MFT 150 jubileumi évad
OKTV versenykiírás 2011/2012
Lejárt a nevezési határidő!
A verseny leírása
Letölthető dokumentumok:
A tantárgy versenyében az alább leírtakon túl az 1. pontban foglaltakat is figyelembe kell venni. A verseny egy kategóriában és három fordulóban zajlik. A második fordulóba jutó versenyzőknek az első forduló után pályamunkát kell beadniuk az alábbiakban megadott témák közül egyet kiválasztva.
A pályamunka jeligés. A versenyző által jeligeként választott kifejezést rá kell írni a pályamunkára, de ezen kívül semmilyen más jelzést (nevet, iskolai bélyegzőt stb.) nem lehet rajta feltüntetni. A jeligét is úgy kell megválasztani, hogy az ne utaljon a versenyző személyére, és betű karakterrel kezdődjön.
Minden pályamunkához egy kisméretű (C6-os) lezárt borítékban kell elhelyezni a versenyző adataival megfelelően kitöltött 4. sz. mellékletet (Adatlap pályamunkához). Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adatközléshez kötelező a 4. sz. melléklet használata! Kívül a borítékon kizárólag a jelige szerepelhet.
A versenyzőknek a jeligével ellátott pályamunkát és a jeligés borítékot – a felterjesztési határidő figyelembe vételével – át kell adniuk az iskola igazgatójának.
A pályamunkákat a jeligés borítékkal együtt postázásra (kézbesítésre) alkalmas módon becsomagolva az iskola igazgatójának kell továbbítania az Oktatási Hivatalba a megjelölt határidőig. A csomagoláson az iskola hosszú bélyegzőjén és a címzésen kívül csak a következőket kell feltüntetni: "OKTV földrajz pályamű(vek)".
Csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell felterjeszteni az Oktatási Hivatalba, akiknek az első fordulóbeli dolgozata a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot.
A pályamű elkészítésének szabályai:
- A pályamű terjedelme, a kötelezően megadandó tartalomjegyzék és irodalomjegyzék, valamint az ábrák, a táblázatok, az esetleges mellékletek, hivatkozásjegyzék leszámításával, 15-30 gépelt oldal lehet (12-es betűnagyság, 1,5-es sortávolság, 2,5 cm margó). A munka teljes terjedelme legfeljebb 40 oldal lehet. A megadottnál kisebb vagy feleslegesen nagyobb terjedelmű pályamunkák esetében csökkentett pontszám jár.
- A versenyzők törekedjenek a megfelelő stílusra és helyesírásra, mert a versenybizottság ezt is figyelembe veszi az értékeléskor.
- A pályamű szövegében a más munkákból (nyomtatott formájú cikkekből, könyvekből stb., ill. interneten megjelent munkákból stb.) vett tények, gondolatok stb. esetében a tudományos munkákban szokásos hivatkozási formát kötelező használni: szükséges a szövegközi (vagy lábjegyzetes) hivatkozás az adott forrásmunkára (szerző, év [pl. Kovács K. 2004], esetleg oldalszám, ahol fellelhető az információ), s a hivatkozott munkákat az irodalomjegyzékben (ABC-sorrendben) tételesen le kell írni (szerző, év, cím, kiadó, kiadás helye; ill. szerző, év, cím, folyóirat évfolyama, száma, oldalszám [oldaltól oldalig]). Egy munkából való szó szerinti idézéskor idézőjel használata és pontos oldalszám megadása is kötelező. A szövegközi (vagy lábjegyzetes) hivatkozások hiánya illetve a felhasznált forrásmunkákból összeállított irodalomjegyzék hiánya esetén a pályamunkát a versenybizottság nem értékeli.
