Az 1872-ben alakult Magyar Földrajzi Társaság (MFT) legelső szakosztálya a – Teleki Pál 1911. évi javaslata alapján – 1912. január 12-én 25 taggal megalakuló gazdasági-földrajzi szakosztály. Az alakuló ülésen jelen volt a korabeli magyar földrajzi élet krémje – a nagy nevek közül talán csak Cholnoky Jenő hiányzott. Az alakuló ülésen a szakosztály elnökévé közfelkiáltással Havass Rezsőt, alelnökévé Thirring Gusztávot választották meg (Földrajzi Közlemények 1912. 55. oldal). Teleki Pált, az MFT főtitkárát és Halász Gyulát az MFT titkárát a szakosztály főtitkári, illetve titkári teendőinek elvégzésére kérték fel. Megalakulása után a szakosztály nyomban megkezdte működését, és az elkövetkező négy hónapban hét (!) előadást rendezett meg.

A gazdaság-földrajzi szakosztály alakuló ülése és ügyrendje (1912)

A szakosztály megalakulásának több célja volt, melyet azonban az érintettek kicsit eltérően láttak; mindenki a saját felfogása (és érdeklődési területe) szerint. A szakosztályelnök Havass így írt a célkitűzésekről 1922-ben a Földrajzi Közlemények hasábjain: „Egyik legfontosabb célunk lesz, hogy a Balkánnal állandóan foglalkozzunk. A földrajzi fekvés és kedvező dunai, tengeri és vasuti közlekedési vonalaink szinte kínálják nekünk a gazdasági hegemoniát a Balkánon.” A szakosztály általánosabb célkitűzéseiről Fodor Ferenc ír (A magyar földrajztudomány története, MTA FKI, 2006, 231. oldal). Szerinte Havass programja elsősorban gazdasági, és kevésbé földrajzi jellegű, ellentétben Telekiével, aki így nyilatkozott a szakosztályról: „A gazdasági földrajzi szakosztály nevet – az emberi földrajzzal szemben – azért választottuk, hogy kifejezzük, hogy a fősúlyt a materiális kultúra elterjedésére a földrajzi tényezőkkel, a földi élet összes jelenségeivel való összefüggésére, kölcsönhatására fogjuk fordítani. […] Szakosztályunk címében a gazdasági szó […] irányt jelez, de sohasem szabad elfelednünk a földrajzi szót sem. Ez az alap, amelyen állunk.” Ez tehát Teleki és később Fodor ars poeticája is, melyet Fodor az említett művében szembeállít Cholnoky Jenő elképzeléseivel, aki „az emberföldrajzban is csak a materiális szükségleteket látta meg.”

A gazdasági földrajzi szakosztály megalakulása tehát mérföldkő a magyar geográfiában, ettől a ponttól számíthatjuk a társadalom- és a természetföldrajz intézményesített kettéválását – azzal együtt állíthatjuk ezt, hogy maga Teleki Pál is világos különbséget tett a gazdaságföldrajz mint szűkebb, és az emberföldrajz mint tágabb kategória között. Mindenesetre 1912-re, tehát 40 évvel az MFT létrejötte után immár odáig fejlődött a honi földrajztudomány, hogy igény támadt a specializálódásra, annak ellenére, hogy a geográfia hazai meghatározó alakjai (Lóczy, Cholnoky) még mindig földrajzi polihisztoroknak számítottak, akik egyaránt alkottak természet- és társadalom-földrajzi témákban is.

A szakosztály kezdeti lendületes tevékenysége részben a háború, részben a képzett gazdaságföldrajzos szakemberek hiánya miatt hamar alábbhagyott (1913-ban még 5 ülést tartottak, 1914-től azonban átmenetileg szünetelt a szakosztály tevékenysége). Fodor Ferenc a szakosztály két fő eredményének azt tartja, hogy 1917-ben megjelent a híres szerb geográfus, Jovan Cvijić könyvének Németh József által készített kivonata (A szerbek antropogeográfiai tanulmányai a Balkánon), illetve hogy a szakosztályból kiindult gazdaságföldrajzi köztudatnak köszönhetően az első világháború után a Közgazdaságtudományi Karon tanszéket állítottak fel Teleki számára. E két eredmény ellenére a szakosztály tevékenysége lendületét vesztette, sőt, az 1920-as években Németh József elnöksége alatt gyakorlatilag szünetelt. Különösen feltűnő volt a szakosztály tétlensége az 1921-ben megalakult Didaktikai Szakosztály aktivitásához képest.

