MFT 150 jubileumi évad
Közhasznúsági jelentés a 2010-es évről
Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.
1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:
| Összes közhasznú tevékenység bevétele | 14 229 000 Ft | |
| Közhasznú tevékenység ráfordításai: | ||
| anyagi jellegű | 9 544 000 Ft | |
| személyi jellegű | 3 697 000 Ft | |
| értékcsökkenés | 56 000 Ft | |
| Összes ráfordítás: | 13 297 000 Ft | |
| Tárgyévi közhasznú eredmény: | 932 000 Ft |
|---|
2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:
Társaságunk 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.
3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)
| Jegyzett tőke: | 1 337 000 Ft |
| Eredménytartalék: | 1 019 000 Ft |
| Mérleg szerinti eredmény: | 932 000 Ft |
| Saját tőke: | 1 250 000 Ft |
5. Kimutatás a kapott támogatásokról:
| Központi költségvetési szerv MTA: | 1 795 000 Ft | munkabér és járulékaira |
| Központi költségvetési szerv MTA | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közlemények előáll. |
| NCA országos | 1 163 000 Ft | működési |
| Magánszemély | 28 000 Ft | |
| NKA nyomdaköltségre | 1 000 000 Ft | Földrajzi Közleményekre |
| SZJA 1% | 726 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| Center Travel Utazási Iroda | 175 000 Ft | cél szerinti felhasználásra |
| Heiling Média Kft. | 250 000 Ft | |
| Gyöngyös Önkormányzat | 50 000 Ft | rendezvényre |
| Pécs Önkormányzata | 50 000 Ft | rendezvényre |
| Összesen: | 6 237 000 Ft |
|---|
6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:
1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 694 000 Ft
7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:
A Társaság taglétszáma
Társaságunknak belföldön 716 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 76 jogi tagja van.
Taglétszámunk tehát összesen 792 fő.
Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak
Társaságunknak 9 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 székelyföldi osztálya (50 tag, központ: Csíkszereda) van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2010-ben szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást tartott, tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.
2010. augusztus 30-án megalakult új szakosztályunk, a Turizmusföldrajzi Szakosztály budapesti központtal.
2010. május 15-én „Valóság és Álom: Földrajztanítás 2010.” címmel Országos Földrajzi Konferenciát tartottunk a Földrajztanárok Egyletével közösen. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Rádli Katalin köszöntésével öt plenáris előadás és 8 referátum hangzott el.
2010 decemberében Szakmai Együttműködési Megállapodás jött létre a Társaság és a „Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny” c. pályázati program megvalósításához a Kőris Környezeti Nevelési, Versenyszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-vel a határon túli magyar diákok magyarországi tanulmányi versenyen való részvételének tárgyában, amelynek értelmében segítjük a pályázati programok szakmai tartalmának megfelelő és eredményes megvalósítását, valamint a regionális fordulók lezárását követő szakmai jelentés elkészítését.
A 2010. évi rendezvények sorában kiemelkedő a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete szervezte Országos Angol Nyelvű Földrajzi Tanulmányi Verseny sikeres lebonyolításában való közreműködésünk, amelynek döntőéjére 2010. április 6-án Pécsett került sor.
Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 63. vándorgyűlésre 2010. július 2-5. között Pécsett került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A pécsi geográfia legjava” volt. Az ülésszak 6 előadója a földrajz csaknem minden tudományterületét képviselte. A természetföldrajztól az élővilág, és a természetvédelem témakörén át a turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2010. július 4.): Sellye – Drávaiványi – Kóros – Barcs –Duna-Dráva Nemzeti Park, ősborókás Dráva-holtág nevezetességivel ismerkedhetett meg a 110 fő résztvevő. A belföldi tanulmányutat öt napos külföldi tanulmányút követte Szlovéniába. A 72 tanár, ill. kutató résztvevő a Júliai-Alpok Nemzeti park, a Dolinka Sava völgy, a Vogel csúcs, a Vrata- gleccservölgy, a Beldi - tó,majd végül az Adriai-tenger partjával és Skocjani-barlang és a Muravidék természet- és gazdaságföldrajzi nevezetességeivel ismerkedhetett meg.