- Szükséges a fejezeteket sorszámozni, a munkát oldalszámokkal ellátni. A pályamunkába illesztett ábrákat (térkép, kép, fotó stb., összefoglaló néven ábrák) és táblázatokat sorszámozni kell: 1. ábra, 2. ábra …; 1. táblázat, 2. táblázat …. Emellett címmel kell ellátni, valamint a nem önálló készítésű, összeállítású ábrák, táblázatok esetében a forrást is fel kell tüntetni (pl. Forrás: KSH 1999). A szövegben az ábrák, táblázatok feldolgozásakor, elemzésekor szükséges ezekre hivatkozni. A forrásmegjelölések hiánya illetve az irodalomjegyzékben az ábrák, táblázatok forrásai feltüntetésének hiánya esetén csökkentett pontszám jár.
- Kerülni kell a költséges, díszes megjelenítést, de az egyszerű bekötési mód ajánlott (spirálozás stb.).
- A pályamű kizárólag a versenyző önálló munkája lehet. Amennyiben a versenybizottság ennek ellenkezőjét állapítja meg, a versenyzőt kizárja a verseny résztvevői közül.
A verseny anyaga
A pályamunkák témái:
1. Magyarországi barlangok típusai és azok hasznosítása (Be lehet mutatni, hogy milyen kőzetekben és hogyan alakulnak ki barlangok, hogyan hasznosították régen és ma őket, milyen káros hatással van, lehet rájuk az emberi tevékenység, és szükséges egy konkrét magyarországi barlang(rendszer) jellemzése, hasznosításának értékelése, esetleges másfajta/újabb hasznosítási lehetőségek feltárása, védelmének módjai és lehetőségei.)
2. Magyarország egy azonos földtörténeti korú vulkáni képződményeinek összehasonlítása (Be lehet mutatni Magyarország vulkáni képződményeit, és egy (kiválasztott) földtörténeti kor vulkáni képződményeit össze kell hasonlítani földtani, kőzettani, geomorfológiai ill. gazdasági hasznosítási és természetvédelmi szempontok alapján.)
3. Lakóhelyem hulladékgazdálkodása földrajzos szemmel (Bemutatni és értékelni lehet a lakóhely (település/kistérség) hulladékgazdálkodását (a lakosság és a gazdaság oldaláról), ennek mennyiségi/minőségi jellemzőit, a hagyományos és új hulladékgazdálkodási módszereket (megelőzés, újrahasznosítás, gyűjtés formái, előkezelés, szállítás, ártalmatlanítás stb.), a hulladékok által okozott problémákat, s mindezek térbeliségét, valamint fel lehet tárni mindezek jövőbeli problémáit és lehetőségeit.)
4. Lakóhelyem jelenkori közlekedésföldrajza (Bemutatni és értékelni lehet a lakóhely (település/budapesti kerület/kistérség) közlekedés-földrajzi adottságait, lehetőségeit és ezek kihasználását, azok változását, a különböző közlekedési szolgáltatásokat, szolgáltatókat (helyi és/vagy helyközi), a közlekedési infrastruktúrát, a közlekedési szokásokat, idősorosan elemezni lehet a lakóhely közlekedési adatait, valamint fel lehet tárni a fejlesztési lehetőségeket.)
5. A visegrádi országok fővárosainak összehasonlítása társadalmi, gazdasági szerepük alapján (Elemezni és értékelni lehet a négy főváros fejlődését, különböző szempontok alapján el lehet helyezni őket az európai nagyvárosok rangsorában, és társadalmi, gazdasági statisztikai mutatók alapján össze lehet hasonlítani őket egymással, valamint elemezni lehet idősoros adatok segítségével, hogy miként változott súlyuk, szerepük az országuk társadalmi, gazdasági életében.)
Első forduló
- Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 200 pont).
Tesztkérdéseket tartalmazó feladatlap megoldása természetföldrajz és társadalomföldrajz témakörökből.
A feladatok megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.
Második forduló
- Írásbeli (időtartam 240 perc, elérhető pontszám 200 pont).
A földrajzi kompetenciákat mérő feladatlap megoldása természetföldrajz és társadalomföldrajz témakörökből (tesztkérdések, szövegelemzés, diagramelemzés, hibakutatás, kiegészítés stb., és az egyik feladat egy rövid esszé írása lesz).
Egyes feladatok megoldásához számológép, vonalzó és körző használata szükséges lehet, ezért ezek használata engedélyezett.
