MFT 150 jubileumi évad
Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem
Az emlékérem odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság Kőrösi Csoma Sándor, - a nagynevű Ázsia-utazó - emlékére, halálának 125. évfordulója alkalmából 1967-ben emlékérmet alapított. Az érmet a földrajztudományok olyan kimagasló hazai vagy külföldi művelőjének adományozza, aki kiemelkedő érdemeket szerzett a földrajztudomány nemzetközi kapcsolatainak elmélyítésében. 2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Kőrösi Csoma Sándor domborművű mellképe. Alatta felírás: ALEXANDER CSOMA DE KŐRÖS 1784-1842. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye, felette felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA. Alatta PRO MERITIS SCIENTIARIUM GOEGRAPHICARIUM INTER GENTES - 1872. Az érmen alul bevésve: Viro doctissimo (dominae doctissimae) a megadományozott neve valamint az adományozás éve . 3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár. 4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt. 5. Négyévenként - a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának évében, - egy érmet adományoz a Társaság. 6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek. 7. Az érem átadásáról az elnök gondoskodik. Az érmet lehetőleg a Nemzetközi Földrajzi Unió kongresszusának ülésén kell átnyújtani a kitüntetettnek. |
Kitüntetettek
|
Lóczy Lajos-emlékérem
Az emlékérem odaítélésének szabályzata1. A Magyar Földrajzi Társaság nagynevű volt elnökének emlékére 1922-ben, Társaságunk megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Lóczy Lajos-érmet alapított olyan földrajztudós, esetleg más tudós kitüntetésére, aki kimagasló földrajzi kutatómunkájával, tanulmányaival, könyveivel bel- és külföldön egyaránt elismerést szerzett. 2. Az emlékérem bronzból készül. Előoldalán van Lóczy Lajos mellképe. Alatta felírás: IN MEMORIAM LUDOVICI LÓCZY 1849-1920. Az érem hátoldalán a Magyar Földrajzi Társaság jelvénye körül a felirat: SOCIETAS GEOGRAPHICA HUNGARICA és a társaság alapításának éve: 1872. Alul az érem adományozásának éve és annak a tudósnak a neve van fölvésve, akinek a kitüntetést a Társaság adományozta. Az érem átmérője 92 mm. 3. Az érmet a Magyar Földrajzi Társaság évi rendes közgyűlése a választmány által felkért érembizottság javaslata alapján ítéli oda. A bizottság munkájában részt vesz a választmány részéről kijelölt három tag, továbbá az elnök és a főtitkár. 4. A bizottság szóbeli és a beérkezett írásbeli ajánlások alapján dolgozza ki javaslatát. Kívánatos, hogy a javaslat egyhangú döntéssel szülessen meg. Ha ez nem sikerülne, akkor titkos szavazás dönt. Ebben az esetben a bizottságnak teljes számban együtt kell lennie. A szavazásban a bizottsági tagokon kívül részt vesz az elnök és a főtitkár is. Az esetleges különvéleményt a választmány elé kell terjeszteni. A közgyűlés elé kerülő javaslat elfogadásáról a választmány dönt. 5. Az érmet évenként felváltva magyar ill. külföldi kutató vagy tudós kaphatja meg. 6. Az érmet az esedékesség évében nem kell okvetlenül kiadni, viszont a választmány kivételes esetben (valamilyen rendkívüli esemény, jubileumi közgyűlés, stb.) kétharmados többséggel dönthet amellett is, hogy az érem soron kívüli kiadását javasolja a közgyűlésnek. 7. Az érmet lehetőleg a közgyűlésen vagy a vándorgyűlésen kell - ünnepélyes keretek közt - átadni. Külföldi tudós esetén átveheti az országa budapesti követségének közgyűlésen megjelenő megbízottja, vagy átadhatja azt a kitüntetett hazájában lévő magyar külügyi képviselet tagja is. Az éremnek a kitüntetetthez való ejutásáról a főtitkár gondoskodik. 8. Az adományozás tényét és indoklását a Társaság folyóiratában nyilvánosságra kell hozni. |
Kitüntetettek
|
A Földgömb magazin
Küldetésünk
A Földgömb alkotóközössége a lap 1929-es alapítása óta azért dolgozik, hogy választ adjon a bennünket körülvevő világról megfogalmazódott kérdésekre, elsősorban a földrajztudomány elemző, szintetizáló eszköztárának segítségével. Ezek a kérdések és válaszok sohasem voltak olyan kiemelkedően fontosak és aktuálisak, mint ma, amikor a klímaváltozás, a környezettudatos életmód és a környezetvédelem az emberiség jövőjének szempontjából ily nagy jelentőséggel bírnak. E célok megvalósításának hatékony eszköze lapunk, mely szórakoztatva tanít, magyarázza a Világot!