Közéleti szerepvállalásaink között szerepelt a köz- és felsőoktatásban dolgozó földrajzos kollégák szakmai érdekképviseletének ellátása, amely 2010-ben a készülő közoktatási törvénnyel kapcsolatos állásfoglalások elkészítését és kommunikálását jelentette. Emellett a Nemzetközi Földrajzi Unióban (IGU) is a Társaság delegáltja képviselte a hazai geográfiát. Az MTA X. Földtudományok Osztálya havi rendszerességű ülésein képviseltük a tagság szakmai érdekeit.
Kiadványaink
Társaságunk illetménylapjának, az MTA X. Földtudományok Osztálya által kiemeltnek minősített és az EBSCO által indexált Földrajzi Közleményeknek 2010. évi 4 száma az akadémiai és az NKA támogatásának köszönhetően minden tagunkhoz eljutott.
Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése a szerkesztők áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.
A Társaság jövőbeni kilátásai
Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.
Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk.
Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2011-re vonatkozóan is több pályázatot nyújtott, illetve nyújt be. Örvendetes, hogy 2011-re is sikerült elnyerni a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amely 1,3 millió forint hozzájárulással segíti a Földrajzi Közlemények megjelentetését.
Budapest, 2011. március 24.
Dr. Michalkó Gábor
főtitkár
Egy százalék
Ezúton is köszönjük Támogatóinknak, hogy adójuk 1%-ával segítik működésünket,
ezáltal a szó szoros értelmében fennmaradásunkat!
Ebben az évben 429 669 Ft-tal támogatták Társaságunkat!
Kérünk mindenkit, hogy a jövőben is éljen a támogatás lehetőségével!
Adószámunk: 19007964-1-42
Kiváló Ifjú Geográfus kitüntetés
A kitüntetés adományozásának szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának 110. évfordulója emlékére 1982-ben Kiváló Ifjú Geográfus kitüntetést alapított. 2. Az oklevél azonos címmel, de eltérő tartalommal különböző korú személyeknek adható:
3. Évente két oklevél adható ki mind közép-, mind pedig felsőfokú tanulmányokat folytató személyeknek, a választmány előterjesztésére, a közgyűlés határozata alapján. Az oklevelet a kitüntetetteknek a közgyűlésen kell átadni, megemlítve az oktatási intézmény és az oktató személy(ek) nevét is. 4. Az oklevél adományozására a jelölőbizottság tesz javaslatot a választmánynak. A bizottság munkájában az elnök és a főtitkár is részt vesz. A javaslat akko rkerülhet a közgyűlés elé, ha a választmány elfogadta. 5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni, és a kitüntetésről a főtitkár értesíti az érintett oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját, dékánját) is. |
Kitüntetettek
|
Tiszteleti tagság
A tiszteleti tagság odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, akit a földrajztudomány terén kifejtett, a földrajzi ismereteket előmozdító, magasszintű munkássága, vagy a Társaság érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseképpen a közgyűlés annak megválaszt. 2. Az elismerő címet és oklevelet a jelölőbizottság javaslata alapján a választmány előterjesztésére a közgyűlés évente egy-egy hazai illetve külföldi személynek adományozza. Kivételes esetben a választmány kétharmados szótöbbséggel javasolhatja a tiszteleti tagság egynél több személynek történő odaítélését. 3. A jelölőbizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján előterjesztés készül. A szavazásban a bizottság tagjain kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. A javaslat elfogadásáról a választmány határoz. 4. Az oklevelet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell átadni. Más esetben az átadásról - megfelelő ünnepélyes keretek közt -, a főtitkár gondoskodik. 5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Tiszteleti tagok