Az ismételt fellendülést Fodor Ferenc elnöki székbe kerülése hozta 1932-ben. Fodor már 1925-ben szerette volna betölteni e pozíciót, de erre csak Németh József halálával nyílt lehetősége. A Közgazdaságtudományi Kar Földrajzi Intézetére (Teleki-intézet) támaszkodva azonnal szervezőmunkába kezdett, és ahogy az a főtitkári jelentésekből kiderül, egyre több szakosztályülést tartottak: 1936-37-ben a szakülések száma 6, illetve 7. Ugyanakkor az MFT tagjai részéről az érdeklődés végig csekély maradt a szakosztály előadásai iránt, a hallgatóság többsége a Teleki-intézet hallgatói közül került ki. Ebben az időszakban a szakosztály tevékenysége elsősorban a szakelőadások megtartására korlátozódott, bár a szakosztály részt vett egyéb programok (pl. tanulmányi kirándulások) megszervezésében is.

A Gazdaságföldrajzi Szakosztály ügyrendje (1933)

1939-ben Fodor Ferenc Pécsre költözött, és lemondott az elnöki pozícióról. Ezt követően a szakosztály működése három évig szünetelt, majd 1942-ben Rónai Andrást választották elnöknek. A szakosztály a háborús körülmények közepette alig működött, 1944 után nincs nyoma bármilyen tevékenységüknek.

A 2. világháború után jelentős változások következtek be az MFT életében. A társaságot 1949-ben betiltották, és csak 1952-ben szervezhette újjá magát. A Gazdasági Földrajzi Szakosztály 1953 elején kezdte meg munkáját. A kor szelleméhez méltóan a szakosztályra fontos szerep hárult: a marxista gazdaságföldrajz elterjesztése. Ezt híven tükrözte a szakosztály vezetése is, hiszen az elnöki pozícióba az iparföldrajzos Markos György került. Ettől az időszaktól kezdve már részletesebb információk állnak rendelkezésre a szakosztály működéséről, mégpedig a Földrajzi Közleményekben majdnem minden évben megjelenő „Jelentések a szakosztályok és a vidéki osztályok működéséről” című rovatból. Így megtalálhatók az egyes előadások címei (néha tömör összefoglalói), valamint a rendezvények látogatottsága, átlagos időtartama, helyszíne is. 1953-54-ben például 15 előadást rendezett a szakosztály, átlagosan 35-40 főnyi hallgatósággal az ELTE Földrajzi Intézetében, ahol sajnos télen nagykabátban kellett ülni, lévén a tanterem fűtetlen. Az 1954-es jelentés szerint az előadások színvonala határozott emelkedést mutatott, valamint „az előadók kivétel nélkül törekedtek arra, hogy a dialektikus és történelmi materializmus alaptételeit és szakmai ideológiai szempontjait az előadásokban alkalmazzák. […] Egyes előadók kevéssé, mások viszont túlzottan vették figyelembe a természeti földrajzi és a társadalmi gazdasági összefüggéseket. A cél ezen a téren a helyes arány kialakítása.” (Földrajzi Közlemények 1954. 280. oldal). A programok sorában a magyar nyelvű szakelőadásokat külföldi vendégek előadásai, illetve (munka)módszertani viták tarkították. Egy-egy ülés alkalmával sokszor két előadás is elhangzott.

1955-től ismét változott a szakosztály vezetősége. Az elnök a korábbi titkár, Wallner Ernő lett, míg titkárrá Mendöl Tibort választották. Az előadások hallgatottsága csökkenő tendenciát mutatott, immáron „mindössze” 25-35 fő látogatta a rendezvényeket. 1955-ben az MFT közgyűlésén Sárfalvi Béla is ezt a problémát vetette fel, éppen ezért az előadások tárgyaként a részlettémák helyett fontos elvi, tárgyi, módszertani témákat szorgalmazott.