Mottónk:
„Ésszel járom be a Földet!” – mely a Magyar Földrajzi Társaság első alelnöke, Vámbéry Ármin gondolatait idézi.
A Földgömb jelképe
A logónkban található jelet – egy karikában egy kereszt – mint a Föld (és A Földgömb) szimbólumát használjuk. Ez az ősi és alapvető jel – eltérő jelentéstartalommal és megjelenéssel – szinte minden civilizáció jelrendszerében felbukkan, helyenként vallási jelentéssel, a legtöbbször azonban a Föld megjelenítéseként, nemritkán a négyosztatúságát a tűz–víz–föld–levegő földi alapelemekre értelmezve. Az asztronómiában a Föld szimbóluma, a székely rovásírásban – a Földet is jelezve – az F betű, de a NASA is ezt használja a Föld jelképeként.
Tartalom
A Földgömbben ismeretterjesztő írásokat olvashat a kedves Olvasó kalandos felfedezőutakról, látványos vidékekről és lakóikról, alig ismert környezetünkről a tengerfenéktől a hófödte csúcsokig, sőt egészen a Marsig… Minden lapszámunkban foglalkozunk legalább egy magyarországi, egy európai, illetve egy tengerentúli területtel. Lapunk információkban gazdag, mindig aktuális, magazin-jelleggel, színes, olvasmányos formában, színvonalas tartalommal és képanyaggal mutatja be bolygónkat.
Szakmai háttér
Szerzőink elszánt és tapasztalt magyar utazók, kutatók, akik Szibériától az Antarktiszig, a mangrovemocsaraktól a Föld legszárazabb hegységeiig különlegesen érdekes helyeket ismertek meg, és nem csak bejártak egy-egy térséget, de a lehető legszélesebb körű tudással is rendelkeznek a témáról.
A Földgömb magazin története
A dicső múlt: A magyar expedíciós kutatások 19. század második felében kezdődött aranykora a 20. század elejére lezárult, ám a legendás időszakot fémjelző személyek (Vámbéry Ármin, Déchy Mór, Stein Aurél, Lóczy Lajos) feltárótevékenysége, hírneve mintegy megalapozta A Földgömb sikeres elindítását. Széles körű ismertségük, társadalmi szerepvállalásuk, az általuk közvetített tudás igen jelentősen emelte a geográfia elismertségét is. A Földgömbben hangsúlyosan jelen lévő Baktay Ervin, Cholnoky Jenő, Germanus Gyula előadásait tömegek látogatták, és az érdeklődők akkor sem tágítottak, ha már szinte csak az utcán jutott számukra hely…
Legendás idők: A nagy érdeklődést látván, a Magyar Földrajzi Társaság tagjaiban megfogalmazódott egy népszerű folyóirat alapításának gondolata. A feladatot Dr. Milleker Rezső vállalta fel, aki saját erőforrásaiból lankadatlan munkával 1929 őszén Debrecenben útjára indította az első lapszámot. Sok áldozatot vállalt, és a lap egyre népszerűbb lett. Olvasóinak száma igen gyorsan gyarapodott, annak ellenére, hogy a világgazdasági válság a lapot is sújtotta. Akkoriban szinte kizárólag A Földgömb magazin volt az a forrás, amiből információt meríthetett az érdeklődő közönség arról, mi zajlik a nagyvilágban. 1934-ben a lap új korszakba lépett. Milleker Rezső, miután a lap már biztos lábakon állt, a Magyar Földrajzi Társaságnak adományozta. Szerkesztésével Dr. Baktay Ervint és Dr. Kéz Andort bízták meg, és immár Budapesten készült. A valódi legendává vált lap története azonban a II. világháború lezárását követő, új korszak beköszöntével hosszú időre megszakadt. Bár Budapest ostromakor még megjelent az utolsó, 12 oldalas lapszám, a későbbi beindítás meghiúsult. Addig ugyanis a szerzők, szerkesztők rendszeresen foglalkoztak geopolitikai és etnikai kérdésekkel, ám a háború után e szélesre nyitott ablak, a mély, elemző ismeretterjesztés már nem volt igazán kívánatos és központilag támogatott szemlélet… Sőt!