Egyes feladatok megoldásához az elmúlt időszak természet- és társadalomföldrajzi vonatkozású eseményeiről szóló hazai, külföldi hírek és hazai tudományos cikkek ismerete segítséget jelenthet.
- Pályamunka (elérhető pontszám 150 pont)
A pályamunkák értékelése a következő szempontok szerint történik: tartalom 100 pont, illusztráció 30 pont, felhasznált irodalom 20 pont.
A pályamunkáknál a versenybizottság az önálló kutatást, tényfeltárást, elemzéseket, gondolatokat, saját készítésű ábrákat, képeket, egyes témáknál a terepbejárást, felmérést, interjúkészítést, illetve saját számításokat stb. kiemelten értékeli. A pályamunka esetében célszerű a logikus szerkezet, a bevezetésben a kutatási célok, kérdések világos megfogalmazása, valamint a munka végén egy rövid összegző zárófejezet.
Harmadik forduló (döntő)
- Szóbeli (elérhető pontszám 100 pont).
Kérdések a pályamunka tartalmával, a felhasznált irodalommal, az illusztrációkkal kapcsolatban, valamint a közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek megfelelő témákból.
A verseny szervezése
Az első forduló időpontja: 2011. november 8. (kedd), 14 óra
- A fordulót az iskolák bonyolítják le.
- A feladatlapokat a szaktanárok (szaktanári munkaközösségek) értékelik központi javítási útmutató alapján.
- A feladatlapok közül csak azokat kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni, amelyek elérték a 150 pontot.
- A beküldött feladatlapok közül a továbbjutási létszámhatárnak legfeljebb a kétszeresét kitevő legjobbakat a versenybizottság felülvizsgálja, és az Oktatási Hivatal az iskolai ADAFOR programon keresztül 2011. december 2-ig értesíti az érintett iskolákat az eredményekről. Ezek alapján csak azoknak a versenyzőknek a pályamunkáját kell az Oktatási Hivatalba felterjeszteni (kézbesíteni vagy postára adni) 2012. február 10-ig, akiknek a feladatlapja a felüljavítás után elérte a versenybizottság által meghatározott pontszámot. Az általános részben foglaltaknak megfelelően a határidő betartását a postabélyegző (kézbesítőkönyv) igazolja. A határidő után felterjesztett dolgozatokat és pályamunkákat az Oktatási Hivatal elbírálás nélkül visszajuttatja az iskoláknak.
A második forduló időpontja: 2012. január 6. (péntek), 10 óra
- A fordulót az Oktatási Hivatal szervezi a területileg illetékes kormányhivatalokon keresztül az általa kijelölt helyszínen.
- A dolgozatokat a versenybizottság értékeli központi javítási útmutató alapján.
- Az Oktatási Hivatal az ADAFOR programon keresztül 2012. február 10-ig értesíti az érintett iskolákat a második forduló írásbeli részének eredményéről.
- A versenybizottság az első és második forduló feladatlapjainak és a pályamunkának az összesített pontszáma alapján – a lehetséges létszámhatáron belül szigorú szakmai szempontok szerint – választja ki a döntőbe jutó versenyzőket. Az összesített eredményről az Oktatási Hivatal az ADAFOR programon keresztül 2012. március 13-ig értesíti az érintett iskolákat.
A harmadik forduló (döntő) időpontja: 2012. április 19. (csütörtök)
- A döntőt az Oktatási Hivatal szervezi az általa kijelölt helyszínen.
- A verseny végeredményét az első és második fordulós feladatlap, a pályamunka és a döntő forduló pontszámának összesítése alapján kialakult sorrend adja. Pontazonosság esetén sorrendben a második forduló, majd az első forduló pontszáma határozza meg a helyezést.