|
Teleki Pál Szakirodalmi Nívódíj
A Teleki Pál Szakirodalmi Nívódíj odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság minden évben Teleki Pál (Ifjúsági) Szakirodalmi Nívódíjjal ismeri el egy kiváló fiatal geográfus valamely szakmailag különösen értékes közleményét. 2. A díj olyan személynek adható (kizárólag 1 fő számára), aki a döntést (jelölést) megelőző évben még nem töltötte be a 33. életévét, és a döntés (jelölés) alapjául szolgáló publikáció megjelenésekor már tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. 3. A díj alapja minden esetben egy meghatározott, önálló vagy a jelöltön kívül legfeljebb két társszerző által jegyzett magyar vagy angol nyelvű alkotás, amely a döntést (jelölést) megelőző évben jelent meg nyomtatásban vagy elektronikus formában. Ez az alkotás lehet önálló szakkönyv, valamint tanulmánykötet önálló fejezeteként vagy szakfolyóiratban közölt írás. Az elbírálás során az alkotás minősége, a magyar földrajztudomány egészének szemszögéből értékelt jelentősége, a közlés fórumának elismertsége veendő figyelembe. 4. Az elismerő oklevélhez egyszeri alkalommal kifizetésre kerülő nívódíj (ösztöndíj) tartozik. 5. A díjat kizárólag a Nívódíj Alap kamatjaiból lehet fizetni; a tőke vagy annak egy része erre nem használható fel. A célzott adományokból származó, felajánlások révén bővíthető Alap tökéjét a Társaság elkülönített számlán vagy alszámlán köteles tartani, biztonságosan lekötve oly módon, hogy a lehető legmagasabb kamatot termelje. Az Alap helyzetét az éves költségvetési beszámoló során külön pontban ismertetni kell a Közgyűlés előtt. 6. A kifizetésre kerülő nívódíj (ösztöndíj) minimális összege az Alap előző évi kamatjának felel meg; ez a Társaság költségvetéséből vagy magánszemély felajánlása révén kiegészíthető. 7. A díj odaítélésére a Választmány által kiküldött Érembizottság hivatott javaslatot tenni a beérkezett jelölések és saját véleményalkotása alapján. A döntés joga a Választmányt illeti meg. 8. A díjazandó személyre a Magyar Földrajzi Társaság bármely tagja – írásos indoklással – jelölést tehet, amelyben vázolja a jelölt szakmai életútját, továbbá értékeli és másolatban mellékeli a díj alapját képező publikációt. Ha valamely évben nem érkezne jelölés az Érembizottsághoz, akkor a díjazandó személyre – elsősorban a Földrajzi Közleményekben megjelent írások alapján – a Társaság főtitkára hivatott javaslatot tenni. 9. Az elismerő oklevél átadására az évi vándorgyűlés keretében megtartott közgyűlésen vagy az azt követő első választmányi ülésen kerül sor. A nívódíj (ösztöndíj) legkésőbb a díjazást követő év januárjában fizetendő ki. 10. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Kitüntetettek
Felajánlók 2015.
Felajánlók 2012.
Alapító – felajánló 2001.