Újraalapítás: A Földgömb feltámasztását Dr. Nemerkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság 1993-ban megválasztott főtitkára már hosszú ideje tervezte. Jelentős mennyiségű cikk és képanyag gyűlt össze fiókjában, azonban terve anyagi okokból mégsem sikerült. 1999-ben Nemerkényi Antal és Farkas Péter találkozása alapozta meg az újraindítást!A szükséges anyagi forrásokat néhány cég biztosította, és megalakult a lap kiadója, a Földgömb ’99 Kft. Ez idő tájt még A Földgömbhöz hasonló, tartalmas és jó minőségben megjelenő folyóirat nem létezett a magyar piacon, így a régi-új magazin nagyon hamar népszerű lett az Olvasók körében. Nemerkényi Antal szinte egymaga szerkesztette a lapot, az elődök szellemiségében. A kezdeti fellendülést újabb változások követték. A lappal kapcsolatos kiadói teendők meghaladták a lelkes szerkesztők erejét, és a kiadással külső céget kellett megbízni. Sajnos az időközben megjelenő, hasonló külföldi lapok fordításainak megjelenése nem tett jót a magazinnak. 2005-ben Nemerkényi Antal elhunyt. A lapnak nem volt igazán gazdája, sorsa újra megpecsételődni látszott. A társaság az átmeneti időszakra Dr. Vojnits Andrást bízta meg a főszerkesztői feladatokkal.
Újjászületés: 
Hosszas tárgyalások után a Magyar Földrajzi Társaság a magazin kiadásával 2006 nyarán a Heiling Média Kft.-t bízta meg. A lap főszerkesztői feladatait azóta Dr. Nagy Balázs látja el. Megújult a lap szerkesztősége, és tartalma is felfrissült. Az alkotóközösség nagy lelkesedéssel látott neki, hogy A Földgömb nyomdai minőségét és szerkesztését is a piac követelményeihez igazítsa. A sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az előfizetők száma 2 év alatt közel megduplázódott! Ám az erkölcsi elismerés sem maradt el: 2008-ban szerzőnk, Gárdi Balázs a lapban megjelent fotóriportjaiért Pulitzer-emlékdíjat kapott. A következő évben a lap új sorozatának 10. évfordulójára megújult a lap arculata is, de a szerkesztőség álmai ezzel még nem értek véget. A nagy elődök, Milleker, Baktay, Nemerkényi nyomdokain újabb nagy tervek szövődnek a fejekben...
Ellátogatok A Földgömb honlapjára
Földrajzi Közlemények - 2010 134. évf. 2. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Előszó – DÁVID LÓRÁNT | 113 |
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| LÁBÓ ESZTER – GERESDI ISTVÁN: A felhők szerepe az éghajlatváltozásban / Clouds and climate change | 115 |
| MIHÁLYI KRISZTIÁN – SZABÓ JÓZSEF – GUCSIK ARNOLD – HARGITAI HENRIK – KERESZTURI ÁKOS – BÉRCZI SZANISZLÓ – NAGY SZABOLCS: Vízhálózat-vizsgálatok földi meteoritkrátereken / Drainage pattern investigations in terrestrial impact Structures | 129 |
| FÜLE LÁSZLÓ – KORCSOG ATTILA – NÁDASI TAMÁS – PAÁL GÁBOR: Természeti kincsünk – tényszerűen az ásványvizekről / Our natural treasure – facts about mineral waters | 147 |
| JÁMBOR ÁRON: Hömpölyök – óriás kavicsok – előfordulása a hazai pleisztocén folyóvízi képződményekben / Boulders in the pleistocene fluvial deposits of Hungary | 159 |
| SZABÓ GYÖRGY – ANGYAL ANIKÓ – CSIKÓS ANETT – BESSENYEI ÉVA – TÓTH ESZTER – KISS PÉTER – SZABÓ SZILÁRD: A talajvíz szennyezettségének vizsgálata alföldi településeken / Investigation of the groundwater pollution in lowland settlements | 173 |