Adatok
| Név | Magyar Földrajzi Társaság |
| Alapítás éve | 1872 |
| Jogi forma | kiemelten közhasznú egyesület |
| Nyilvántartó szervezet | Fővárosi Bíróság |
| Nyilvántartási szám | 01-02-0000458 |
| Nyilvántartásba vételről rendelkező jogerős bírósági határozat száma, kelte |
Pk. 60522/1989/2, 1989.10.26. |
| Célja szerinti besorolás | oktatási tevékenység |
| Képviselői | Jeney László, Lóczy Dénes |
| Székhely | 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125. |
| Postacím | 2100 Gödöllő, Szabadság tér 16. |
| Telefon | (06-20) 313-9711 |
| info kukac foldrajzitarsasag.hu | |
| Adószám | 19007964-1-42 |
| Számmlavezető bank | OTP Bank, 1051 Budapest, Nádor u. 16. |
| Bankszámlaszám | 11742049-21471708 |
| IBAN | HU05117420492147170800000000 |
| SWIFT(BIC) kód | |
Társasági gyűlések
V. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl
21 év mérlege, avagy a rendszerváltás Közép-Európában
Időpont: 2011. október 28.
Helyszín: Kaposvár, Guba Sándor u. 40.
III. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium
Jól(l)ét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában
Időpont: 2011. szeptember 2.
Helyszín: Kodolányi János Főiskola Budapesti Oktatási Központja
Közhasznúsági jelentés a 2009-es évről
Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.
1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:
| Összes közhasznú tevékenység bevétele | 10 491 000 Ft | |
| Közhasznú tevékenység ráfordításai: | ||
| anyagi jellegű | 8 010 000 Ft | |
| személyi jellegű | 4 050 000 Ft | |
| értékcsökkenés | 260 000 Ft | |
| Összes ráfordítás: | 12 320 000 Ft | |
| Tárgyévi közhasznú eredmény: | -1 829 000 Ft |
|---|
2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:
Társaságunk 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.
3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)
| Jegyzett tőke: | 1 337 000 Ft |
| Eredménytartalék: | 1 110 000 Ft |
| Mérleg szerinti eredmény: | -1 829 000 Ft |
| Saját tőke: | 618 000 Ft |
5. Kimutatás a kapott támogatásokról:
| Központi költségvetési szerv MTA: | 1 795 000 Ft | munkabér és járulékaira |
| Központi költségvetési szerv MTA | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közlemények előáll. |
| NCA pályázat | 687 000 Ft | működési |
| Magánszemély | 50 000 Ft | Tessényi Jánosné tagtársunk |
| NKA nyomdaköltségre | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közleményekre |
| SZJA 1% | 1 028 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| Center Travel Utazási Iroda | 82 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| NCA Földrajzi Közl. Nyomda ktsg. | 100 000 Ft | 2009.4.szám emllékletére |
| NCA megbízási díjra | 160 000 Ft | honlap megújítására |
| Összesen: | 5 902 000 Ft |
|---|
6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:
1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 572 000 Ft
7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:
A Társaság taglétszáma
Társaságunknak belföldön 851 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 85 jogi tagja van. Taglétszámunk tehát összesen 936 fő. A Társaság taglétszám az előző években végzett folyamatos tagrevízió következtében csökkent. Ennek során töröltük tagjaink sorából azokat, akik három évig nem fizettek tagdíjat.
Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak
Társaságunknak 8 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 Székelyföldi Osztálya van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2009-ban szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást, ill. nagyrendezvényt tartott. Tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.
Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 62. vándorgyűlésre 2009. július 3-6. között Szegeden került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A Napfény városa – Szeged és a Tisza” volt. Az ülésszak 9 előadója a földrajztudomány csaknem minden területét képviselte. A természetföldrajztól a természetvédelem témakörén át a település- és turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2009. július 5.) a következő volt: Mártéji Tájvédelmi Körzet, Kurca-torok, Gyopárs-fürdő, Orosháza (Síküveggyár), Kardoskút, a Körös-Maros nemzeti Park nevezetességeivel ismerkedhetett meg a 115 fő résztvevő.A belföldi tanulmányutat ötnapos külföldi tanulmányút követte Románia – Dél-Erdély 56 fő részvételével megismerkedhetett a terület természetföldrajzi, gazdaságfölrajzi és kulturális értékeivel. Útvonal: Arad, Temesvár, Fogarasi - havasok, Nagyszeben, Vajdahunyad, Déva, Lippa, Arad.