Az elnökök és titkárok viszonylag sűrűn cserélődtek, így 1960-ban immár Koch Ferenc elnök és Major Jenő titkár az alábbi hétéves mérleget tudták megvonni: az 1953-as „megalakulás óta összesen 47 előadást rendezett a Szakosztály. […] Település-népességföldrajz köréből 12 előadás, a mezőgazdasági földrajz köréből 15 előadás, az iparföldrajz köréből 6, közlekedésföldrajzi előadás volt 3, általános elméleti vagy módszertani kérdésekkel foglalkozott 8 előadás.” Az 1960-as évek első felében átlagosan évi 6 előadás hangzott el, viszonylag gyér érdeklődés mellett. Ugyanakkor volt olyan előadás is, amire – a téma jellege és egy másik osztállyal való közös rendezés miatt – 120 fő volt kíváncsi. Az évtized közepére már csak évi 3-4 ülés jutott, a főtitkári jelentések pedig általában problémákat említenek a Gazdasági Földrajzi Szakosztály működésében. Ebben változás csak az új vezetés (Kóródi József elnök, Molnár Ferenc titkár) felállásával történt. Az előadások látogatottsága ismét nőtt (30-50 fő), a hallgatók között pedig nem csak földrajzosokat lehetett találni.

Az 1970-es évek a szakosztály jelentős válságával kezdődtek. Az 1971-es főtitkári jelentésben azt olvashatjuk: „A Gazdaságföldrajzi Szakosztály – objektív és szubjektív okok együttes hatására – az elmúlt év folyamán szüneteltette működését.” A munka csak négy év után, 1973-ban vette ismét kezdetét. Ekkor Antal Zoltán elnök és Tatai Zoltán titkár vezetésével újult meg a szakosztály, akik a 2. világháború utáni időszakban a leghosszabb ideig, 16 évig maradtak az osztály élén. Átlagosan évi 7-8 előadás került megrendezésre – helyszíne a Kossuth Klub volt –, hullámzó látogatottsággal. A szakmai előadások mellett egyre több figyelmet szenteltek a nemzetközi folyamatoknak is, így összefoglaló előadások hangzottak el több kongresszusról és konferenciáról. Ugyanakkor visszafejlődésként értékelhető, hogy az előadások többnyire „szóbeni közlésre támaszkodtak”, azaz nem használták ki a szemléltető eszközök adta lehetőségeket (pl. dia- és írásvetítő).

Tatai Zoltán így értékelte a szakosztály négyéves tevékenységét 1977-ben: „A 22 szakülésen 32 előadás hangzott el. Ezek közül 7 a külföldi tanulmányutakról, tudományos tanácskozásokról adott számot. A hazai területi-tervezési, területfejlesztési feladatokkal 12 előadás foglalkozott. […] Elméleti, módszertani kérdésekkel 5, nemzetközi kérdésekkel és a szakosztály tevékenységével egyaránt 3-3 beszámoló foglalkozott, továbbá 1-1 településtörténeti és természetföldrajzi jellegű.” (Földrajzi Közlemények, 1977. 253. oldal). E skála kiválóan szemlélteti a vezetés szakmai irányultságát. Ugyanakkor a szakosztály tevékenysége nem merült ki a szakülések megtartásában; a tagok részt vettek az MFT egyéb rendezvényeinek megszervezésében, illetve a szakosztály keretein kívül is publikáltak és tartottak előadásokat.

A viszonylag élénk szakosztályi élet csak az 1980-as évek elejétől csökkent. 1982-ben jelentősen visszaesett az előadások száma és látogatottsága is. Ebben szerepet játszhatott az is, hogy az előadások a Kossuth Klubból átkerültek az ELTE Lóczy-termébe, amely – periférikusabb fekvésén túl – a téli hónapokban fűtetlen volta miatt sem vonzotta a hallgatóságot – úgy tűnik, ez visszatérő motívum a szakosztály életében. 1983 és 1986 között a szakosztályi beszámolókban mindannyiszor azt olvashatjuk, hogy „a kitűzött feladatokat nem teljes mértékben sikerült végrehajtani.” Mindössze 1987-ben volt érzékelhető némi fellendülés a szakülések számát és látogatottságát illetően, de ez átmenetinek bizonyult.

A rendszerváltás szakosztályunkban is végbement 1989-ben, az új elnök Berényi István lett. A szakosztály pedig új nevet kapott: Társadalmi és Gazdaságföldrajzi Szakosztály. A névhasználat az elmúlt időszakban korántsem konzekvens: hol a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Szakosztály, hol Gazdaság- és Társadalom-földrajzi Szakosztály volt a megnevezése. A szakosztály tevékenysége is átalakult némiképpen: a szakosztályelnök elégségesnek ítélte az évi 3-4 szakülést, a hangsúlyt ezek mellett egyéb rendezvényekre helyezte. Így már 1989. októberében megrendezésre került a Bécs–Budapest városföldrajzi konferencia, novemberben került megrendezésre a Teleki Pál emlékülés, 1990. márciusában pedig a Magyarország az átalakuló Közép-Európában című konferencia. Mindhárom esemény látogatottsága jelentős volt.