| TÓTH GÉZA – DÁVID LÓRÁNT – BUJDOSÓ ZOLTÁN: A hazai folyók által érintett települések társadalmi- gazdasági vizsgálata / Socio-economic review of settlements located on riverbanks | 189 |
| MAKRA LÁSZLÓ – SÜMEGHY ZOLTÁN: Magyarországi városok és megyék osztályozása infrastrukturális és környezeti indikátorok alapján / Classification of Hungarian cities and counties based on infrastructural and environmental indicators | 203 |
| GYURIS FERENC: Kína iparának átalakulása a gazdasági reform évtizedeiben / The transformation of Chinese industry during the decades of the economic reform | 217 |
| Társasági élet | |
| Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság Választmányának 2010. március 25-i üléséről – ERŐSS ÁGNES | 231 |
| Krónika | |
| A földrajztudomány és az oktatás kapcsolata – PAJTÓKNÉ TARI ILONA – HORVÁTH GERGELY | 232 |
| Beszámoló az Amerikai Földrajzi Társaság 2010. évi összejöveteléről – KISS ÉVA | 235 |
| Országos angol nyelvű földrajzi tanulmányi verseny 2009/2010 – GYÜRE JUDIT – TRÓCSÁNYI ANDRÁS 238 70 éves az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszéke – VIDÉKI IMRE – SZABÓ SZABOLCS | 239 |
| Balogh Béla András 85 éves – HANUSZ ÁRPÁD | 240 |
| Juhász Árpád 75 éves – GÁBRIS GYULA | 241 |
| Szegedi Nándor 70 éves – PROBÁLD FERENC | 242 |
| Vörösmartiné Tajti Erzsébet (1925–2009) – SCHWEITZER FERENC | 242 |
| Személyi kitüntetés | 243 |
| Irodalom | |
| Jánosi Csaba – Péter Éva (szerk.): Székelyföld borvizei – BOROS LÁSZLÓ | 244 |
Földrajzi Közlemények - 2010 134. évf. 1. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| VARGA GYÖRGY: Gondolatok a porviharok és a klimatikus környezeti folyamatok összefüggéseiről / On the relationships between dust storms and climatic processes | 1 |
| KŐSZEGI MARGIT: Az öregedő társadalom etnikai földrajzi jellegzetességei Bulgáriában a 21. század küszöbén / The ethnic geographical features of population ageing in Bulgaria at the beginning of the 21st century | 15 |
| KARÁCSONYI DÁVID – KINCSES ÁRON: Az elvándorlás hatása a kárpátaljai magyarság helyzetére / The effect of immigration on the situation of Transcarpathian Hungarian population | 31 |
| MALATYINSZKI SZILÁRD: A települések emberi erőforrásának mérése / Measuring the Settlements' human resources | 45 |
| MEUSBURGER, PETER – PROBÁLD FERENC: Magyar diákok a Heidelbergi Egyetemen – a kulturális kölcsönhatás történeti és földrajzi tényezői / Hungarian students in Heidelberg: historical and geographical aspects of the cultural interaction | 59 |
| GYŐRI DÁNIEL – SZABÓ SZABOLCS: Fejezetek Nógrád megye gyümölcstermesztéséből / Chapters to the fruit production of Nógrád county | 75 |
| Kisebb közlemények / Short papers | |
| KIS DOMOKOS DÁNIEL: A vadászok szerepe a magyar természetvédelem kezdetén / The role of hunters in early nature conservation in Hungary | 89 |
| Műhely | |
| A ceglédi inga – TŰRI LÁSZLÓ | 95 |
| Szemle | |
| A térkép megjelölésének előzményei magyarul és idegen nyelven – GERCSÁK GÁBOR | 97 |
| Krónika | |
| Beszámoló a Német Geográfus Nap (Deutscher Geographentag) kongresszusról – PFENING VIOLA | 101 |
| Beszámoló a Magyar Földrajzi Múzeum 2009. évi rendezvényeiről – MÁCSAI ANETTA | 103 |
| Dusek László 70 éves – BERTA BÁLINT | 105 |
| Tóth József 70 éves – DÖVÉNYI ZOLTÁN | 106 |
| Jáki Katalin 65 éves – SZÖRÉNYINÉ KUKORELLI IRÉN | 107 |
| Pintér Zoltán 65 éves – HORVÁTH GERGELY | 108 |
| Irodalom | |