Ízelítő Szakosztály- Osztályaink főbb kiemelkedő programjaiból:
Oktatásmódszertani Szakosztály: „Valóság és álom: Földrajztanítás 2010” c. egész napos konferencia, a földrajz oktatásának teljes verikumáról az általános iskolától a felsőoktatásig.
Zalai Osztály: „A Hód napja” alkalmából egész napos természetjáró akadályversenyt és gyalogtúrát szervezett a Kerkamenti Nemzeti Park területén.
A Zalai Osztály külföldi tanulmányútja június19-21 között Közép-Dalmáciába, a természeti és kulturális értékek jegyében.
Szegedi Osztályuk és a Szegedi Egyetem közös rendezésében zajlott le a 2 napos IX. Országos Geográfus Doktoranduszok Konferenciája március 12-13. között Szegeden.
Bakony-Balatonvidéki Osztály: Októberben a Gyaloglás Világnapja alkalmából, a Tönkölős-hegy, Bakonybél, Erdők Háza útvonalon rendezett gyalogtúrát természetföldrajzi ismertetővel.
2009. november 12-én, a Földrajztanárok Egylete képviselői és a Társaság elnöke főtitkára egy közös tárgyalás keretében egyeztetett, a két szervezet együttműködéséről. A kétévente megrendezésre kerülő földrajzoktatási konferenciára legközelebb 2010 tavaszán kerül majd sor, amelynek előkészítő bizottságába mindkét fél 5-5 tagot delegál.
Kiadványaink
Társaságunk minden taghoz eljuttatott illetménylapja a Földrajzi Közlemények – az akadémiai és az NKA pályázati támogatásoknak köszönhetően – 2009-ben is már négy különálló számmal jelentkezett. Mindez mérföldkőnek számít a Magyar Földrajzi Társaság életében, mert négy különálló lapszám kiadására utoljára 1993-ban volt példa, de akkor egy-egy szám átlagosan csak 60-70 oldalas volt szemben a mostani 130 oldallal. A támogatások segítségével a lap külseje is megújult: a régi, 1971-ben megalkotott borítót egy grafikájában, színvilágában és anyagi minőségében is megújított borítóval váltottuk fel. A fentieken kívül a papírminőség is javult.
Tematika szerint a 2009. évi 1-es szám, zömmel tudományos értekezéseket, szám szerint hatot, egy vitacikket tartalmazott, majd krónika rovattal zárult.
A 2. szám hét értekezése után a műhely, majd krónika, rovat következett.
A 3. szám már az új főszerkesztő bevezetőjével indult. Itt búcsúztunk Marosi Sándor tiszteletbeli elnökünktől. 7 nagyobb lélegzetű értekezés után a Társasági élet rovatokban részletes tájékoztatást adott a 2009.évi szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakáról, és a belföldi majd a külföldi tanulmányútról.
E szám krónika rovata is fontos eseményekről tudósít. Többek között az EUGEO éves Kongresszusáról, valamint a „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” c. konferenciáról.
A 2009. évi 4. szám hat értekezése a szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakán elhangzott előadásokat tartalmazza Ez a szám tartalmaz egy mellékletet Kondor-Attila Csaba társszerkesztésében, a „Közösségi zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban” címmel. Ez a melléklet a Nemzeti Kulturális Alap 100 ezer forintos támogatásával jelenhetett meg.
Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1930 és 1944 között 15 évfolyamot megélt, majd 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése tagtársaink áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.
A Társaság jövőbeni kilátásai
Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.
Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk. Korábbi tagtoborzó akcióink sikere következtében tagjaink között a fiatal korosztály örvendetesen gyarapszik, ami megteremtette a lehetőséget egy, kimondottan a fiatal geográfusokat tömörítő szakosztály megalakítására is.
Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2009-ben 5 pályázatot nyújtott be, amelyek közül voltak nyertes próbálkozások is. Mindezek kiegészítő források, s az akadémiai támogatás esetleges csökkentése esetén, a működési költségeinken kívül a pályázati programokhoz szükséges önrészt sem tudnánk biztosítani.