|
Pro Geographia oklevél
Az oklevél adományozásának szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság a földrajztudományok, a földrajzpedagógia, a tudományszervezés és a magas színvonalú tudomány népszerűsítés területén elért jelentős eredmények, valamint a Társaság érdekében végzett önzetlen munkásság elismeréseként a Társaság tagjai és az együttműködő intézmények számára adható Pro Geographia oklevelet alapított 1990-ben. 2. Az oklevelet a jelölőbizottság javaslata alapján, a választmány előterjesztésére a közgyűlés évente legfeljebb öt személy részére adományozza. Kivételes esetben a választmány kétharmados szótöbbséggel javasolhatja több oklevél odaítélését is. 3. A jelölőbizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján előterjesztés készül. A szavazásban a bizottság tagjain kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. A javaslat elfogadásáról a választmány határoz. 4. Az oklevelet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell átadni. 5. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Kitüntetettek
|
Teleki Sámuel-érem
Az emlékérem odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság eredményes kutatók és kiváló utazók munkájának elismerésére a nagynevű Afrika-kutatóról elnevezett Teleki Sámuel-érem kitüntetést alapított 1990-ben. Az érem azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi expedícióik, feltáró kutatásaik, tanulmányútjaik során gyűjtött anyagaikkal és azok feldolgozásával, közzétételével jelentős mértékben gyarapították a földrajz és a társtudományok ismereteit. 2. A kitüntetésben részesíthetők azok is, akik a magyar földrajzi kutatók, utazók munkásáágának tudománytörténeti feldolgozásában, valamint a földrajzi kutatások, utazások ismeretanyagának terjesztésében, népszerűsítésében kimagasló érdemeket szereztek. 3. A kitüntetés kivételes esetben külföldi személy részére is adományozható. 4. Az érem bronzból készül. Előoldalán Teleki Sámuel domborművű mellképe, neve, születési és halálozási évszáma látható. Hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye körül a a SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA felirat és a társaság alapításának évszáma: 1872. Alul az érem adományozásának éve és a kitüntetett neve van fölvésve. 5. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése ítéli oda egy e célra alakult bizottság javaslata alapján. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, a Társaság elnöke és főtitkára, valamint a Múzeumi Bizottság elnöke és a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. A bizottsághoz érkezett ajánlásokból szavazás alapján javaslat készül, amelynek elfogadásáról a választmány határoz. 6. Évente egy érem adományozható és átadására lehetőleg a Magyar Földrajzi Múzeumban rendezendő tudományos konferencián kerüljön sor. Rendkívül indokolt esetben még egy érem adományozásáról a választmány kétharmados többséggel elfogadott javaslatára a közgyűlés határoz. 7. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. 8. Az alapító okirat szövegét és az érem Teleki Sámuelt ábrázoló oldalának fényképét nyilvánosságra kell hozni a Földrajzi Közlemények és a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok cimű folyóiratokban. |
Kitüntetettek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem
Az emlékérem odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor, - a nagynevű Ázsia-utazó - emlékére, halálának 125. évfordulója alkalmából 1967-ben emlékérmet alapított. Az érmet a földrajztudományok olyan kimagasló hazai vagy külföldi művelőjének adományozza, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a földrajztudomány nemzetközi kapcsolatainak elmélyítésében. 2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Kőrösi Csoma Sándor domborművű mellképe. Alatta felírás: ALEXANDER CSOMA DE KŐRÖS 1784-1842. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye, felette felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA. Alatta PRO MERITIS SCIENTIARIUM GOEGRAPHICARIUM INTER GENTES - 1872. Az érmen alul bevésve: Viro doctissimo (dominae doctissimae) a megadományozott neve valamint az adományozás éve . 3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár. 4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt. 5. Négyévenként - a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának évében, - egy érmet adományoz a Társaság. 6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek. 7. Az érem átadásáról az elnök gondoskodik. Az érmet lehetőleg a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának ülésén kell átnyújtani a kitüntetettnek. |
Kitüntetettek
|
Lóczy Lajos-emlékérem
Az emlékérem odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság nagynevű volt elnökének emlékére 1922-ben, Társaságunk megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Lóczy Lajos-érmet alapított olyan földrajztudós, esetleg más tudós kitüntetésére, aki kimagasló földrajzi kutatómunkájával, tanulmányaival, könyveivel bel- és külföldön egyaránt elismerést szerzett. 2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Lóczy Lajos mellképe. Alatta felírás: IN MEMORIAM LUDOVICI LÓCZY 1849-1920. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye körül a felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA és a társaság alapításának éve: 1872. Alul az érem adományozásának éve és annak a tudósnak a neve van fölvésve, akinek a kitüntetést a Társaság adományozta. Az érem átmérője 92 mm. 3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár. 4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt. 5. Az érmet évenként felváltva magyar ill. külföldi kutató vagy tudós kaphatja meg. 6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek. 7. Az érmet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell - ünnepélyes keretek közt - átadni. Külföldi tudós esetén átveheti az országa budapesti követségének közgyűlésen megjelenő megbízottja, vagy átadhatja azt a kitüntetett hazájában lévő magyar külügyi képviselet tagja is. Az éremnek a kitüntetetthez való ejutásáról a főtitkár gondoskodik. 8. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Kitüntetettek
|
A Földgömb magazin
Küldetésünk
A Földgömb alkotóközössége a lap 1929-es alapítása óta azért dolgozik, hogy választ adjon a bennünket körülvevő világról megfogalmazódott kérdésekre, elsősorban a földrajztudomány elemző, szintetizáló eszköztárának segítségével. Ezek a kérdések és válaszok sohasem voltak olyan kiemelkedően fontosak és aktuálisak, mint ma, amikor a klímaváltozás, a környezettudatos életmód és a környezetvédelem az emberiség jövőjének szempontjából ily nagy jelentőséggel bírnak. E célok megvalósításának hatékony eszköze lapunk, mely szórakoztatva tanít, magyarázza a Világot!