| Budai Tamás – Gyalog László (szerk.): Magyarország földtani atlasza országjáróknak – HORVÁTH GERGELY | 109 |
| Jankó Ferenc – Tóth Imre: Változó erővonalak Nyugat-Pannóniában – Történelmi és földrajzi esszé – GYŐRI RÓBERT | 110 |
Földrajzi Közlemények - 2009 133. évf. 4. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| RAKONCZAI JÁNOS–UNGER JÁNOS–MUCSI LÁSZLÓ–SZATMÁRI JÓZSEF–TOBAK ZALÁN–BOUDEWIJN VAN LEEUWEN – GÁL TAMÁS – FIALA KÁROLY: A napfény városa naplemente után. Légi távérzékeléses módszerrel támogatott hősziget-térképezés Szegeden / City of Sunlight after Sunset Mapping of urban heat island using aerial remote sensing method in Szeged | 367 |
| RAKONCZAI JÁNOS – KOZÁK PÉTER: Az Alsó-Tisza-vidék és a Tisza / The Lower Tisza District and the Tisza River | 385 |
| FARSANG ANDREA – PUSKÁS IRÉN: A talajok sajátoságai a városi ökoszisztémában. Szeged talajainak átfogó elemzése / Characteristics of soils in urban ecosystems. A Complex analysis of soils in Szeged | 397 |
| MUCSI LÁSZLÓ – UNGER JÁNOS – HENITS LÁSZLÓ: A beépítettség és a városi hősziget kapcsolat- rendszerének vizsgálata geoinformatikai módszerekkel Szegeden / Analysis of the relationship between urban land use and urban heat island using GIS methods in Szeged | 411 |
| BAJMÓCY PÉTER: Szeged város fejlődésének társadalomföldrajzi aspektusai a kezdetektől a 20. század közepéig / Development of Szeged from the starts to the middle of the 20th centrury from – a human geographical perspective | 447 |
| BOROS LAJOS: Szeged belső térfolyamatai az 1950-es évektől napjainkig / Intra-urban processes in Szeged from the 1950s to present day | 453 |
| Társasági élet | |
| A Magyar Földrajzi Társaság Alapszabálya – KOVÁCS ZOLTÁN | 467 |
| Krónika | |
| II. Települési Környezet Konferencia Debrecenben – EGEDY TAMÁS | 475 |
| VI. Településföldrajzi Konferencia – JÓZSA KLÁRA | 475 |
| Wu Chuanjun (Vu csuan-csün) 1918–2009 – ENYEDI GYÖRGY | 477 |
| Irodalom | |
| Boros Lajos – Garamhegyi Ábel: Bevezetés a településmarketingbe – PAP ÁGI | 479 |
| Egedy Tamás: Városrehabilitáció és életminőség – KARÁCSONYI DÁVID | 480 |
| Melléklet | |
| Tisztelt Olvasók! – KONDOR ATTILA CSABA | 484 |
| A közösségi részvételen alapuló zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban. Interjú Alföldi Györggyel és Kovács Zoltánnal – KONDOR ATTILA CSABA | 485 |
| Hol vagy Vitruvius? Közösségi zöldterület-fejlesztés a nagyvárosokban – ONGJERTH RICHÁRD | 489 |
| A közösségi zöldterület-fejlesztés jövőbeni irányai – KRISTIN FAUREST | 495 |
| Zöldövezet program: közösségi zöldfelület-fejlesztés civil módra – MÓRA VERONIKA | 501 |
| Kié a város? Kié a tér? Kié a zöld? – DEMETER ANNA | 506 |
| Hogyan tovább? Egy részvételi folyamat fenntarthatóságának kérdései – Tapasztalatok Budapest-Józsefvárosból – ALFÖLDI GYÖRGY – HORVÁTH DÁNIEL | 510 |
| Közösségpalánták – BÁLINT MÓNIKA – DEÁK ADRIENN ÁGNES | 516 |
Földrajzi Közlemények - 2009 133. évf. 3. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Beköszöntő – MICHALKÓ GÁBOR | 215 |
| Marosi Sándor 1929–2009 – PAPP-VÁRY ÁRPÁD – HORVÁTH GERGELY | 216 |
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| PINTÉR ZOLTÁN – PRAKFALVI PÉTER – KARANCSI ZOLTÁN – HORVÁTH GERGELY: Medves-vidéki riolittufák eróziós formakincse / Erosional forms on rhyolite tuffs in the Medves Region | 219 |