Budapest, 2010. március 25.
Dr. Michalkó Gábor
főtitkár
Közhasznúsági jelentés a 2010-es évről
Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.
1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:
| Összes közhasznú tevékenység bevétele | 14 229 000 Ft | |
| Közhasznú tevékenység ráfordításai: | ||
| anyagi jellegű | 9 544 000 Ft | |
| személyi jellegű | 3 697 000 Ft | |
| értékcsökkenés | 56 000 Ft | |
| Összes ráfordítás: | 13 297 000 Ft | |
| Tárgyévi közhasznú eredmény: | 932 000 Ft |
|---|
2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:
Társaságunk 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.
3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)
| Jegyzett tőke: | 1 337 000 Ft |
| Eredménytartalék: | 1 019 000 Ft |
| Mérleg szerinti eredmény: | 932 000 Ft |
| Saját tőke: | 1 250 000 Ft |
5. Kimutatás a kapott támogatásokról:
| Központi költségvetési szerv MTA: | 1 795 000 Ft | munkabér és járulékaira |
| Központi költségvetési szerv MTA | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közlemények előáll. |
| NCA országos | 1 163 000 Ft | működési |
| Magánszemély | 28 000 Ft | |
| NKA nyomdaköltségre | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közleményekre |
| SZJA 1% | 726 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| Center Travel Utazási Iroda | 175 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| Heiling Média Kft. | 250 000 Ft | |
| Gyöngyös Önkormányzat | 50 000 Ft | rendezvényre |
| Pécs Önkormányzata | 50 000 Ft | rendezvényre |
| Összesen: | 6 237 000 Ft |
|---|
6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:
1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 694 000 Ft
7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:
A Társaság taglétszáma
Társaságunknak belföldön 716 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 76 jogi tagja van.
Taglétszámunk tehát összesen 792 fő.
Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak
Társaságunknak 9 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 székelyföldi osztálya (50 tag, központ: Csíkszereda) van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2010-ben szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást tartott, tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.
2010. augusztus 30-án megalakult új szakosztályunk, a Turizmusföldrajzi Szakosztály budapesti központtal.
2010. május 15-én „Valóság és Álom: Földrajztanítás 2010.” címmel Országos Földrajzi Konferenciát tartottunk a Földrajztanárok Egyletével közösen. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Rádli Katalin köszöntésével öt plenáris előadás és 8 referátum hangzott el.
2010 decemberében Szakmai Együttműködési Megállapodás jött létre a Társaság és a „Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny” c. pályázati program megvalósításához a Kőris Környezeti Nevelési, Versenyszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-vel a határon túli magyar diákok magyarországi tanulmányi versenyen való részvételének tárgyában, amelynek értelmében segítjük a pályázati programok szakmai tartalmának megfelelő és eredményes megvalósítását, valamint a regionális fordulók lezárását követő szakmai jelentés elkészítését.
A 2010. évi rendezvények sorában kiemelkedő a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete szervezte Országos Angol Nyelvű Földrajzi Tanulmányi Verseny sikeres lebonyolításában való közreműködésünk, amelynek döntőéjére 2010. április 6-án Pécsett került sor.
Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 63. vándorgyűlésre 2010. július 2-5. között Pécsett került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A pécsi geográfia legjava” volt. Az ülésszak 6 előadója a földrajz csaknem minden tudományterületét képviselte. A természetföldrajztól az élővilág, és a természetvédelem témakörén át a turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2010. július 4.): Sellye – Drávaiványi – Kóros – Barcs –Duna-Dráva Nemzeti Park, ősborókás Dráva-holtág nevezetességivel ismerkedhetett meg a 110 fő résztvevő. A belföldi tanulmányutat öt napos külföldi tanulmányút követte Szlovéniába. A 72 tanár, ill. kutató résztvevő a Júliai-Alpok Nemzeti park, a Dolinka Sava völgy, a Vogel csúcs, a Vrata- gleccservölgy, a Beldi - tó,majd végül az Adriai-tenger partjával és Skocjani-barlang és a Muravidék természet- és gazdaságföldrajzi nevezetességeivel ismerkedhetett meg.