A későbbiekben a fenti tendencia nem állandósult, a szakosztály tevékenységének középpontjában a szakülések maradtak. Dövényi Zoltán elnök és Kocsis Károly titkár 1992-es jelentésében már a következőket olvashatjuk: „A hallgatóság létszáma általában 10 és 50 fő között ingadozott. Többségük az MTA FKI munkatársai közül kerültek ki, ami annak is köszönhető volt, hogy rendezvényeinknek a jó forgalmi fekvésű MTA Földrajztudományi Kutatóintézet tanácsterme adott otthont.” Ebben az évben az előadók is kizárólag az MTA FKI munkatársai közül kerültek ki.

Az 1990-es évek pénzügyi nehézségei óta jelent problémát, hogy szakosztályunk nem tud térítést adni a felkért előadóknak, így szinte csak a budapesti kollégák jönnek számításba a program tervezésekor. A hallgatóság lélekszáma is csökkenő tendenciát mutat, az 1990-es évtized második felétől átlagosan 10-20 fő vett részt a rendezvényeken. Ennél csak egy-egy téma, illetve előadó vonzott nagyobb közönséget.

1997-ben a vezetést Kocsis Károly (elnök) és Michalkó Gábor (titkár) vették át. Ez lényegi fordulatot nem eredményezett a korábbiakhoz képest, a szakosztály tevékenysége továbbra is az előadásokra fókuszált. Fontos változás volt viszont, hogy 2000-ben az MTA FKI, az MFT és így szakosztályunk is átköltözött a jelenlegi, Budaörsi úti épületébe, így a rendezvények külsős látogatottsága tovább csökkent. A helyszínen kívül az előadások kezdési időpontja (14h) sem kedvezett a más munkahelyen dolgozóknak. A 2000-es években átlagosan évi 8 előadásra került sor.

2009-ben a társaság főtitkárának megválasztott Michalkó Gábor helyét Tátrai Patrik foglalta el a szakosztálytitkári pozícióban. 2010-től az előadások többségének az ELTE lágymányosi kampusza ad otthont, így valamelyest emelkedett a hallgatóság száma. A szakelőadások mellett ismét próbálunk tartani egy-egy vitaülést, ahol szűkebb körben kiváló lehetőség adódik a szakmai vitára. A hagyományos papír alapú meghívóról (pontosabban amellett) áttértünk az elektronikus meghívóra. Ezen sorokat pedig a társaság honlapján olvashatja minden érdeklődő.

A fejlesztések, újítások nem állhatnak itt meg, szakosztályunknak – a korábbiakhoz hasonlóan – bővítenie kell tevékenységi körét. Nem utolsó sorban azért, hogy 2012-ben méltóképp emlékezhessünk meg a szakosztály alapításának 100. évfordulójáról.

Dátum: 2011. szeptember 30. 09:30

Helyszín: Budavári Palota, 1012 Budapest, Szent György tér 4-6. (Országos Széchenyi Könyvtár díszterme)

Lejárt a nevezési határidő!

Versenyfelhívás

A Magyar Földrajzi Társaság (MFT), a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézete (PTE FI), a Modern Geográfus Alapítvány (MGA) és a Földrajztanárok Egylete (FTE) a 2011/2012. tanévre meghirdeti a III. Országos, angol nyelvű, földrajzi tanulmányi versenyt. A rendezvény feletti szakmai felügyeletet a fenti szervezetek látják el; ők delegálnak tagokat a zsűribe is.

A verseny célja

Ösztönözni a földrajz iránti érdeklődést, támogatni azon tanulókat, akik a társadalom- és/vagy természetföldrajz területén kiemelkedő ismeretekkel rendelkeznek. A verseny további célkitűzése az International Geographic Union (továbbiakban IGU) által – 2012-től évente – megrendezésre kerülő nemzetközi földrajzi olimpián résztvevő magyar csapat tagjainak kiválasztása. A 2012-ben, Kölnben tartandó megmérettetésre kiutazói a 2010/2011-es és 2011/2012-es versenyek legjobbjai közül kerülnek kiválasztásra.

A verseny résztvevői

Nevezhetnek mindazon magyarországi középfokú oktatási intézményben tanulók, akik 16-19 évesek és 2012. június 30-áig nem töltik be a 19. életévüket.