| GADÁNYI PÉTER: Abráziós barlangok kialakulása és formakincse különböző kőzetszerkezetű bazaltlávákban és piroklasztitokban / Development and morphology of sea caves in basaltic lavas and pyroclastics of different structure | 239 |
| KERESZTURI GÁBOR: A fekete-hegyi salakkúp-roncsok morfometriája (Bakony-Balaton-felvidék vul- káni terület) / Morphometry of eroded scoria cones of Fekete-hegy (Balaton Highland, Hungary) | 255 |
| SZÉKELY MOLNÁR ÁKOS: A HIV/AIDS szerepe Fekete-Afrika társadalmi-gazdasági folyamataiban a legújabb adatok tükrében / The role of HIV/AIDS in social and economic situation of Sub-Saharan Africa | 269 |
| NÉMETH ÁDÁM: Etnikai struktúra és nemzetiségi problémák a rendszerváltozás utáni Baltikumban / Ethnic structure and ethnic problems of the Baltic States after the political transformation | 283 |
| TÁTRAI PATRIK: A ciprusi belső határ / The inner border of Cyprus | 299 |
| PIRISI GÁBOR: Differenciálódó kisvárosaink / Differentiated transition of small towns in Hungary | 313 |
| Társasági élet | |
| Nyolc év a Magyar Földrajzi Társaság élén – PAPP-VÁRY ÁRPÁD | 327 |
| Főtitkári jelentés – KOVÁCS ZOLTÁN | 331 |
| Közhasznúsági beszámoló a 2008. évről – KOVÁCS ZOLTÁN | 336 |
| A Magyar Földrajzi Társaság Számviteli beszámolója a 2008. évről – KATONA JÓZSEFNÉ | 338 |
| A Felügyelőbizottság jelentése a Magyar Földrajzi Társaság 2008. évi gazdasági és pénzügyi tevékenységéről – JANKÓ ANNAMÁRIA | 339 |
| Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság 62. Vándorgyűléséről és 133. Közgyűléséről – KONDOR ATTILA CSABA | 340 |
| Beszámoló a Magyar Földrajzi Társaság 62. Vándorgyűlését követő dél-erdélyi és óromániai tanulmányútról – KESSELYÁK PÉTER | 344 |
| Kitüntetések a Magyar Földrajzi Társaság 133. Közgyűlésén | 350 |
| Krónika | |
| Beszámoló az EUGEO 2009. évi kongresszusáról – RADICS ZSOLT | 351 |
| Beszámoló a „Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés” című konferenciáról – TÓTH ANTAL | 352 |
| 80 éves a Földgömb – MICHALKÓ GÁBOR | 354 |
| Berényi István 75 éves – KOVÁCS ZOLTÁN | 355 |
| Schweitzer Ferenc 70 éves – KOCSIS KÁROLY | 356 |
| Félegyházi Enikő 65 éves – LÓKI JÓZSEF | 357 |
| Dobosi Zoltán (1915–2009) – PROBÁLD FERENC | 357 |
| Göcsei Imre (1915–2009) – JÁKI KATALIN – SZABÓ JÓZSEF | 358 |
| Személyi kitüntetés | 360 |
| Irodalom | |
| Frisnyák Sándor – Gál András – Horváth Gergely (szerk.): A Zempléni-hegység földrajzi lexikona – BOROS LÁSZLÓ | 361 |
| Tuba Zoltán – Frisnyák Sándor (szerk.): Bodrogköz – BOROS LÁSZLÓ | 362 |
| Tatai Zoltán: Molnár Gábor élete, munkássága – LERNER JÁNOS | 363 |
| Kocsis Károly – Schweitzer Ferenc (szerk.): Hungary in Maps (Magyarország térképeken) – BASSA LÁSZLÓ | 364 |
Földrajzi Közlemények - 2009 133. évf. 2. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| MOLNÁR ERNŐ: A világ autóiparának változó földrajza / Changing geography of the World's automobile industry | 105 |
| SZABÓ PÁL: Európa térszerkezete különböző szemléletek tükrében / Spatial structure of Europe in the mirror of different hypotheses | 121 |
| BERÉNYI B. ESZTER: Budapest belvárosának társadalmi megítélése egy kérdőíves felmérés tükrében / The image of the inner city of Budapest in the mirror of a survey | 135 |
| FEJÉR GÁBOR: Rijeka (Fiume) közel 250 éves szerepe Magyarország külkereskedelmében / The 250 years old role of Rijeka (Fiume) in the international trade of Hungary | 147 |