Mottónk:
„Ésszel járom be a Földet!” – mely a Magyar Földrajzi Társaság első alelnöke, Vámbéry Ármin gondolatait idézi.
A Földgömb jelképe
A logónkban található jelet – egy karikában egy kereszt – mint a Föld (és A Földgömb) szimbólumát használjuk. Ez az ősi és alapvető jel – eltérő jelentéstartalommal és megjelenéssel – szinte minden civilizáció jelrendszerében felbukkan, helyenként vallási jelentéssel, a legtöbbször azonban a Föld megjelenítéseként, nemritkán a négyosztatúságát a tűz–víz–föld–levegő földi alapelemekre értelmezve. Az asztronómiában a Föld szimbóluma, a székely rovásírásban – a Földet is jelezve – az F betű, de a NASA is ezt használja a Föld jelképeként.
Tartalom
A Földgömbben ismeretterjesztő írásokat olvashat a kedves Olvasó kalandos felfedezőutakról, látványos vidékekről és lakóikról, alig ismert környezetünkről a tengerfenéktől a hófödte csúcsokig, sőt egészen a Marsig… Minden lapszámunkban foglalkozunk legalább egy magyarországi, egy európai, illetve egy tengerentúli területtel. Lapunk információkban gazdag, mindig aktuális, magazin-jelleggel, színes, olvasmányos formában, színvonalas tartalommal és képanyaggal mutatja be bolygónkat.
Szakmai háttér
Szerzőink elszánt és tapasztalt magyar utazók, kutatók, akik Szibériától az Antarktiszig, a mangrovemocsaraktól a Föld legszárazabb hegységeiig különlegesen érdekes helyeket ismertek meg, és nem csak bejártak egy-egy térséget, de a lehető legszélesebb körű tudással is rendelkeznek a témáról.