A verseny tartalma

Az általános és középiskolákban feldolgozásra került tananyaghoz, továbbá az aktuális, a földrajzhoz kapcsolódó események/összefüggések ismeretéhez kapcsolódik, mind a természet-, mind a társadalomföldrajz területéről. A verseny tematikájában leginkább a komplex földrajzi ismeretek és képességek alkalmazására épít. A versenyfeladatok 2011/2012-ben elsősorban az alábbi, kiemelt témakörökhöz kapcsolódnak, amelyek részben a nemzetközi megmérettetéshez is kapcsolódnak:

A verseny alapirodalma

A forgalomban levő – magyar és angol nyelvű – középiskolai földrajzi tankönyvek, valamint a verseny honlapján megadott elektronikus hozzáférésű információs bázisok. Ajánlott folyóiratok: Time, National Geographic, HVG, Földrajzi Közlemények, A földgömb. Átfogó szakmai és nyelvi ismereteket ad közre: Hagett, P. : Geography. A Global Synthesis. 2001.

Nevezési határidő: 2011. október 31.

Nevezni elektronikus úton a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével és a másolat beküldésével lehet. A jelentkezéshez mellékelni szükséges a nevezési díj befizetéséről szóló igazolást is. A hiányosan kitöltött vagy későn érkező nevezéseket nem áll módunkban elfogadni.

Beküldési cím: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Nevezési díj: 2500 Ft/fő, amelyet a következő bankszámlára kérünk befizetni:

Modern Geográfus Alapítvány, számlaszám: 50800111-11105570 Szigetvári Takarékszövetkezet, Pécs.

Az átutalásnál a közlemények rovatba kérjük feltüntetni: III. Országos, angol nyelvű, földrajzi verseny. Amennyiben intézményi átutalás történik, úgy a közlemények rovatban a jelentkező(k) nevének feltüntetése is szükséges. Kérjük, hogy számlázási igényeiket az elektronikus levélben a pontos számlázási névvel és címmel együtt jelezni szíveskedjenek.

A verseny nyelve: angol, azonban a versennyel kapcsolatos kommunikáció magyar nyelven történik.

A verseny menete

1. forduló: Írásbeli forduló, amelynek elektronikus beküldési határideje: 2011. december 10.

A verseny feladata egy minimum 20 000, maximum 25 000 karakterből (szóközök, ábrák, mellékletek nélkül) álló esszé megírása. Az esszé témaköre: Ageing Europe – The expected social consequences of the population change. A tanulmány önálló munkán alapuljon, a felhasznált irodalmak a földrajztudományban elfogadott rend szerint kerüljenek feltüntetésre, illetve hivatkozásra. Az esszé címlapján a cím mellett csak a jeligét kérjük feltüntetni, más azonosító használata nem megengedett. A jeligét kérjük úgy megválasztani, hogy az ne utaljon a pályázó személyére.

2. forduló: Írásbeli forduló, helyszíne: PTE TTK FI, Pécs. Ideje: 2012. január 23.

Ebben a fordulóban természet- és társadalomföldrajzhoz kapcsolódó feladatlapot kell megoldani, amely az IGU földrajzi olimpia verseny szerkezetére és feladattípusaira épül. Az írásbeli megmérettetésen mindazon tanulók részt vesznek, akik a nevezési határidőig jelentkezésüket elküldik. A résztvevőket 2011. december 31-éig elektronikusan értesítjük. A felmerülő utazási, szállás és étkezési költség a versenyzőt terheli.

3. forduló: Döntő, helyszíne PTE TTK FI, Pécs. Ideje: 2012. március 23.

A döntőben az előző kettő forduló legjobb tíz helyezettje vesz részt. A döntő feladatai jelentős részben az IGU földrajzi olimpia versenytematikáját követik. A döntő során írásbeli és szóbeli feladatokat kell a diákoknak megoldaniuk. A döntőbe jutott tanulókat 2012. február 15-éig értesítjük. A döntő résztvevőinek szállásáról és étkezéséről a verseny szervezői gondoskodnak.

A versenyeredmények közzététele

2012. március 23-én, Pécsett a döntő napján, valamint Interneten a http://foldrajz.ttk.pte.hu honlapon.

A verseny díjazása

Az első két helyezett képviselheti Magyarországot az IGU által 2012. augusztus 21. – augusztus 26. között, Kölnben megrendezendő földrajzi olimpián. A döntőben a legjobb tíz eredményt elért tanuló és felkészítő tanára tárgyjutalomban részesül.