| MOLNÁR MELINDA – GUGI BETTINA: A közigazgatási gyakorlat hatása a tanyaközségesedésre Tótkér példáján / Effects of administrative practices on the forming of village communities through Tótkér's example | 159 |
| FEHÉR KATALIN – JANATA KÁROLY – KISS KLAUDIA – MÉHÉSZ NÓRA: Középhegységi patakok környezeti állapotának vizsgálata vízminőség-mérésekkel / Investigation of environmental conditions of mountain streams by water quality measurements | 167 |
| Kisebb közlemények / Short papers | |
| CSORBA PÉTER: Mennyire összeilleszthető a hazai természet- és társadalom-földrajzi adatbázis? / How far can be synchronized the physical and social geographical database of Hungary? | 181 |
| Műhely | |
| A földrajztanár szerszámosládája, avagy egy mérés elméleti háttere – SZABÓ JÚLIA | 189 |
| Krónika | |
| A geomorfológiai térképezés kihívásai a 21. században – KISS TÍMEA | 201 |
| Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatverseny – KONDOR ATTILA CSABA | 202 |
| Marosi Sándor 80 éves – SCHWEITZER FERENC | 202 |
| Erdősi Ferenc 75 éves – TINER TIBOR | 203 |
| Frisnyák Sándor 75 éves – HORVÁTH GERGELY | 204 |
| Korompai Attila 65 éves – FORMAN BALÁZS | 205 |
| Irodalom | |
| Horváth Gyula (szerk.): Regionális fejlődés és politika az átalakuló Oroszországban – KARÁCSONYI DÁVID | 207 |
| Papp-Váry Árpád: Gazdaságföldrajz – A gazdasági élet földrajzi alapja – KONDOR ATTILA CSABA | 209 |
| Enyedi György – Keresztély Krisztina (szerk): A magyar városok kulturális gazdasága – SZABÓ BALÁZS | 210 |
| Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza I.–II. – JANKÓ FERENC | 212 |
Földrajzi Közlemények - 2009 133. évf. 1. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| KUTI ADRIENN – KERESZTURI ÁKOS: Inszolációs aprózódás a Marson / Insolation weathering on Mars | 1 |
| KISS TÍMEA – SIPOS GYÖRGY: Dendrológia alkalmazása a geomorfológiai kutatások során: a szigetvándorlás vizsgálata a Maros magyarországi szakaszán / Applying dendrology in geomorphological researches: case study on island formation on Maros River, Hungary | 13 |
| KARANCSI ZOLTÁN – KATONA ZOLTÁN: Egy festői út tervezése a Medves-térségben / Planning of a scenic road in the Medves Region | 23 |
| DÁVID LÓRÁNT – TÓTH GÉZA: Hegyvidéki területek szezonalitásának problémái a Mátravidék példáján / Problems of seasonality in mountainous areas through the example of Mátra Region | 33 |
| TÓTH GÉZA: Az M3 autópálya területfejlesztési hatásai heves megyében / Regional development impacts of motorway M3 in Heves county | 43 |
| BUJDOSÓ ZOLTÁN: Gyöngyös város vonzáskörzetének változása az elmúlt negyedszázadban / Changes in the catchment area of the town of Gyöngyös in the last quarter century | 59 |
| Vita | |
| Gondolatok Csorba Péter „A tájhatárok kijelölése és változása” című tanulmányához – BARANYI GÁBOR | 75 |
| Krónika | |
| 5. Debreceni Disputa és új akadémiai albizottság létrehozása – CSORBA PÉTER | 77 |
| Beszámoló a Magyar Földrajzi Múzeum 2008. évi munkájáról – LENDVAI TIMÁR EDIT | 79 |
| A Tájföldrajzi Albizottság ülése – GYENIZSE PÉTER | 81 |
| Bartke István (1930–2009) – SZABÓ SZABOLCS | 83 |
| Nemerkényi Antal emléktáblájának avatása | 84 |
| Mérő József (1924–2008) – HORVÁTH GERGELY | 85 |