Közéleti szerepvállalásaink között szerepelt a köz- és felsőoktatásban dolgozó földrajzos kollégák szakmai érdekképviseletének ellátása, amely 2010-ben a készülő közoktatási törvénnyel kapcsolatos állásfoglalások elkészítését és kommunikálását jelentette. Emellett a Nemzetközi Földrajzi Unióban (IGU) is a Társaság delegáltja képviselte a hazai geográfiát. Az MTA X. Földtudományok Osztálya havi rendszerességű ülésein képviseltük a tagság szakmai érdekeit.
Kiadványaink
Társaságunk illetménylapjának, az MTA X. Földtudományok Osztálya által kiemeltnek minősített és az EBSCO által indexált Földrajzi Közleményeknek 2010. évi 4 száma az akadémiai és az NKA támogatásának köszönhetően minden tagunkhoz eljutott.
Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése a szerkesztők áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.
A Társaság jövőbeni kilátásai
Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.
Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk.
Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2011-re vonatkozóan is több pályázatot nyújtott, illetve nyújt be. Örvendetes, hogy 2011-re is sikerült elnyerni a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amely 1,3 millió forint hozzájárulással segíti a Földrajzi Közlemények megjelentetését.
Budapest, 2011. március 24.
Dr. Michalkó Gábor
főtitkár
Egy százalék
Ezúton is köszönjük Támogatóinknak, hogy adójuk 1%-ával segítik működésünket,
ezáltal a szó szoros értelmében fennmaradásunkat!
Ebben az évben 429 669 Ft-tal támogatták Társaságunkat!
Kérünk mindenkit, hogy a jövőben is éljen a támogatás lehetőségével!
Adószámunk: 19007964-1-42
Kiváló Ifjú Geográfus kitüntetés
A kitüntetés adományozásának szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 110. évfordulója emlékére 1982-ben Kiváló Ifjú Geográfus kitüntetést alapított. 2. Az oklevél azonos címmel, de eltérő tartalommal különböző korú személyeknek adható:
3. Évente két oklevél adható ki mind közép-, mind pedig felsőfokú tanulmányokat folytató személyeknek, a választmány előterjesztésére, a közgyűlés határozata alapján. Az oklevelet a kitüntetetteknek a közgyűlésen kell átadni, megemlítve az oktatási intézmény és az oktató személy(ek) nevét is. 4. Az oklevél adományozására a jelölőbizottság tesz javaslatot a választmánynak. A bizottság munkájában az elnök és a főtitkár is részt vesz. A javaslat akko rkerülhet a közgyűlés elé, ha a választmány elfogadta. 5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni, és a kitüntetésről a főtitkár értesíti az érintett oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját, dékánját) is. |
Kitüntetettek
|
Tiszteleti tagság
A tiszteleti tagság odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, akit a földrajztudomány terén kifejtett, a földrajzi ismereteket előmozdító, magasszintű munkássága, vagy a Társaság érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen a közgyűlés annak megválaszt. 2. Az elismerő címet és oklevelet a jelölőbizottság javaslata alapján a választmány előterjesztésére a közgyűlés évente egy-egy hazai illetve külföldi személynek adományozza. Kivételes esetben a választmány kétharmados szótöbbséggel javasolhatja a tiszteleti tagság egynél több személynek történő odaítélését. 3. A jelölőbizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján előterjesztés készül. A szavazásban a bizottság tagjain kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. A javaslat elfogadásáról a választmány határoz. 4. Az oklevelet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell átadni. Más esetben az átadásról - megfelelő ünnepélyes keretek közt -, a főtitkár gondoskodik. 5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Tiszteleti tagok
|
Hírlevél
A Földgömb magazin
A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2024-től már nem illetménylap, a tagdíj nem tartalmazza a Földgömb magazin előfizetését!
Főtámogatóink
Partnereink