A versennyel kapcsolatos további információ:
Gyüre Judit, dr. Trócsányi András
Tel.: 72/503-600, 24719, illetve 24487-es mellékek.
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
http://foldrajz.ttk.pte.hu

Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

5. Kimutatás a kapott támogatásokról:

6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 572 000 Ft

7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

A Társaság taglétszáma

Társaságunknak belföldön 851 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 85 jogi tagja van. Taglétszámunk tehát összesen 936 fő. A Társaság taglétszám az előző években végzett folyamatos tagrevízió következtében csökkent. Ennek során töröltük tagjaink sorából azokat, akik három évig nem fizettek tagdíjat.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunknak 8 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 Székelyföldi Osztálya van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2009-ban szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást, ill. nagyrendezvényt tartott. Tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 62. vándorgyűlésre 2009. július 3-6. között Szegeden került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A Napfény városa – Szeged és a Tisza” volt. Az ülésszak 9 előadója a földrajztudomány csaknem minden területét képviselte. A természetföldrajztól a természetvédelem témakörén át a település- és turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2009. július 5.) a következő volt: Mártéji Tájvédelmi Körzet, Kurca-torok, Gyopárs-fürdő, Orosháza (Síküveggyár), Kardoskút, a Körös-Maros nemzeti Park nevezetességeivel ismerkedhetett meg a 115 fő résztvevő.A belföldi tanulmányutat ötnapos külföldi tanulmányút követte Románia – Dél-Erdély 56 fő részvételével megismerkedhetett a terület természetföldrajzi, gazdaságfölrajzi és kulturális értékeivel. Útvonal: Arad, Temesvár, Fogarasi - havasok, Nagyszeben, Vajdahunyad, Déva, Lippa, Arad.

Ízelítő Szakosztály- Osztályaink főbb kiemelkedő programjaiból:

Oktatásmódszertani Szakosztály: „Valóság és álom: Földrajztanítás 2010” c. egész napos konferencia, a földrajz oktatásának teljes verikumáról az általános iskolától a felsőoktatásig.

Zalai Osztály: „A Hód napja” alkalmából egész napos természetjáró akadályversenyt és gyalogtúrát szervezett a Kerkamenti Nemzeti Park területén.

A Zalai Osztály külföldi tanulmányútja június19-21 között Közép-Dalmáciába, a természeti és kulturális értékek jegyében.

Szegedi Osztályuk és a Szegedi Egyetem közös rendezésében zajlott le a 2 napos IX. Országos Geográfus Doktoranduszok Konferenciája március 12-13. között Szegeden.

Bakony-Balatonvidéki Osztály: Októberben a Gyaloglás Világnapja alkalmából, a Tönkölős-hegy, Bakonybél, Erdők Háza útvonalon rendezett gyalogtúrát természetföldrajzi ismertetővel.

2009. november 12-én, a Földrajztanárok Egylete képviselői és a Társaság elnöke főtitkára egy közös tárgyalás keretében egyeztetett, a két szervezet együttműködéséről. A kétévente megrendezésre kerülő földrajzoktatási konferenciára legközelebb 2010 tavaszán kerül majd sor, amelynek előkészítő bizottságába mindkét fél 5-5 tagot delegál.

Kiadványaink

Társaságunk minden taghoz eljuttatott illetménylapja a Földrajzi Közlemények – az akadémiai és az NKA pályázati támogatásoknak köszönhetően – 2009-ben is már négy különálló számmal jelentkezett. Mindez mérföldkőnek számít a Magyar Földrajzi Társaság életében, mert négy különálló lapszám kiadására utoljára 1993-ban volt példa, de akkor egy-egy szám átlagosan csak 60-70 oldalas volt szemben a mostani 130 oldallal. A támogatások segítségével a lap külseje is megújult: a régi, 1971-ben megalkotott borítót egy grafikájában, színvilágában és anyagi minőségében is megújított borítóval váltottuk fel. A fentieken kívül a papírminőség is javult.

Tematika szerint a 2009. évi 1-es szám, zömmel tudományos értekezéseket, szám szerint hatot, egy vitacikket tartalmazott, majd krónika rovattal zárult.

A 2. szám hét értekezése után a műhely, majd krónika, rovat következett.

A 3. szám már az új főszerkesztő bevezetőjével indult. Itt búcsúztunk Marosi Sándor tiszteletbeli elnökünktől. 7 nagyobb lélegzetű értekezés után a Társasági élet rovatokban részletes tájékoztatást adott a 2009.évi szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakáról, és a belföldi majd a külföldi tanulmányútról.

E szám krónika rovata is fontos eseményekről tudósít. Többek között az EUGEO éves Kongresszusáról, valamint a „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” c. konferenciáról.