| Bagdi Sándor 80 éves – KARANCSI ZOLTÁN | 86 |
| Krajkó Gyula 80 éves – MÉSZÁROS REZSŐ | 87 |
| Berta Bálint 65 éves – DUSEK LÁSZLÓ | 88 |
| Kitüntetések – DUSEK LÁSZLÓ | 89 |
| Társasági élet | |
| A Magyar Földrajzi Társaság beszámolója az MTA (X.) Földrajztudományok Osztályának (2005) | 91 |
| Irodalom | |
| Mészáros Rezső: A kibertér, és ami körülötte van – társadalomföldrajzi megközelítés – NAGY ERIKA 95 Horváth Gergely – Probáld Ferenc – Szabó Pál (szerk.): Ázsia regionális földrajza – KARÁCSONYI DÁVID | 98 |
| Mark Jenkins (szerk.): Felfedezők aranykora. Kalandok, útleírások a National Geographic archívumából – PAPP-VÁRY ÁRPÁD | 100 |
| Csorba Péter – Fazekas István (szerk.): Tájkutatás – tájökológia – BERKI MÁRTON | 101 |
Földrajzi Közlemények - 2008 132. évf. 4. szám
 |
Letöltés |
TARTALOM / CONTENTS
| Kedves Tagtársunk, tisztelt Olvasó! – HORVÁTH GERGELY | 381 |
| Értekezések / Studies | |
|---|---|
| HORVÁTH FERENC – DOMBRÁDI ENDRE: A Föld mélye a kéregtől a magig / The interior of the Earth from crust to core | 385 |
| SZABÓ JÓZSEF: Veszélyes Föld? – a természeti veszélyek, a sebezhetőség és a védekezés kapcsolatai / Dangerous Earth? – Natural hazards, vulnerability and mitigation | 401 |
| KERÉNYI ATTILA: Éghajlatváltozás: múlt, jelen, jövő / Climate change: past, present, future | 419 |
| KEVEINÉ BÁRÁNY ILONA: Geodiverzitás és tájdiverzitás / Geodiversity and landscape diversity | 431 |
| SZABÓ MÁRIA: A bioszféra sokfélesége – az élővilág változatossága és veszélyeztetettsége / The variability of the biosphere and the endangered biodiversity | 441 |
| MÉSZÁROS REZSŐ: Az információgazdaság és az új gazdaság értelmezései / Interpretations of information economy and new economy | 451 |
| ENYEDI GYÖRGY: A megavárosok / Mega-cities | 459 |
| PÁL VIKTOR – UZZOLI ANNAMÁRIA: Az emberiség egészsége – a 21. század kihívásai / The global health – challenges of the 21th century | 471 |
| Szemle | |
| A kolozsvári Cholnoky Jenő-térképtár – BARTOS-ELEKES ZSOMBOR | 489 |
| Kogutowicz Manó emlékezete – KISARI BALLA GYÖRGY | 495 |
| Hopp Ferenc és a Magyar Földrajzi Társaság – PAPP-VÁRY ÁRPÁD | 499 |
| Krónika | |
| 25 éves a Magyar Földrajzi Múzeum. III. Balázs Dénes Tudománytörténeti Konferencia – LENDVAI TIMÁR EDIT | 505 |
| VI. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia – REMÉNYI PÉTER | 507 |
| Kogutowicz Manó emlékülés az Akadémián – MÁRTON MÁTYÁS – VEREBINÉ FEHÉR KATALIN | 509 |
| IV. Magyar Földrajzi Konferencia – KOZMA GÁBOR | 509 |
| Dombsági területek geomorfológiája és térképezése – Tudományos emlékülés Szilárd Jenő tiszteletére – EGEDY TAMÁS | 512 |
| Balázs Dénesre emlékező kiállítás Debrecenben – KUBASSEK JÁNOS | 513 |
| IV. Alföld Kongresszus – DURAY BALÁZS | 515 |
| V. Településföldrajzi Konferencia – BALOGH ANDRÁS | 516 |
| Megemlékezés Molnár Gábor életéről és munkásságáról – TATAI ZOLTÁN | 517 |
| Papp-Váry Árpád 70 éves – KOVÁCS ZOLTÁN | 518 |
| Tagtársaink kitüntetései | 519 |
| Irodalom | |
| Nagy Arisztid – Bulbuk Jenő (szerk.): Tiszteletkötet nemzedékek mentorának, a jeles természettudós, Tulogdy János emlékezetére – GYŐRI RÓBERT | 521 |
Hírlevél
A Földgömb magazin
A Magyar Földrajzi Társaság földrajzi-ismeretterjesztő folyóirata 2024-től már nem illetménylap, a tagdíj nem tartalmazza a Földgömb magazin előfizetését!
Főtámogatóink
Partnereink
