részeit Gottfried Prixner neves rézmetsző alkotta. A térkép összes – még latin nyelvű – feliratát (character) Karacs Ferenc térképmetsző, rézmetsző készítette. A rézmetszésben közreműködött továbbá: Falka Sámuel és Junker Keresztély. A térképen tízezernél több helynév és más földrajzi név, így csárdák, folyók, hegyek stb. nevei tűnnek fel. Görög Demeter atlaszának megjelenését egy nagy térkép kiadása előzte meg. Szerzője, Lipszky János, a térkép készítéséhez felhasználta Görög még kiadatlan megyetérképének terveit. Lipszky a terveket helyszíni felmérésekkel és földrajzi helymeghatározások adataival helyesbítette. Magyarország szép kivitelű, 12 lapból álló térképe 1806-ban jelent meg. Példányunk egy későbbi kiadása. A térképen tízezernél több helynév és más földrajzi név, így csárdák, folyók, hegyek stb. nevei tűnnek fel. Lipszky térképe a hazai térképészet történetében az első olyan térkép, amely feltünteti, hogy milyen vetületben készült, illetve hazánk első részletes, csillagászati helymeghatározáson alapuló földabrosza. |
|
képek | p676_1 |
tárgyszavak | térkép, kartográfiai dokumentum, Magyarország, Magyar Királyság, Horvát–Szlavonia, Erdély, rézmetszet |
jelzet |
B 676 |
Lipszky János: Tabula generalis regni Hungariae Croatiae et Slavoniae, ... . Pest, 1810. Karacs Ferenc rézmetsző munkája. |
|
a mű fizikai jellemzői |
Kiváló, korára jellemző állapotban, 12 szelvényen textilre kasírozva. 71x54,5 cm ; méretarány: 1 : 1 352 480 Lipszky János (1766-1826) |
|
|
képek | p828_1 p828_2 |
tárgyszavak | térkép, kartográfiai dokumentum, Magyarország, Magyar Királyság, Horvát–Szlavonia, rézmetszet |
jelzet |
P 828 |