A 2009. évi 4. szám hat értekezése a szegedi vándorgyűlés tudományos ülésszakán elhangzott előadásokat tartalmazza Ez a szám tartalmaz egy mellékletet Kondor-Attila Csaba társszerkesztésében, a „Közösségi zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban” címmel. Ez a melléklet a Nemzeti Kulturális Alap 100 ezer forintos támogatásával jelenhetett meg.

Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1930 és 1944 között 15 évfolyamot megélt, majd 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése tagtársaink áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.

A Társaság jövőbeni kilátásai

Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.

Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk. Korábbi tagtoborzó akcióink sikere következtében tagjaink között a fiatal korosztály örvendetesen gyarapszik, ami megteremtette a lehetőséget egy, kimondottan a fiatal geográfusokat tömörítő szakosztály megalakítására is.

Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2009-ben 5 pályázatot nyújtott be, amelyek közül voltak nyertes próbálkozások is. Mindezek kiegészítő források, s az akadémiai támogatás esetleges csökkentése esetén, a működési költségeinken kívül a pályázati programokhoz szükséges önrészt sem tudnánk biztosítani.

Budapest, 2010. március 25.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár

Ezen jelentést a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény 19.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint állítottuk össze: A Magyar Földrajzi Társaságot a Fővárosi Bíróság, a 13. Pk. 6O. 522/1989/16 nyilvántartási számon, 1998. január 1. napjától 458. sorszám alatt kiemelkedően közhasznú szervezetté minősítette.

1. Számviteli beszámoló: Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló, eredménykimutatás:

2. Kimutatás a költségvetési támogatásról:

Társaságunk 2010-ben a Magyar Tudományos Akadémiával kötött szerződése alapján 1 795 000 Ft támogatás kapott, az 1 főfoglalkozású alkalmazott munkabérére és annak járulékaira valamint 1 000 000 Ft támogatást a Földrajzi Közlemények kiadására.
Társaságunk a fenti támogatás felhasználásáról igazoló jelentést küldött az MTA Pénzügyi Főosztályának, amelyet az elfogadott.

3. Kimutatás a vagyon felhasználásáról: (saját tőke, tárgy évi eredmény)

5. Kimutatás a kapott támogatásokról:

6. Kimutatás a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatásokról:

1 fő bruttó munkabére és személyi jellegű juttatások járulékokkal együtt: 3 694 000 Ft

7. A közhasznú tevékenységről szóló szöveges beszámoló:

A Társaság taglétszáma

Társaságunknak belföldön 716 rendes, ifjúsági és nyugdíjas –, valamint 76 jogi tagja van.
Taglétszámunk tehát összesen 792 fő.

Előadóülések, konferenciák, tanulmányutak

Társaságunknak 9 budapesti szakosztálya, 15 vidéki területi osztálya és 1 székelyföldi osztálya (50 tag, központ: Csíkszereda) van, ezek mellett az Érdi Magyar Földrajzi Múzeum Múzeumbarát Köre tart rendszeresen előadásokat. 2010-ben szakosztályaink 46, osztályaink 108 előadást, valamint az Érdi Múzeumbarát Kör 14 előadást tartott, tehát a Magyar Földrajzi Társaságon belül összesen 168 tudományos-ismeretterjesztő előadás hangzott el.

2010. augusztus 30-án megalakult új szakosztályunk, a Turizmusföldrajzi Szakosztály budapesti központtal.

2010. május 15-én „Valóság és Álom: Földrajztanítás 2010.” címmel Országos Földrajzi Konferenciát tartottunk a Földrajztanárok Egyletével közösen. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Rádli Katalin köszöntésével öt plenáris előadás és 8 referátum hangzott el.

2010 decemberében Szakmai Együttműködési Megállapodás jött létre a Társaság és a „Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny” c. pályázati program megvalósításához a Kőris Környezeti Nevelési, Versenyszervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft-vel a határon túli magyar diákok magyarországi tanulmányi versenyen való részvételének tárgyában, amelynek értelmében segítjük a pályázati programok szakmai tartalmának megfelelő és eredményes megvalósítását, valamint a regionális fordulók lezárását követő szakmai jelentés elkészítését.

A 2010. évi rendezvények sorában kiemelkedő a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézete szervezte Országos Angol Nyelvű Földrajzi Tanulmányi Verseny sikeres lebonyolításában való közreműködésünk, amelynek döntőéjére 2010. április 6-án Pécsett került sor.