A Földgömb magazin története
A dicső múlt: A magyar expedíciós kutatások 19. század második felében kezdődött aranykora a 20. század elejére lezárult, ám a legendás időszakot fémjelző személyek (Vámbéry Ármin, Déchy Mór, Stein Aurél, Lóczy Lajos) feltárótevékenysége, hírneve mintegy megalapozta A Földgömb sikeres elindítását. Széles körű ismertségük, társadalmi szerepvállalásuk, az általuk közvetített tudás igen jelentősen emelte a geográfia elismertségét is. A Földgömbben hangsúlyosan jelen lévő Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Germanus Gyula előadásait tömegek látogatták, és az érdeklődők akkor sem tágítottak, ha már szinte csak az utcán jutott számukra hely…
Legendás idők: A nagy érdeklődést látván, a Magyar Földrajzi Társaság tagjaiban megfogalmazódott egy népszerű folyóirat alapításának gondolata. A feladatot Dr. Milleker Rezső vállalta fel, aki saját erőforrásaiból lankadatlan munkával 1929 őszén Debrecenben útjára indította az első lapszámot. Sok áldozatot vállalt, és a lap egyre népszerűbb lett. Olvasóinak száma igen gyorsan gyarapodott, annak ellenére, hogy a világgazdasági válság a lapot is sújtotta. Akkoriban szinte kizárólag A Földgömb magazin volt az a forrás, amiből információt meríthetett az érdeklődő közönség arról, mi zajlik a nagyvilágban. 1934-ben a lap új korszakba lépett. Milleker Rezső, miután a lap már biztos lábakon állt, a Magyar Földrajzi Társaságnak adományozta. Szerkesztésével Dr. Baktay Ervint és Dr. Kéz Andort bízták meg, és immár Budapesten készült. A valódi legendává vált lap története azonban a II. világháború lezárását követő, új korszak beköszöntével hosszú időre megszakadt. Bár Budapest ostromakor még megjelent az utolsó, 12 oldalas lapszám, a későbbi beindítás meghiúsult. Addig ugyanis a szerzők, szerkesztők rendszeresen foglalkoztak geopolitikai és etnikai kérdésekkel, ám a háború után e szélesre nyitott ablak, a mély, elemző ismeretterjesztés már nem volt igazán kívánatos és központilag támogatott szemlélet… Sőt!
Újraalapítás: A Földgömb feltámasztását Dr. Nemerkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság 1993-ban megválasztott főtitkára már hosszú ideje tervezte. Jelentős mennyiségű cikk és képanyag gyűlt össze fiókjában, azonban terve anyagi okokból mégsem sikerült. 1999-ben Nemerkényi Antal és Farkas Péter találkozása alapozta meg az újraindítást!A szükséges anyagi forrásokat néhány cég biztosította, és megalakult a lap kiadója, a Földgömb ’99 Kft. Ez idő tájt még A Földgömbhöz hasonló, tartalmas és jó minőségben megjelenő folyóirat nem létezett a magyar piacon, így a régi-új magazin nagyon hamar népszerű lett az Olvasók körében. Nemerkényi Antal szinte egymaga szerkesztette a lapot, az elődök szellemiségében. A kezdeti fellendülést újabb változások követték. A lappal kapcsolatos kiadói teendők meghaladták a lelkes szerkesztők erejét, és a kiadással külső céget kellett megbízni. Sajnos az időközben megjelenő, hasonló külföldi lapok fordításainak megjelenése nem tett jót a magazinnak. 2005-ben Nemerkényi Antal elhunyt. A lapnak nem volt igazán gazdája, sorsa újra megpecsételődni látszott. A társaság az átmeneti időszakra Dr. Vojnits Andrást bízta meg a főszerkesztői feladatokkal.
Újjászületés: 
Hosszas tárgyalások után a Magyar Földrajzi Társaság a magazin kiadásával 2006 nyarán a Heiling Média Kft.-t bízta meg. A lap főszerkesztői feladatait azóta Dr. Nagy Balázs látja el. Megújult a lap szerkesztősége, és tartalma is felfrissült. Az alkotóközösség nagy lelkesedéssel látott neki, hogy A Földgömb nyomdai minőségét és szerkesztését is a piac követelményeihez igazítsa. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előfizetők száma 2 év alatt közel megduplázódott! Ám az erkölcsi elismerés sem maradt el: 2008-ban szerzőnk, Gárdi Balázs a lapban megjelent fotóriportjaiért Pulitzer-emlékdíjat kapott. A következő évben a lap új sorozatának 10. évfordulójára megújult a lap arculata is, de a szerkesztőség álmai ezzel még nem értek véget. A nagy elődök, Milleker, Baktay, Nemerkényi nyomdokain újabb nagy tervek szövődnek a fejekben...
Ellátogatok A Földgömb honlapjára
Hírlevél
A Földgömb magazin
A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2012-től illetménylappá vált!
Főtámogatóink
Partnereink