Társaságunk éves nagyrendezvényére, a sorrendben 63. vándorgyűlésre 2010. július 2-5. között Pécsett került sor. A rendezvény tudományos ülésszakának témája a „ A pécsi geográfia legjava” volt. Az ülésszak 6 előadója a földrajz csaknem minden tudományterületét képviselte. A természetföldrajztól az élővilág, és a természetvédelem témakörén át a turizmusföldrajzig hallhattunk előadásokat. A vándorgyűlés egész napos tanulmányútjának útvonala (2010. július 4.): Sellye – Drávaiványi – Kóros – Barcs –Duna-Dráva Nemzeti Park, ősborókás Dráva-holtág nevezetességivel ismerkedhetett meg a 110 fő résztvevő. A belföldi tanulmányutat öt napos külföldi tanulmányút követte Szlovéniába. A 72 tanár, ill. kutató résztvevő a Júliai-Alpok Nemzeti park, a Dolinka Sava völgy, a Vogel csúcs, a Vrata- gleccservölgy, a Beldi - tó,majd végül az Adriai-tenger partjával és Skocjani-barlang és a Muravidék természet- és gazdaságföldrajzi nevezetességeivel ismerkedhetett meg.

Közéleti szerepvállalásaink között szerepelt a köz- és felsőoktatásban dolgozó földrajzos kollégák szakmai érdekképviseletének ellátása, amely 2010-ben a készülő közoktatási törvénnyel kapcsolatos állásfoglalások elkészítését és kommunikálását jelentette. Emellett a Nemzetközi Földrajzi Unióban (IGU) is a Társaság delegáltja képviselte a hazai geográfiát. Az MTA X. Földtudományok Osztálya havi rendszerességű ülésein képviseltük a tagság szakmai érdekeit.

Kiadványaink

Társaságunk illetménylapjának, az MTA X. Földtudományok Osztálya által kiemeltnek minősített és az EBSCO által indexált Földrajzi Közleményeknek 2010. évi 4 száma az akadémiai és az NKA támogatásának köszönhetően minden tagunkhoz eljutott.

Bár nem Társasági kiadásban, de a Magyar Földrajzi Társaság által alapított folyóiratként, a Társaság szakmai felügyeletével és tagjaink szerkesztésével jelenik meg kéthavonta az 1999-ben újraindított földrajzi-ismeretterjesztő folyóiratunk, az „A Földgömb” című lap, amelynek példányszáma 11–12 ezer között mozog, ezen belül az előfizetők száma meghaladja a 3500 főt. A lap színvonalas megjelenése a szerkesztők áldozatos munkájának segítségével mindvégig biztosított volt.

A Társaság jövőbeni kilátásai

Társaságunk bevételeit továbbra is az akadémiai támogatás (1 fő munkabére és járulékai), a tagdíjak és az esetleges adományok, pályázatok bevételei alkotják. Mindebből eddig csak az akadémiai támogatás és a tagdíj jelentett biztos, tervezhető forrást, az adományok és pályázati bevételek inkább esetlegesek, előre nem kalkulálhatók.

Társaságunk tagjai 80%-ban általános- és középiskolai tanárok. Ettől a rétegtől nem várhatjuk el, hogy erején felül magas tagdíjat, illetve a tanulmányutakra nagyon magas összegeket fizessen. Ennek megfelelően a befolyó tagdíj és egyéb bevételeink csak részben fedezik tényleges költségeinket. Emiatt folyamatosan törekszünk arra, hogy az egyetemről kikerülő fiatal geográfus és rokontudományi végzettségű fiatalokat a Társaságunkba csábítsuk.

Bár a civil szervezetek számára kiírt pályázati lehetőségek sokszor nehezen hozzáférhetők és bonyolultak, Társaságunk 2011-re vonatkozóan is több pályázatot nyújtott, illetve nyújt be. Örvendetes, hogy 2011-re is sikerült elnyerni a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amely 1,3 millió forint hozzájárulással segíti a Földrajzi Közlemények megjelentetését.

Budapest, 2011. március 24.

Dr. Michalkó Gábor
főtitkár

Ezúton is köszönjük Támogatóinknak, hogy adójuk 1%-ával segítik működésünket,
ezáltal a szó szoros értelmében fennmaradásunkat!

Ebben az évben 429 669 Ft-tal támogatták Társaságunkat!

Kérünk mindenkit, hogy a jövőben is éljen a támogatás lehetőségével!

Adószámunk: 19007964-1-42